Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-30 / 21. szám
helyi história A hétesztendős érsek Varga Péter Dénes Aragóniái János halálával ismét üresen állt az esztergomi érseki szék. Mátyás király Beatrix királyné határozott kérésére „fejedelmi nagylelkűségének bőkezűségében” a királyné unokaöccsét, Estei Hippolitot nevezte ki esztergomi érseknek János utódául. A „férfiú” származása nem is jelenthetett volna akadályt, hiszen a Ferrarában uralkodó Este-dinasztiából származott, anyja pedig a nápolyi király leánya és így Beatrix királyné nővére, csakhogy az 1486. április 1-jén kelt uralkodói kinevezésekor Hippolit mindössze hétesztendős volt. Az egyedülálló és az egyházi törvényeknek alapjaiban ellentmondó fejedelmi döntés indokát azonban nem csak abban kell keresnünk, hogy Mátyás kedvezni kívánt a királynénak. Amint Laczlavik György hangsúlyozza, a király egyébként hatalmas botrányt keltő szándékának alapvető mozgatórugója egyházpolitikájában keresendő. Mátyás még jól emlékezett Szécsi Dénesre, Vitéz Jánosra vagy Aragóniái (Beckensloer) Jánosra. A velük való állandó konfrontáció késztette arra a királyt, hogy a prímá- si méltóságot súlytalan, számára veszélytelen személynek adományozza. Róma reagálása mindemellett egyházi részről sem volt egészen egyszerű, hiszen Hippolit egyik fivérének, Alfonsónak Lucrezia Borgia, történetesen a nagy befolyással bíró és hírhedt későbbi VI. Sándor pápa lánya volt a felesége. Mindazonáltal VIII. Ince pápa, akinek megvolt a saját jelöltje az esztergomi méltóságra nemet mondott Mátyásnak 1486. június 6-án írt levelében a következő indoklással: „mivel országod méltó férfiakban nem szűkölködik, figyelmedet azok egyikére irányozd, olyanra, aki az egyház és az ország várakozásának megfelel. Esztelen és menthetetlen eljárás volna gyermekre, úgyszólván csecsemőre ruházni ilyen, vagy akármilyen egyházat”. Válaszában Mátyás burkoltan megfenyegette a pápát mondván, hogy „...a magyar nemzet azon kettőskeresztet, mely az ország címeréül szolgál, inkább háromszorozni fogja, mintsem beleegyezzen, hogy a korona jogához tartozó egyházi javadalmak és méltóságok az apostoli szék által osz- togattassanak”. Márpedig a hármaskereszt köztudomásúan a keleti, vagy másképpen a bizánci kereszténység szimbóluma volt. így végül a pápa 1487. május 27-én kelt bullájában az esztergomi érsekség adminisztrátorául rendelte Estei Hippolitot és egyben hozzájárult, hogy javadalmait birtokba vehesse, de az érsekség egyházi kormányzására kijelölt mellé egy főpapot azzal a meghagyással, hogy Hippolit érsekké szentelésére majd 25. életévének betöltése után kerüljön sor, mikortól ténylegesen is ő kormányozza majd a magyar egyházat. A meglehetősen kusza állapotok jellemzéseként érdemes megjegyezni, hogy Hippolit haláláig még csak püspökké sem szentelődött. A hétéves érsek mintegy kétszáz főnyi udvartartással érkezett Esztergomba 1487 augusztusában. Kíséretéhez tartozott egy dajkaszerű nevelőnő, a málhájában pedig természetesen akadt hely játékoknak is. Vitéz János egykori rezidenciájában ismét helyet kaptak a művészetek képviselői, így a város Buda mellett a szellemi élet másik nagy központjává vált Magyarországon. Mátyás halálával azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Egyrészt az időközben megválasztott VI. Sándor pápa 1493-ban bíborossá nevezte ki az akkor tizennégy éves érseket, másrészt miközben Hippolit Itáliában tartózkodott, Mátyás utóda, II. Ulászló egyszerűen a helyébe ültette saját párthívét, Bakócz Tamást, aki cserébe átadta Hippolitnak az egri püspökséget. A későbbiekben Estei Hippolit nem sokat tartózkodott Magyarországon, csak egyházmegyéje javadalmait élvezte. Leginkább szerelmi kalandjai tették hírhedtté Itália-szerte, bár a kortársak is elismerték, hogy két természetes gyermekéről, Hippolitról és Erzsébetről becsülettel gondoskodott olyannyira, hogy végrendeletében vagyonát is rájuk, illetve testvérére, Alonsóra hagyta. 1520 februárjában járt utoljára Magyarországon, ahol -hogy múljon az idő-, az akkor alig tizennégy éves II. Lajos királlyal kártyázott. 1520. szeptember 3-án, állítólag valamely féktelen lakmáro- zás okozta halálát. Negyvenegy esztendős volt. Új módszer az érszűkület és az érelmeszesedés kezelésében Sonotherápia Centrum Dorog, Bécsi Udvar, telefon: 06-70/633-1802 GENiTiRUÍVi Érfaltisztítás infrahanggal Ez egy új fájdalommentes és mellékhatások nélküli módszer az érszűkület és az érelmeszesedés kezelésében. Az egész szervezetre kifejti jótékony hatását. A therápia lényege az artériákban lévő érszűkület, érelmeszesedés kezelése pulzáló, alacsony frekvenciájú hanghullámokkal. A kezeléseket egy magyar, európai és világszabadalommal védett készülék végzi. A hangterápia megtisztítja az ereket és elmulasztja a kínt. Megnövekszik a járástávolság, elmúlik a szédülés, csökkennek a szívpanaszok, a fájdalom. Az amputálásra ítélt végtagokba visszatér az élet, a megkeseredett emberek százaiba az életkedv. Az állandó elviselhetetlen fájdalom lehetetlenné teszi a beteg emberek életét. Javasolt: Cukorbetegség szövődményeként kialakult hajszálérszűkület, valamint a test bármely részében kialakult érszűkületre, görcskészség, fáradékonyság, szédülés, fülzúgás esetén. Elkékülő, hideg végtagok, vérkeringésének serkentésére. Túlhajszolt életmód, szívtáji fájdalom esetén. Általános regeneráló kúraként, közérzetjavításra, vagy műtétet követő utókezelésre. hidlap.net hídlap 35
