Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-04 / 39. szám
aljas, bosszúálló, elvtelen és gonosz momentummal szerepelnek az osztrákok, ezek egyike például az, hogy ugyan Dessewffy tábornoknak szabad elvonulást ígértek előzőleg, később ezt a kijelentésüket golyó általi halálra változtatták. Ma sem tudni, hogy pontosan miért, de Haynau négy tábornoknak mégis a „golyó és lőpor általi halált” szánta, az említett Dessewffy Arisztid mellett, Lázár Vilmos, Kiss Ernő és Schweidel József ítéletét „enyhítették” ekképpen. A többiekre - Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokokra- kötél általi halál várt. Az utolsó pillanatok Az ítélet végrehajtásának dátumát október 6-ra tűzték ki- nem véletlenül: ezen a napon volt a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulója is. 1849. október 6-án, hajnali kettő és három óra között papok keresték fel a halálraítélt tábornokokat a cellájukban. Nehéz szívvel gondolunk ezekre a pillanatokra, hiszen úgy vélhetjük, hogy a kivégzés előtti várakozás életük legnehezebb állapotába űzte a magyar hősöket, igaz, a megtorlók ezt sosem tudták meg: várva a bizAz Aradi 13 Aulich Lajos: honvedezredes, 1849 tol tábornok. 1849. Julius 14 tol ^^B B augusztus 11 -ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. Damjanich János: 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. gP Wmí A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. ÉSSá SSím '' Í^Ér m Dessewffy Arisztid: középbirtokos nemes, 1848-ban belépett a Sá- ^|j ros vármegyei nemzetőrségbe, 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet ke- % jSS ‘ jsS gyelem útján főbelövésre változtattak. Kiss Ernő: császári tiszt volt, 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká -gfegdti és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1849. január 9-én i országos főhadi-parancsnokká léptették elő. JL Knézich Károly: 1849 márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A ■m peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. 3 Lahner György: 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyárvezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. gS Február 6-án tábornokká nevezték ki. Lázár Vilmos: 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Leiningen-Westerburg Károly: a magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka. Előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Nagysándor József: 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci B csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Pöltenberg Ernő: 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. 1849 áprilisában ezredessé nevezték ki, június 2-án pedig tábornokká. Schweidel József: 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halál- |||| ra változtatták. Török Ignác: az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. 1849-ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly: 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848 decembe- rétől tábornok. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus ? - B 21 -én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.
