Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-06 / 48. szám
dosszié Esztergom kontra Mahart: közös(n)evező Bukovics Krisztián Elültek az esztergomi kikötőháború hullámai, a Mahart és a város önkormányzata megállapodott a sok vihart megélt kikötők használatáról. A hajózási vállalat és Esztergom egy közös cégen keresztül üzemelteti a folyami „megállókat", így közel húsz év után a város is részesedik az itt kikötő luxushajók által fizetett kikötői díjakból. A z elmúlt években meglehetősen éles viták zajlottak Esztergom, és a kikötőket éveken keresztül jogtalanul használó, évente sok millió forintnyi haszonra szert tevő vállalat között. A történet kezdete meglehetősen távolra nyúlik vissza: a már a tizenkilencedik század végétől a városba érkező hajók számára rendelkezésre álló esztergomi hajóállomás mellett 1991 óta az Erzsébet parknál további két kikötőt is üzemeltetett a Magyar Hajózási Részvénytársaság (Mahart), amely már csak nevében utal a régi tulajdonosra. Az egykori, már a rendszerváltás előtt is részvénytársaságként működő cég Passnave néven 1994-ben létrehozta a személyszállítási üzletágat és ebbe apportálta a Mahart - többek között - a prímás-szigeti Szalma Csárdával szemközti kikötőt, illetve a szigetcsúcsot, ahol az országzászló áll. Különböző privatizációs folyamatok és részvényeladások során azonban a magyar állam később teljesen kivonult a személyszállítási üzletágból, így viszont a Mahart Passnave Kft. már csak nevében utal a régi tulajdonosra, gyakorlatilag egy magáncégről van szó. Ennek megfelelően az önkormányzat arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a Passnave Kft. jogutódként sem tekinthetne az appor- tálás során kapott vagyoni eszközökre, kikötőkre, sőt a korábban kötött szerződésekre sem, így arra a megállapodásra sem, amely miatt az elmúlt években több alkalommal kis híján fizikai összetűzésbe is kerültek a város és a hajózási cég képviselői. Pápalátogatás és az Erzsébet parki kikötők Az 1991-es pápalátogatás alkalmából II. János Pál pápa Esztergomban is celebrált szentmisét. A szentatya érkezése alkalmából, az akkor még állami tulajdonban lévő Mahart megkérte a várost, hogy ideiglenesen adjon két kikötőhelyet az Erzsébet parkban. A város jegyzője akkor ennek eleget téve adott ki engedélyt a két üzemi kikötő használatára - mely szerint a cég saját járatai köthettek itt ki, - nemzetközi hajóforgalomról nem szólt a passzusban - visszavonásig ingyenesen. A pápalátogatás után azonban a város valamiért nem vonta vissza az ideiglenes engedélyt, a Mahart-nál pedig új idők jöttek, létrehozták a Passnave-t, és megkezdődött a cég privatizációja. Azóta a város az ideiglenes engedélyt visz- szavonta, megszűnt az üzemi kikötő jelleg, a Passnave azonban továbbra is horgonyoztatott itt nemzetközi hajókat is. Mivel a Dunán egyre nagyobb hajók közlekednek, és a régi kikötők már kicsinek bizonyultak, a Passnave az egyik pontont 300 méterrel lejjebb engedte, és komoly profittal üzemeltette, mindenféle városi hozzájárulás nélkül. A Meggyes Tamás vezette önkormányzat egy darabig próbált tárgyalóasztal mellett megegyezni a céggel, majd megunva a parttalan vitákat, végül 2006. április 15-én a szükséges hatósági engedélyek birtokában elkezdte felépíteni Esztergom második hajókikötőjét a Molnár sor tengelyével párhuzamos partszakasznál. Ezután a testületi döntésnek megfelelően hozzáláttak az Erzsébet parkba a város szerint jogtalanul kihelyezett 2. és 3. számú Passnave kikötő elbontásához. A hajókikötők hídját feldaruzták az úszótalp tetejére, így azok elvontatható állapotban várták a szállítóhajót, amikor azonban a szállítóegységnek fel kellett volna vinnie a régi esztergomi kikötőhöz a két lebontott pontont, a hajó kapitánya visszalépett, és nem vállalta a munkát. Ekkora érkeztek a helyszínre a Passnave által megbízott biztonsági cég marcona emberei, majd a vízi rendészet és az esztergomi rendőrség járőrei. Meggyes Tamás ekkor közölte a rendőrség vezetőjével, hogy az önkormányzat döntését figyelembe véve a város ragaszkodik ahhoz, hogy a Passnave kikötőit az itt lévő vontatóhajóval a hajózási társaság vigye le a saját területére, mivel a város a Passnave számára megtiltotta a terület használatát. A rendőrség vezetője ekkor közölte a műszakiakkal, hogy az úszó testeket el kell szállítani, mivel azonban mindez nagypénteken történt, a rendőrkapitány utasítását nem követte tett, másnap reggel pedig a Passnave visszatelepítette a kikötőket. A kikötők tehát maradtak, igaz, a hajózási hatóság a kikötni tilos táblát helyezett ki az említett két pontonra, miközben a város és a Passnave a bíróságon folytatta az igazság keresést. Esztergom már ezt megelőzően létrehozta a Port Kft.-t (két saját kikötővel), hogy a Duna belvízi személyszállításába bekapcsolódva a parthasználatból és a hajók kikötéséből származó bemmm %rt ff-.jui JUH A 1 Ül "T w «* rj I: 11 i 55555 55525,' K.iJ5hL _
