Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-16 / 32. szám
címlapon A Szent Jobb története Szent István király halála utáni trónvi- szályos, zűrzavaros időkből indul, amikor a Székesfehérvárott eltemetett Istvánt a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelení- téstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, majd azt a templom alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, és a bazilika kincs tárába vitték, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre egy Merkur nevezetű nemes volt, aki a szent ereklyét később ellopta, és bihari birtokán rejtette el. A legenda úgy szól, hogy amikor Szent László hírt kapott az ereklye elrablásáról, felkereste Merkúrt a birtokán. A királyi sarj megbocsátott a tolvajnak, majd a Szent Jobb megtalálásának helyén a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobb apátságot alapított. Ez a hely és a körülötte lévő mezőváros neve Szentjobb lett, jelenleg a mai Románia területén található, neve: Siniob. így vette kezdetét a Szent Jobb tisztelete, az említett apátsághoz pedig évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A Szent Jobb vándorútja a 15. században kezdődött. Ez időben vitték Ünnepi programok a környéken Dorog - augusztus 19. 17.00 - Négy színházi előadás látható a művelődési házban: Mesék Mátyás királyról, Film a színházban, Helyzet- gyakorlatok Kálid Artúrral és Az új grund címmel. 17.00 - Könnyű nyáresti muzsika és utcabál a Zenepavilonban: fellép a Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Bányász Zenekara és a Farkas Family. Nyergesújfalu - augusztus 20. 10.15 - Ünnepi szentmise a Szent Mihály római katolikus templomban 11.00 - Ünnepség a Szent István téren, kitüntetések átaz ereklyét először Székesfehérvárra, de a török hódoltság idején megindult a kacskaringós út, mely először Boszniába, később, 1590 körül Raguzába, az ottani domonkos szerzetesekhez, Mária Terézia idejében 1771-ben Bécsbe, majd Budára vezetett. Az uralkodónő rendelte el a Szent Jobb augusztus 20-ai megünneplését. Esztergomba 1865-ben hozták el a legszentebb magyar ereklyét, itt a főegyházmegye kapta a biztonságos őrzés feladatát. A királyvárosbóí az 1900-as évek elején vitték vissza a budavári palota Zsig- mond kápolnájába, ahol 1944-ig maradt. A Szent Jobb országban való körbehor- dozását 1938-ban, a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István-ju- bileum évében határozták el. A II. világháború alatt a Szent Jobb históriája újabb izgalmas fordulatot vett, ekkor a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Az ereklyét 1950-től a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényében tartották, mivel ezekben az években tilos volt nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. 1987. augusztus 20-án, a budapesti Szent István-bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobbkápolnát, melynek létrejöttét, elődje, Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el a Szent István király ereklyéjét, mely azóta is itt tekinthető meg. A Szent Jobb országjárására a szent király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban kerülhetett sor ismét. A húsz évvel ezelőtti ünnepen az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek megilletődve és áhítattal fogadták a nemzeti ereklyét. Az ezt követő évtől kezdve Szent István napján a Szent Jobbot bemutató szertartás után ismét elindult a könyörgő körmenet. Tát -augusztus 19. 17.00 - az újonnan elkészült Nyergesújfalu-Tát bicikliút ünnepélyes átadása 19.00 - zarándokséta a táti tizenkét emlékhely körül, a temetőtől az 56-os emlékműig augusztus 20. 10.00 - ünnepi szentmise és koszorúzás a Szent István-szobornál 16.00-111. Krischneider Kupa kispályás labdarúgó bajnokság 21. fordulója A Szent Jobb históriája 10 hídlap
