Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-29 / 47. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A Kerektemplom regéje Az építmény történetéről az egyház- község őriz egy könyvet, melyet Számord Ignác lelkész, igazgató jegyez. A mind­végig elegáns kivitelezésű kötet máso­dik fejezete tartalmában is követi a kül- csínt, igazi „urban legend”-del örvendez­teti meg a ma emberét. Ezek szerint a templomot ugyan biztosan Rudnay Sán­dor hercegprímás emeltette, de annak okára több válasz is van. Mint a könyv­ben olvashatjuk ezek egyike, hogy „a bol­dog emlékű hercegprímás Radovics Ju­dit nevű rokona óhajára emelte a temp­lomot, mert midőn Rudnayt ellenségei megtámadták, az isteni Gondviselés e nőt használta fel megmentésére. Midőn ugyanis 1808-ban, már mint esztergo­mi kanonok Divékújfalun tartózkodott, a felbérelt jobbágyok megtámadták az együtt lévő egész Rudnay-családot. A tá­madókat Splényi József báróné, szüle­tett Ujfalussy Gabriella grófnő izgatta fel azért, mert ő jogot tartott a divékújfalusi uradalomra, de attól bíróilag elüttet- vén, úgy akart bosszút áll­m .... ni a Rudnay-családon, hogy e llenök vezette a job­bágyokat. Ekkor tör­tént, hogy Radovics Judit karjával felfog­ta azt a halálos csapást, mely Rudnay Sándor fejének volt irányozva. Mások sze­rint Sissay Dávidné, született Morvay Franciska jámbor nő kérésének engedve épít­tette a bíbornok a templo­mot, mert Morvay Francis­kának állítólag szent Anna megjelenvén, azt az óhaját nyilvánította, hogy tiszte­letére a Szent Vendel té­ren templomot emeljenek. Nem valószínű azonban, hogy e nő álomlátása után határozta volna el magát Rudnay a templom épí­tésére, sokan inkább Rudnay megmentőjé- nek, Radovics Judit­nak tulajdonítják ezt az álmot. Sissay Dávid amúgy, Bikol puszta birtokosa volt, Eszter­Esztergom a templomok városa, a számos egyházi épít­mény közül is kiemelkedik a Kerektemplom, melynek históriáját ezúttal megosztjuk olvasóinkkal. 32 hídlap A templom és a köré fonódó legendárium A legtöbben Kerek­templomnak isme­rik, de eredeti neve Szent Anna-temp- lom a Hősök teré­nél lévő kupolás építménynek. Régi anekdota, hogy a városba először ér­kezők egyike rácso­dálkozik a hatalmas építmény láttán, „jé de szép ez a Bazilika!” A megmosolyognivaló történet szereplője nem is tévedett sokat, hiszen a legenda sze­rint a Szent Anna-templom azért készült el, hogy a Ba­zilika terveinek meg­alkotója, Packh János előzőleg egy kisebb építményen model­lezhesse le az általa alkalmazott újsze­rű építőművészeti eljárásokat. Pöltl Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom