Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-16 / 32. szám
kultúra Vasárnap kezdődik az Esztergomi mise komponistájának ünnepe Liszt Ferenc és Magyarország hogy ösztöndíjat ajánlottak fel további zenei tanulmányaihoz. 1822-ben apjával Bécsbe ment tanulni, ahol szintén rendszeresen koncertezett az ifjú zongorista, miközben sokat fejlődött. Az immár 12 éves Liszt Ferenc 1823-ban mutatkozott be először a pesti közönségnek. Liszt Adám az 1823. május elsejei koncert plakátján így ajánlotta fiát magyar honfitársainak figyelmébe: „Tiszteletreméltó közönség! Magyar vagyok, és nem ismerek nagyobb boldogságot, mint azt, hogy neveltetésem és taníttatásom első gyümölcseit Francia- országba és Angliába utaztatásom előtt ragaszkodásom és hálám jeléül drága hazámnak bemutathassam.” Az első, nagy sikert aratott koncert helyszínén, az egykori Hét fejedelem fogadó helyén, a Váci utcában, a Pesti Színház épületének falán ma emléktábla őrzi az esemény emlékét. A pesti utazás során Liszt ötször lépett fel, és itt találkozott először a magyar verbunkos zenei stílussal, amely később meghatározta művészetét. Magyarországról Párizsba utazott a fiatal zongorista, ahol a Conservatoire magántanulója lett, és ahol már a zeneszerzés rejtelmeibe is beavatták mesterei. Párizsi élete során Liszt megismerkedett a kor nagyjaival, többek között Chopinnel, Paganinivel, Heine-vel, George Sand-dal és Delacroix-val, és rendszeresen koncertezett is egyre nagyobb sikerrel immár Angliában és Svájcban,is. 1835-ben a genfi konzervatórium tanára lett, de szíve a hazájától sosem szakadt el. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején hangversenyeket rendezett az árvízkárosultak javára, szülőfalujának templomában orgonát építtetett, 1840-ben pedig alapítványt hozott létre a pesti Nemzeti Zenede megalapítására. Ugyanebben az évben Pesten karmesterként is bemutatkozott. Közben Liszt családot is alapított, első élettársától három gyermeke született, közülük Cosima lett később Richard Wagner felesége. 1847-ben megismerkedett Sayn-Wittgenstein Karolina hercegnével, 1848-tól 1858-ig Weimarban a hercegi udvar karnagya volt, erre az időszakra tehető zeneszerzői munkásságának leggazdagabb része. Ekkor született többek között a Bazilika felszentelésére komponált Esztergomi mise (Missa Solennis) is, amelynek ősbemutatóján 1856. augusztus 31-én a szerző vezényelt, aki e napokban a Fürdő Szállóban szállt meg. Liszt 1861-ben végleg elhagyta Weimart, és szerelmével Rómába költözött. Összeházasodni nem tudtak, mivel a pápa nem bontotta fel a hercegnő frigyét, mire pedig elhárultak az akadályok, addigra a mester elhatározta, hogy belép a papi rendbe. Ehhez az életszakaszhoz kötődnek az egyházzene megreformálását célzó művei. Fellépéseiért ezt követően nem fogadott el pénzt, tanítványait is ingyen oktatta. Scitovszky hercegprímás, miként az Esztergomi mise esetében ismét Lisztet bízta meg, hogy komponáljon egy misét Ferenc József császár megkoronázására, amelyet a budavári Mátyás-templomban adtak elő 1867-ben. 1870 decemberében Deák Ferenc felkérte Lisztet, hogy telepedjen le Magyar- országon és vállalja el az éppen alakuló első pesti Zeneakadémia elnökségét. Az intézményt, a mai Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elődjét végül 1875-ben nyitották meg és Liszt lett az elnöke. Ettől kezdve élete hátralévő részében felváltva élt Budapesten, Weimarban, illetve Rómában Utolsó fellépésére 1886. július 19-én került sor. Másnap Bayreuthba utazott^ - de az út során megfázott, és orvosai táj nácsa ellenére nem feküdt ágyba, hanem előadásokra járt, vendégeket'"fogadott. Július 31-én tüdőgyulladás következtében hunyt el. Augusztus 3-án temették el a bayreuthi temetőben, ahol sírja fe- ' lett később mauzóleumot építettek. Ferenc 1811-ben született az .L/Ausztria területén, Burgenland tartományban fekvő Doborjánban, mai nevén Raidingban, amely a trianoni béke- szerződés előtt Magyarországhoz, Sopron vármegyéhez tartozott. Édesanyja, az osztrák nemzetiségű Lager Mária Anna és édesapja, a magyar Liszt Adám, aki az Esterházy-birtok gazdatisztje és egyben a kismartoni zenekar csellistája volt, nagy gondot fordítottak a kis Liszt zenei nevelésére. Az édesapjától rendszeres zongoraleckéket kapó gyermek kilencéves korában adta első hangversenyeit Sopronban és Pozsonyban, amely- lyel annyira elnyerte a közönség, illetve a soraiban ülő magyar urak tetszését, Az első Liszt Ferenc Hét holnap este hat órakor az Esztergomi mise vatikáni verziójának előadásával veszi kezdetét a Bazilikában, ezt követően jövő szombatig minden este felcsendülnek a mester művei a rendezvénysorozat valamely helyszínén. A remélhetőleg sokéves hagyomány kezdetét jelentő fesztivál alkalmából készült összeállításunk Liszt Ferenc életét és Magyarországhoz, illetve Esztergomhoz fűződő viszonyát tárja fel. Gábor Éva