Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-29 / 47. szám
esztergom Babits Mihály szobrának avatása a Vérmezőn A Budavári Önkormányzat Babits Mihály születésének 125. évfordulója alkalmából szerdán szintén szobrot állított a költőnek a Krisztinavárosban, a Vérmezőn. A szobor, amely Babits első fővárosi köztéri szobra, a közelmúltban elhunyt Marton László Kossuth- és Munkácsy-díjas, Budavárért Emlékéremmel kitüntetett szobrászművész alkotása. Az ünnepségen Vasy Géza, a Magyar írószövetség elnöke méltatta Babits Mihály életművét. - Emberként és művészként egyaránt példa lehet számunkra az igazságra és a szépségre való törekvésével - mondta beszédében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Babits lírájával, esszéivel, regényeivel, műfordításaival, de szerkesztőként is jelentős életművet hagyott maga után. Nagy Gábor Tamás polgármester beszédében hang- súlyozta:„Babitsot kortársai, a nyugatosok„homo moralis"- ként, azaz erkölcsi emberként, az erkölcs embereként tartották számon. A mának szóló példa középpontjában is ez kell, hogy álljon: az erkölcsi nagyság. Ebből fakad Babits saját korát és kortársait is felülmúló ereje, ebből fakad megalkuvást nem tűrő hűsége". Esztergom nevében az ünnepségen Németh József alpolgármester koszorúzott. Tavaly január 16-án ellopott Babits-mellszobrot Borbás Tibor szobrászművész készítette 1983-ban a költő születésének centenáriumára. Az újabb jeles ünnepre pedig - Babits Mihály születésének 125. évfordulójára - az eredeti alkotás készítőjének fia, Borbás Márton alkotta újra a régi-új Babits-szobrot. Az idézetek után Várady Eszter, az Esztergomi Polgárok a Babits Szoborért elnevezésű szervezet képviseletében rámutatott, hogy az alkotáshoz szükséges pénz gyűjtése nyomán sosem látott polgári összefogás és önzetlenség mutatkozott meg Esztergomban. A szónok külön kiemelte azokat a személyeket, szervezeteket, akik ellenszolgáltatás nélkül, pénzt és fáradságot nem kímélve dolgoztak azon, hogy a 2007-ben megsemmisített alkotás ismét álljon. A városi könyvtár igazgatója után Meggyes Tamás polgármester lépett a mikrofon elé, s annak az örömének adott hangot, hogy a két évvel ezelőtti vandál tett nem tudta az esztergomiak kedvét szegni. A polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy igazi civil kezdeményezés, egy minden eddiginél lelkesebb mozgalom bontakozott ki a Babits-szobor újraállítása kapcsán. Ezt követően Meggyes Tamás és Olajos István lokálpatrióta együttesen lépett a vászonnal letakart műhöz, majd együtt leplezték le azt, majd az egyházak képviselői áldásukat adták az alkotásra és a jelen lévő gyülekezetre. A papok mindegyike beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a költő szobrának elpusztítása, illetve annak újra felállítása jelkép, az anyagelvűség bűnös mivolta, mellyel szemben áll az élet szépségét igenlő akarat megnyilvánulása. Az áldás után koszorút helyezett el a szobornál a város nevében Meggyes Tamás polgármester, a Babits-bizottság nevében Nagyfalusi Tibor elnök és Szabó Judit titkár, a Balassa Bálint Múzeum nevében Horváth István igazgató és Tóth Franciska muzeológus, a Babits Mihály iskola nevében Kotz István igazgató, az Esztergom Barátainak Egyesülete nevében Koditek Pál és Meggyes Miklósné, a Balassa Társaság nevében Bárdos István és Csombor Erzsébet, az Esztergomi Művészek Céhe nevében Bánhidy László elnök és Istvánffy Miklós titkár. Az ünnepséget a Monteverdi kórus újabb száma zárta, mely Gárdonyi Zoltán és Babits Mihály Reggeli hat óra című szerzeménye volt. A költőóriás szobrának leleplezési ünnepsége után a város nevében Bánhidy Vajk moderátor fogadásra invitálta a megjelent publikumot a városháza árkádjainál felállított ideiglenes asztalokhoz, ahol finom ételekkel és még finomabb italokkal várták az ünneplőket. p :JT V B Lil life 1 Ét »**S ß R r SS . w* 1 *' Ét .lúmsg Isom 1 ff if » hídlap 15 \m -m
