Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-24 / 3. szám
gazdasági válsággal, másrészt azzal indokolta, hogy saját bérleményeikben jelenleg jobb lehetőséget tudnak biztosítani a papír higiéniai termékeik előállításának. A teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalkozás tavaly nettó 8, 7 milliárdos forgalmat realizált, idén pedig még ennél is jobb eredményeket várnak. BEZÁRT A 85 ÉVES SINKOVICSPÉKSÉG Január elsejétől már nem vásárolhatunk friss pékárut Esztergom egyik legrégebbi pékségében, a Kiss János utcai 85 éves sütöde ugyanis bezárt, a pékmester, Sinkovics Lajos nyugdíjba vo- nult.„Észrevétlenül elmentek az évek, és előbb-utóbb eljön az az idő, amikor abbahagyja az ember'' - fejtette ki Sinkovics Lajos, aki több mint harminc éve látta el az esztergomiakat friss pékáruval. A pékséget 1924-ben alapította meg Sinkovics Lajos nagyapja, majd apai ágon öröklődött, mígnem most január elsejével bezárt. SZEZONNYITÓ KIÁLLÍTÁS A SZENT ISTVÁNBAN Esztergom-Kertváros. Idei első kiállítását szervezte a Szent István Gimnázium Galériája. Az iskola két tanulója - Báder Zsolt és Garamvölgyi Ádám - tematikus fotóival,„Magyarország vasútja" címmel lépett a nyilvánosság elé. A kiállítást Takács Bence vasútfotós nyitotta meg. A megnyitó valódi vasúti utazást idézett meg: a rendezvény a kalauz sípszavára indult, a vendégeket egy 2. osztályú személykocsi padjai szerint berendezett ülésrendben helyezték el. Mindenki kapott számozott jegyet, amit a megnyitó műsora alatt, kalauzöltözékben, az ülések között mozgó diák lyukasztóval érvényesített. MAGYAR KULTÚRA NAPJA Dorog. Negyedszázaddal ezelőtt, 1984. január 1-jén nyilvánították Dorogot várossá, ennek megfelelően az idei év az évforduló jegyében telik majd, és számos más program is emlékezetessé teszi 2009-et. Január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Dorogi Galériában olyan, dorogi művészek által készített művekből nyílt kiállítás, melyek többnyire az eltelt 25 évben születtek. Többek között Árvái Ferenc, Furlán Ferenc, Wieszt József, Bencze László, Végh Éva, Tettamanti Béla, Kolonics Péter munkáit láthatják a látogatók. Bemutatásra kerültek a „Dorog művészete 1984-2009"című pályázaton készült tanulmányok is, a rendezvény megnyitóján a Zeneművészeti Egyetem hallgatója, a dorogi Kálvin Balázs adott zongorakoncertet. LEÉGETT SÖRÖZŐ Párkány. Szombaton hajnalban valószínűleg elektromos zárlat következtében kigyulladt és leégett a város egyik kedvelt alternatív vendéglátóhelye, a Párkány főutcáján található Argos Pub. A tűzoltóknak sikerült lokalizálni a lángokat, így a tűzeset nem tett kárt a SZÖVETSÉG A TURIZMUSÉRT Új esztergomi idegenforgalmi stratégiát dolgoz ki a Gran Tours, mellyel kapcsolatban sorra keresi fel az utazási iroda az esztergomi szállásadókat, vendéglátóhelyeket. Minden egyes idegenforgalmi szereplőt megkeresnek a szakemberek, hogy esetleg egyesületi vagy más formában tömörüljenek, és közösen alakítsák ki a város idegenforgalmi stratégiáját. „Úgy kell kidolgozni a város termék-, szolgáltatáskínálatát és annak koordinálását, hogy egy önálló egészet alkosson. Nemcsak a fizikai megvalósuláson kell dolgozni az idegenforgalommal kapcsolatban, hanem legalább akkora a szellemi tényező is. Ez véleményem szerint az egyetlen járható út" - fejtette ki Zoltai Dániel. A Gran Tours ügyvezetője hozzátette: évek óta megfigyelhető trend a belföldi turizmus erőteljes növekedése, az hogy a családok - amellett, hogy idén valószínűsíthetően nincs pénzük külföldi nyaralásra - Magyarország értékeit szeretnék megismerni. Az esztergomi, új idegenforgalmi stratégiára későbbi számunkban részletesen kitérünk. Gulya István Kösz-állapot „... krisztusi korba lép a nemzeti park. Ez nem semmi." (Kultúrház, m2) Mentális állapotunk romokban. Ijesztő méreteket ölt, hogy „Árpád vére miként fajul". (Idézett mű: Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz.) Tudatában vagyok persze, a Magyar Kultúra Napja nem a katona-poétánkhoz, hanem Kölcsey Ferenchez és az ő Himnuszához (alcím: A magyar nép zivataros századaiból) köthető, aki - kézirata tanúsága szerint - 1 823. január 22-én költötte mára nemzeti összetartozásunk jelképévé vált költeményét. Nyilván, hogy télen, a depresszió mélypontján, mikor szomorúan bukik alá a Nap, pláne hogy se bulvárújság, se rádió, se tévé. Pedig, ha tudta volna a szatmári remeténk, minő okulások és szentenciák szó- és képcsöve a televízió! Akkor tán nem tollat, hanem minimum nadrágszíjat ragadott volna - ha nem egyből kardot -, hogy gyötört véreit tévútjáról erős karjával letérítse. Ha máma élne, hüledező ijedelemmel tekintene körbe. Merthogy csillogó palotákban járványtól ittasuk népeket látna, akik meg vannak arról győződve, hogy a fuksz a fog segédige ragozott változata, a tehén születetten lila, a hírnév és siker azzal arányos, minél kevesebb ruha van rajtuk (s ezt minél többen látják), a tisztesség és a becsület meg valami ragály. De hát ez egy ilyen korszak, hülye, aki normális, lazák vagyunk és magabiztosak (lásd: mottó), vagy ha esetleg képesek vagyunk leírni egy mondatot, hogy az alany és állítmány stimmeljen számban és személyben, esetleg rögvest írónak gondolhatjuk magunkat, és olyanokat találunk mondani, hogy „Könyves Kálmán nem szívta mellre a dolgot" (Nemere István). „Már a jövő se a régi" - mondta volt Paul Valéry. Csak olykor, kiemelt ünnepnapokon érzékenykedem. Pedig inkább örülnöm kéne a maradék maroknyi kultúránknak. Hát ápoljuk, vigyázzuk, lopassuk akár darugéppel a könyveket a közkönyvtárból. Vagy, teszem azt, legalább ma (néhanapján) kapcsoljuk ki a tévét. Zárjunk ki minden vacakságot a szívünkből. hidlap.net hídlap 7 szó, köz