Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-29 / 47. szám

közügy Fókuszban a vidékfejlesztés-cs -n Tovább folytatjuk az egykori Eszter­gom vármegyénk települései alkotta Leader közösség bemutatását, ezúttal a vidék számára elérhető lehetőségeket, a megtartandó értékeket ismertetik a szakemberek. E nglóhner Edina, a dorogi HVI veze­tője szerint az esztergomi és dorogi kistérség alkotta fejlesztési terület ipari, gazdasági szerkezetváltása eredményes volt a térségben, a városokban megje­lentek a külföldi érdekeltségű nagyfog­lalkoztatók, ugyanakkor továbbra is a kis- és középvállalkozások, továbbá a mikrovállalkozások a jellem­zőek a két kistérség tízezer fő alatti településein. Ezek a vállalkozások elsősorban iparral, kereskedelemmel és ingatlanügyle­tekkel foglalkoznak, míg azaz idegenfor­galom gazdasági sú­lya kicsi, a vendégéj­szakák száma alacsony, leginkább a„néhány órás' turizmus a jellemző. A kereskedelem, szolgáltatás szféráját elsősorban a mikro- és kisvállal­kozások nagy száma jellemzi, itt a legna­gyobb a fluktuáció, s egyben ez a szféra az, melynek a helyi lakosság ellátásában, életminőségének alakításában, valamint a helyi gazdaság megszervezésében ki­emelt szerepe van. Ez a szféra is átalakult, de az új üzleti szolgáltatások (banki szféra, biztosítási szféra, piaci információk nyúj­tása, tanácsadó cégek, ügyviteli szolgálta­tások) elsősorban a kistérségi központok­ban érhetők el. Az irodavezető határozott véleménye, hogy a térségben egyre na­gyobb az igény a hagyományos, régi szak­mák felelevenítésére a különböző iparos mesterségre (kádár, kosárfonás, seprűkö­tés, méhészkedés, fazekasság, patkolóko­vács, kőfaragó, sörfőző), melyek közül né­hány jelenleg települési szakkörök, klubok formájában él tovább. Örvendetes tény, hogy a kis-és mikrovállakozások, egyéni termelők körében egyre nagyobb a haj­landóság az egyedi márkanévvel fényjel­zett helyi termékek előállítására és ezek helyi értékesítésére, jelenleg azonban inf­rastrukturális adottságaik ezt sajnos még nem teszik lehetővé, és így többnyire csu­pán jelenleg valamely országos vagy re­gionális hatáskörű multinacionális vállal­kozás nyers-és alapanyag beszállítóiként tevékenykednek. Társadalmi, demográfiai helyzet Hummel Rudolf az esztergomi vidékfej­lesztési iroda vezetőjének véleménye sze­rint a térségben is érvényesülnek az or­szág egészére jellemző társadalmi folya­matok, népesedési tendenciák, azonban a változások bizonyos összetevői az orszá­gosnál kedvezőbben is alakulnak. Az egy­kori Esztergom vármegyét lefedő fejlesz­tési célterületen egyre több az új­építésű ingatlan, ami igen vonzó a fiatalok számára, több település is új la­kóterületet alakított ki, parcellázott fel, melyek lényegesen olcsóbbak, mint a közeli városok lakóingatlanjai. Az irodavezetővélemé- nye szerint azonban azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy az ideköltözők egy egészsé­gesebb környezet reményében a vidéki életmód pozitívumait kívánják első­sorban megélni, és azt természetesen tel­jes komfortérzet mellett, ami számos fej­lesztést tesz még szükségessé, hogy való­ban vonzó legyen vidékre költözni. Konkrét fejlesztések A két irodavezető tájékoztatása szerint a potenciális pályázók - amelyek első kör­ben eddig többnyire az önkormányzat­ok voltak - a vidéki élet minőségét javí­tó fejlesztésekben (ravatalozók felújítása, faluközpont kialakítása, játszóterek építé­se) gondolkodnak. Ugyanakkor több egy­házközség és önkormányzat tervezi az or­szágos vagy éppen helyi védettség alatt álló épületeinek a felújítását, környezeté­nek a rendezését is. Ezenkívül számos vállalkozói pályázat is valószínűsíthető még, több helyi, a szol­gáltatóiparban tevékenykedő vállalkozás tervezi meglévő üzlethelyiségeinek kor­szerűsítését és bővítését, kisléptékű inf­rastruktúrafejlesztések megvalósítását, de várhatóan több természetes személy is fog pályázatot benyújtani, akik a falu­si turizmus kínálati palettáját erősíthetik majd. Itt elsősorban a falusi vendégfoga­dók szálláshely és szolgáltatási kapacitá­sának a fejlesztése a sláger. Vidéki eszménykép A két irodavezető a jövőt illetően is op­timista, bíznak abban, hogy a vidék adta lehetőségekkel élni is tudunk. „Meggyő­ződésünk, hogy vidéken is lehet teljes ér­tékű életet élni. Ha megállítjuk falvaink lakosságszámának fogyását és újra von­zóvá tesszük településeinket, egy fenn­tartható jövőképet teremthetünk meg, ahol nyüzsgő közösségi élet folyik, ver­senyképes a helyi értékekre, illetve az egészséges és jól képzett humánerőfor­rásra épülő gazdaság, ahol megújulni képes a természeti környezet, ahol meg­annyi történeti, kulturális, gasztronómi­ai érték vonzza az idelátogatókat, és ahol semmiben nem szenved hiányt az itt élő. A meglévő természeti, épített és kulturá­lis értékeinket tematikus túraútvonalakra kívánjuk felfűzni, amihez kapcsoltan kí­vánjuk fejleszteni a helyi vállalkozásokat előtérbe helyezve a helyi alapanyagokon nyugvó helyi termékfejlesztést. Múltunk megőrzéséhez fontos, hogy életben tart­suk hagyományőrző rendezvényeinket, és folyton megújulva bővítsük azokat, va­lamint ápoljuk egyedi tájértékeinket"-fo­galmaztak a szakemberek. Fontos információ, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továb­biakban: ÚMVP) októberben meghirdetett pályázati intézkedéseinek (falufejlesz­tés, vidéki örökség megőrzése, mikrovállalkozás fejlesztés, turisztika) beadási ha­táridejét meghosszabbították! A pályázatok beadási határideje: 2009. január 10. Az ÚMVP-t helyi szinten koordináló Englóhner Edina dorogi és Hummel Rudolf esztergomi iroda vezetői kérik a Tisztelt Lakosságot, hogy ha bármilyen kérdésük lenne a programmal kapcsolatban, akkor nyugodtan keressék az irodákat a 33- 441-191 és a 33-500-790-es telefonszámokon, illetve az irodákban személyesen. A programmal kapcsolatos észrevételeket kérdéseiket eljuttathatják elektronikus úton is a dorogi@vkszi.hu vagy esztergomi@vkszi.hu e-mail címre is. hídlap 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom