Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-12-06 / 48. szám

Egy sok sebből vérző társasház Embertelen lakásviszonyok Oravetz Ferenc Az 1960-as években, a papírgyár tőszomszédságában épült munkásszállóként az a hatemeletes tömbház, amely idén no­vemberben nem egészen egymillió koronáért került a város tulajdonába. Oravetz Ferenc a lakáskezelőség igazgatóját, Folk Róbertét kérdezte a tömbház jövőjéről. A lakótömb üzemeltetése tavaly Smurfit Kappa cégnek, azaz a párkányi papírgyárnak mintegy félmillió koronájába került, s a vállalat idén felkínálta a városnak. A párkányi önkormány­zat azért vásárolta meg a sok sebből vérző épületet, mivel egy másik tulajdonos esetleg más célokra használhatta volna a volt munkásszállót, és fennállt a veszélye annak, hogy az ott lakó 120 ember az utcára kerül, ami megoldhatatlan feladat elé állította volna az önkormányzatot. A nem éppen komfortos tömbház­ban közös zuhanyozóval ellátott két- és háromágyas helyiségek vannak, amelyekben összesen 240 személy elhelyezésére nyílik lehetőség, de Folk Róbert szerint legfeljebb 180 lakó elhelyezé­se lenne optimális. Az elfogadható megoldás, vagyis megfele­lő mennyiségű zuhanyozó és mosdó megépítése mintegy négy­millió koronába kerülne, ami ily módon jelentős terhet róna a lakáskezelőségre, amely meglehetősen lepusztult állapotban vette át az épületet. A tetőszerkezet javí­tásra, a falak hőszigetelésre szorulnak, az ablakokat pedig le kellene cserélni, ami becslések szerint további tízmillió koro­nát emésztene fel, a toalettek és a csapok ^ rosszul zárnak, így számos helyen folya- (pjjs matosan ömlik a víz, a ház környéke pe­dig tele van hulladékkal és törmelékkel. Az igazgató szerint az itt lakó emberek eddig nem voltak rákényszerítve az ener­giával, vízzel való takarékoskodásra. Gon­dot jelent az ivóvíz minősége is. Az egész­ségügyi tisztiszolgálati hatóság elemzése szerint az itteni ivóvíz emberi fogyasztás- ra nem alkalmas, a probléma azonban el­hárítható. Az energetikai felmérés eredménye is riasztó. Míg a szlovák szabvány szerint egy négyzetméternyi lakóterület fűtési szükséglete legfeljebb 50 kilowattóra/ év lehet, a munkásszálló­ban mért érték 83 kWó, vagyis 66 százalékkal meghaladja a nor­mát. 2007-ben 31 000 m3, azaz naponta személyenként 707 liter víz fogyott, pontosabban folyt el az épületben, ami hihetetlen mértékű pazarlás. A vizet, gázt, villanyt a papírgyár szolgáltat­ja. A havi lakbér személyenként - amennyiben a bérlő egyedül bérelte a két-, illetve háromágyas lakásegységet - 3500 korona, öttagú család esetében ugyanez 4000 korona volt. Tekintetbe véve a költségeket a lakáskezelőség novembertől 3500 koroná­ról 5300-ra, illetve 4000 koronáról 8200-ra módosította, aminek persze a lakók nem örültek. Folk Róbert szerint ez az összeg így is csupán arra elég, hogy a költségek ne lépjék túl a bevétele­ket, a karbantartásra azonban ebből nem marad semmi. Az ál­datlan állapotok megszüntetése érdekében a városi vállalat első lépcsőben 1,2 millió koronát kért és kapott az önkormányzattól, amelyet a legszükségesebb javításokra fordítanak, különös te­kintettel a vízfogyasztás csökkentésére és az üzemeltetési költ­ségek visszaszorítására. A lakáskezelőség első intézkedései kö­zött szerepel a kutyák kitiltása (előfordult, hogy harci ebet is tar­tottak a folyosón), a tömbház körüli szemét eltakarítása, ami a lakók összefogása révén valósulhat meg, és az őrző-védő szol­gálat bevezetése. A gondokat súlyosbította, hogy gyakoriak vol­tak a lopások, s egy kis túlzással elmondható, hogy ami itt nem volt lehegesztve egy idő után szőrén-szálán eltűnt. A biztonság fokozása érdekében minden lakó fényképes igazolványt kapott, és csak ezzel léphet be a szálló területére. Az igazgató úgy véli, hogy az itt lakó 120 személy zöme törvénytisztelő ember, a bér­leti szerződésekben azonban rögzítésre került, hogy a bérlő ré­széről történő első kihágás szerződésbontást eredményezhet. A lakótömb felújítása nemcsak a jelenleg itt lakók életkörülménye­inek javítását célozza, hanem a szükséglakásokban élők ide való átirányítását is. Ilyen szükséglakások találhatók jelenleg a vasút­állomás térségében, illetve a Sobieski utcában. Az említett szük­séglakások elárverezéséből befolyt összeget - becslések szerint mintegy ötmillió koronát - az egykori munkásszálló felújításá­ra szándékozik fordítani a város. Jelenleg még sok a megvála­szolatlan kérdés. Nehéz ugyanis megjósolni, hogy a lakók végső soron hogyan fognak reagálni a lakbéremelésre, képesek lesz­nek-e valamennyien állni a költségeket. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy néhányan olcsóbb bérleményt keresnek maguk­nak. Folk Róbert szerint a lakáskezelőség szigorúan megköveteli majd a fizetési kötelezettség betartását, remélhetőleg a jelenle­gi hiányosságok eltávolítása után pedig javulni fog a helyzet, és a lakbér összege is módosulhat. 38 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom