Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-05-30 / 21. szám

közügy Meggyes Tamás levéllel és feljelentéssel fordult a megyei főügyészhez Jogos kérdés Esztergom polgármestere, Meggyes Tamás megelégelte az ellene és az önkormányzat ellen, névtelen feljelentések alap­ján indított eljárásokat, így levéllel és feljelentéssel fordult a megyei főügyészhez. A polgármester írásában a most vizs­gált, Mária Valéria mélygarázs és az Erzsébet-házi mélyga­rázsok ügyében tárt részletes és alapos bizonyítékokat az ügyészség elé arra vonatkozóan, hogy a vásárlásokkal kap­csolatos döntések jól előkészítettek és törvényesek voltak. Vitéz Miklós megyei főügyész az ügy vizsgálata során fel­használja majd a polgármester által benyújtott dokumentu­mokat is. Levél a főügyésznek Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere leve let intézett Vitéz Miklós Komárom-Esztergom megyei főügyészhez, amelyben elpanaszolja, hogy az általa vezetett önkormányzat ellen az elmúlt években számtalan eljárás indult a me­gyei főügyészség és a megyei rendőr-főkapi­tányság munkatársainak közreműködésével. A polgármester kifejti: az alaptalan, a helyi el­lenzék politikai céljait szolgáló eljárások ren­geteg időt és energiát vonnak el a várostól, amely a rendes munka és az ügyintézés rová­sára megy. A polgármester ezt követően a megyei főügyész elé tárja a legutóbbi, jelenleg ügyészségi vizsgála­ti szakaszban lévő, tipikusan ilyen jellegű feljelen­tést, éspedig az önkormányzat által a Mária Valé­ria mélygarázsban megvásárolt és az Erzsébet-ház mélygarázsában megvásárolni kívánt parkolóhe­lyek ügyének részleteit, annak érdekében, hogy a fő­ügyészség számára bemutassa azokat a körülményeket, ame­lyek azt bizonyítják, hogy az önkormányzat indokolt, helyes és jogilag teljesen helytálló döntéseket hozott a földalatti parkolók ügyében. A polgármester írásában arra is kitér, hogy helytelennek tart­ja a megyei főügyészség és a megyei rendőrkapitányság azon lépését, hogy a névtelen feljelentő által gyanúba és eljárás alá vont esztergomi önkormányzat tájékoztatása nélkül bocsátot­ták a sajtó rendelkezésére az ügy részleteit, így a város jó híre ke­rült veszélybe, és ez ellen védekezni sem lehetett. A parkolóhelyekről és az árakról A húszoldalas, rendkívül részletes és alapos indoklásban a pol­gármester bemutatja: Esztergomban 2001 és 2007 között más- félszeresére nőtt a gépjárművek száma, ráadásul a Mária Valéria híd megépülése miatt is megnőtt a belváros forgalma. Az ön- kormányzat felkérte Vörös Attila közlekedésmérnököt, a közle­kedéstudományok kandidátusát, aki tavaly tanulmányt készített a problémáról és annak lehetséges megoldásáról. A szakértő szerint nettó - tehát az új szállodák és létesítmények dolgozói és vendégei által elfoglalt parkolókon túl - 400-500 új parkolóhely szükséges Esztergom belvárosában. Az ügyben érintett két mélygarázsban 335, illetve 138, azaz összesen 473 parkolóhelyet vásárolt a város. A mélygarázsok árával kapcsolatban a polgármester leírja: nem megtérülési alapon határozták meg ezeket, ez tévesztett meg ko­rábban is többeket. Meggyes Tamás részletesen kifejti továbbá az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) tár­sasházakhoz előírt mélygarázs-építési szabályozásának visszássá­gait és ennek árleszorító hatásait a parkolóhelyekre vonatkozóan. A polgármester tájékoztatta a megyei főügyészt, hogy a Má­ria Valéria mélygarázs megvásárlásakor három, több kiváló tu­dású és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező in­gatlan-értékbecslőtől szerzett be az önkormányzat szakvéleményeket, melyek alátámasztják a döntés helyességét. Meggyes Tamás a levelet a megyei főügyész mel­lett elküldte a legfőbb ügyésznek, az igazságügyi és rendészeti miniszternek, valamint médiumoknak egyaránt. A polgármester arról tájékoztatta szerkesz­tőségünket, hogy levelére már választ is ka­pott, melyben a megyei főügyész kérte a jelentés összeállításához felhasznált doku­mentumok másolatát is. A feljelentés A levéllel egy időben Meggyes Tamás fel­jelentést is tett a megyei főügyészségen, amelyben korábbi ügyek kapcsán kéri a bün­tetőjogi felelősségre vonást és nyomozás elren­delését a Büntető Törvénykönyv 225. §-ába ütkö­ző hivatali visszaélés bűntette miatt. A polgármester felteszi a kérdést, hogy miért indultak ilyen eljárások az önkormányzat ellen, miért érdeklődnek élénken a nyomozó hatóságok alaptalannak minősülő ügyek iránt, miköz­ben az Esztergom által tett feljelentéseket bűncselekmény hi­ányára hivatkozva elutasítják, vagy nyomozati szakban hoznak megszüntető határozatot. Meggyes Tamást azt a kérdést is fel­tette, hogy miért kell a városnak több tízmilliós anyagi hátrányt elszenvednie az ilyen ügyek kapcsán kifizetett ügyvédi, szakér­tői díjak és többletmunkák miatt. A polgármester két konkrét ügy részletezésével folytatja a felje­lentést, a volt házasságkötő terem és az okmányiroda felújításának esetével, ahol egyértelmű bűncselekmények ellenére sem végző­dött megnyugtató eredménnyel a nyomozás, sőt kitér arra is, hogy a házasságkötő terem átépítése ügyében megindult nyomozati el­járásban az eljáró Dibusz őrnagy a vádlottnak, Martin Gabriellának a szabadulás előnyét helyezte kilátásba, ha Meggyes Tamásra néz­ve terhelő vallomást tesz, mégsem folytak ez ügyben vizsgálatok. A feljelentésben a polgármester végezetül arra is rákérdez, hogy miért nem vizsgálták ki a dorogi hőerőművet működtető gazdasági társaságnak, az esztergomi önkormányzatot megille­tő 43 százalékos üzletrészének értékesítését, melyben szintén felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. hídlap 24 hídlap hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom