Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-10-25 / 42. szám

helyi história A Szent István halálát követő zavaros esztendők, Orseolo Péter országlása, Aba Sámuel pogány-gyanús esztendei és a békési Vata pogánylázadása végül elve­zetett odáig, hogy az előkelők egy része, karöltve a püspöki kar tagjaival behív­ták az országba Vazul elűzött fiát, And­rás herceget. Ekkor, 1046-ban Benedek ülhetett az esztergomi érseki székben. Azért a feltételes mód, mert érsekségé­nek kezdete bizonytalan. Minden két­séget kizáróan csak 1055-ben igazolha­tó, hogy Benedek volt a következő esz­tergomi érsek, hiszen az ekkor, immár I. András által kiadott tihanyi alapítóle­vél, amely az első eredetiben fennmaradt oklevelünk, már ebben a tisztségben örö­kíti meg a nevét. Az is bizonyos, hogy az András herceg elébe induló küldöttség­nek is tagja volt, hiszen a Gellért-legenda is említést tesz róla. Hogy a küldöttséget nem ő, hanem Gellért Csanádi püspök ve­zette, azon nincs mit csodálkoznunk. A 11. században nem feltétlenül tettek kü­lönbséget az „episcopus” (püspök) és az „archiepiscopus” (érsek) titulosok kö­zött, és noha rangban az első kezdettől fogva az esztergomi érsek volt, a püspöki kar irányítója gyakorta nem ő, hanem a legtekintélyesebb püspök volt, jelen eset­ben a vértanúságot szenvedett Gellért. Alázongásokahercegekmegérkeztével Varga Péter Dénes A hazai egyház első évszázadának tör­ténete nem kevéssé hasonlatos az ős­kereszténység történetéhez. Pogány- lázadások és mártírok sora szegélyezi azt az utat, amelynek a végén ott áll majd az európai kultúrkörbe beillesz­kedett keresztény Magyarország. Az újjászervezés esztendei Érsekek városa egy időre elcsitultak, de a pusztítás mér­tékét jól jelzi, hogy 1046 végére a püs­pöki székek kétharmada betöltetlen volt, összesen három főpap élte túl a pogánylázadást, köztük Benedek érsek, aki Székesfehérvárott királlyá koronázta I. Andrást. Az érsek a királlyal karöltve haladéktalanul nekilátott a keresztény­ség újjászervezésének. A király a német befolyáson kívül eső francia területek­hez fordult segítségért. A kapcsolatfel­vételt könnyítette, hogy a Jeruzsálembe igyekvő francia zarándokok már Szent István óta gyakran megfordultak Ma­gyarországon. A német származású kle­rikusokat és szerzeteseket hamarosan fölváltották a franciák. Amint Koszta László is hangsúlyozza, a magyar főpap­ság köreiben történt generációváltás ko­moly változásokat hozott a 11. századi egyház életében, ami a liturgiában épp­úgy megmutatkozott, mint a hazai írás­beliségben. Nem elhanyagolható az a- -rr-'r.'ítiv fV*-* r**- H « .......... t . T-W* 4-í----,U. • *r.k.V -.1 * ' **• *1 *1,^^.) I T" ' '',11,.4 .'.'HT 'I*-—'* w--,— • ..... - i- -> ——*-----( 1 .1. —*•*'- ’ m ts...---*“ * W 4. .... - ' • ' ~ »*■ wp-«w* J ' **' » W. «*• - í • ... —- . • r"_ j» * V. .£'* «•*-«***•» >**.-» rf. • **M«-4' v '""T *§' « .„i-j.* »>. . - . JW*»» »•- — **• ■ - •• • f.un .- > -i ‘ |-*pTj *«vw. ­sStefe,, íiúr.Mrmrí-» \ •--- — .*■ .7.1*/-»»-»' • *'! r- U4i/ •*!* t* — - * ‘ Ml + f -*-­* ‘*4. ff • r»r*»*■**'■*■:‘**• • . ii, « ♦=« r *,*• .wí-.ftsrx-.*#*»» •*7 ;; >*> — . í .*•♦• • V -» •* *' ,' -'*■ * :, '&■+'*+* ■**' ” ■ " ' ■ »-V*­}> r V * % v. ■ ’S. . -« «! tény sem, hogy I. András Kijevben ke- resztelkedett meg és orosz származású feleségével a bizánci kereszténység híve volt. Mégis, Benedek érsekkel együtt egyformán támogatták a görög és a latin rítusú egyházi intézmények létrejöttét. A király és az érsek együttműködésé­nek további bizonyítéka, hogy 1055-ben együttesen alapítottak Tihanyban ben­cés monostort, amelynek védőszentje Szent Ányos lett, aki francia területe­ken örvendett megkülönböztetett tisz­teletnek. A tihanyi apátság alapítóleve­le az első, eredetiben ránk maradt okle­vél, amely egyben a magyar nyelv egyik legrégibb emléke is. Az oklevél felsorolja az alapítás ünnepélyes eseményén jelen lévő egyházi és világi előkelőket. A felso­rolás élén Benedek érsek áll, aki a neve elé egy kereszt rajzolásával személyesen mintegy kézjegyével látta el az oklevelet. Miután sikerült viszonylagos rendet te­remteni az országban, a király hazahív­ta Lengyelországból öccsét, Béla herce­get és megosztotta vele a kormányzást, létrehozva ezzel a dukátus intézményét. A jövőben hosszú időn át a trónörökösé lesz az ország egyharmad része, termé­szetesen a koronás fő ellenőrzése alatt. Benedek érseksége idején székvárosa, Esztergom, jelentősen fejlődhetett. A hozzánk érkező francia (vallon) telepe­sek egy része is vélhetően itt telepedett le. Ekkortájt vethették meg az alapja­it a későbbi latin vagy olasz városrész­nek is, e megtelepedés ösztönzője azon­ban nem csupán az érsek volt, hanem a várost szintén székhelyének tekintő I. András király is. Benedek érsek röviddel 1055 után hunyhatott el. Főpapságának történel­mi jelentőségét elsősorban az adta, hogy tevékenyen részt vett a Vata vezette po- gánylázadás után a magyar keresztény­ség újjászervezésében. 34 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom