Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-08-16 / 32. szám

címlapon ján (más vélekedés szerint az ezredik év karácsonyán) is ugyan­ebben a templomban került sor: Domonkos, az első magyar érsek a Szent István protomártír templom oltáránál helyezte az Asztrik által II. Szilveszter pápától küldött koronát István fejére. Legelső szent királyunkat tehát ebben a templomban ke­resztelték, bérmálták, és itt is koronázták meg. (Későbbi kirá­lyaink koronázásának helyszíne - a török hódításig - az István király által épített székesfehérvári királyi bazilika volt.) Miután István új palotáját a Várhegy déli végén felépítette, a templomot és a fejedelmi palotát az érseknek adományozta. Ettől kezdve 1391-ig a Szent István vértanú templom az ér­sekek házi kápolnája lett, amikor is Kanizsai János érsek tár­sas-káptalanná alakítja. Az előbb hat, majd nyolc kanonokból álló káptalan feje a prépost volt, (közülük néhány nagy mű­veltségű, humanista prépost, szép vörös márvány sírköve ma is megtekinthető a Bazilika kriptájában) - aki a székes-kápta­lanban is fontos pozíciót töltött be. A török háborúkban megrongálódott templom maradványai a XVIII. században még megvoltak, a romok között kialakított I Augusztus 19. kedd Egész nap kézműves foglalkozások, lovagi gyakorlatok, goitatás,óriás trambulin kirakodó vásár. 11.00 Igricek ünnepi zenés összeállítása 12.00 Ludas Matyi (a Levendula látszóház műsora) 13.30 Pinokkió Bábegyüttes műsora 13.00 Mátyás Deák II. (a Leányfalusi Szekérszfnház műsora) 16.00 Borostyán együttes előadása 17.00 Erzsébet park: Honfoglalás­Megyer Sarja lovasainak bemutatója 18.00 Aranysólyom lovagrend harci bemutatója 19.00 Kecskés zenekar ünnepi koncertje ai.oo Tűzijáték 33.00 Ghymes Augusztus 20. szerda Egész nap kézműves foglalkozások, lovagi gyakorlatok, goltatás.óriás trambulin kirakodó vásár. 10.00-18.00 A Levendula játszóház népi ügyességi játékokkal várja a gyerekeket (gólyalábazás, vaskarika hajtás, óriásmalom társasjáték, célbadobás, libikókázás, mocsárjárás). 11.00 Igricek ünnepi zenés összeállítása 12.00 Képmutogató (Szent István király élete) 13.00 Széchenyi tér - Mindszenty tér: Felvonulás (lovagok, középkori városrészek követei, zászlódobálók, lovas íjászok, zenészek) 13.30 Fresco Ballo­zászlódobálók bemutatója 14.00 Gnieznoi néptáncegyüttes műsora 15.00 Erzsébet park: Táncoló korok Megyer Sarja Lovasainak zenés bemutatója .6.30 Kaláka 18.00 Aranysólyom Lovagrend harci bemutatója 20.00 Jeanne Caroll és Karen Caroll és a Mississippi Grave Diggers chicagói blues zene www.esztergomprogram.hu épületben lakó Széless György, a vár plébánosa - ismervén a templom jelentős szerepét a magyar történelemben -, annak (illetve a Szent Adalbert-templomnak) helyreállítására tett ja­vaslatot az érseknek. O a két templomot éppen az István ki­rályhoz való kötődésük folytán a magyar nemzet olyan értékű, becses emlékének tartotta, mint a Szent Koronát! A bazilika építését megelőző hatalmas léptékű tereprende­zés során azonban mégis széthordták a romokat (1821), s a talajszintet több méterrel mélyebbre szállították. Ezzel ma­gyarázható, hogy az 1999. évi tájékozódó ásatás során még az egykori épület alapfalainak maradványai sem kerültek elő, csupán egy bronzkori ház részletét találták a helyén a régé­szek, amely eredetileg mélyen a templom alatt fekhetett. Annyi támpontot sikerült azonban a régészeti kutatások, va­lamint a XVII-XVIII. századi rajzok, kéziratos térképek és had­mérnöki felmérések alapján összegyűjteni, amelyek alapján a templom és a főoltár pontos fekvése visszamérhető volt, így az újonnan felállított szabadtéri oltár (a régi helyén, de néhány méterrel mélyebben) az első magyar király, Szent István koroná­zásának helyszínén, méltó emléke a magyar millenniumnak”. Emlékek a kalendáriumból A Babits-emlékév kapcsán nemrég Esztergomban is megfor­dult Sudár Annamária által vezetett Jeles napok virtuális ki­advány, mely az Országos Széchenyi Könyvtár égisze alatt működik, a következőket jegyzi le augusztus 20-áról: „Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, gö­rögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök­féle István legenda tudósít. Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában minden­ütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjo­gi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított és tulajdo­nít a Szent Koronának, másutt ismeretlen. A megkülönböz­tetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította a fejdíszt, de sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a míves ékszer felső része Istváné volt. Györffy György mindmáig az 6 hídlap SZENT ISTVÁN ÜNNEPE AUGUSZTUS 19-20, MINDSZENTY TÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom