Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
életmód Támadásba lendül az influenza A vírusok már a spájzban vannak Gábor Éva Az őszi hónapokban sokan küzdenek különféle légúti megbetegedésekkel, amit gyakran tévesen influenza gyűjtőnévvel illetnek, holott a valódi influenza általában decembertől márciusig támad. Mivel a vírustörzsek folyamatosan mutálódnak, a vakcina is évről évre más. Az oltás a krónikus betegségekben szenvedőknek, az egészségügyi dolgozóknak és a hatvan év felettieknek mindenképpen ajánlott. Mi az az influenza? A minden évben hosszabb-rövidebb ideig áldozatokat szedő vírusról és az általa okozott betegségről, valamint az elkerülését célzó oltásról Sári Katalin tiszti főorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetének vezetője adott tájékoztatást. Mint elmondta, az őszi-téli időszakban gyakori, orrfolyással, torokfájással, nyirokcsomó-duzzanattal, fejfájással, köhögéssel járó légúti betegségek többségét valamely más vírus vagy baktérium okozza, és nem összetévesztendők az influenzával, amely jellemzően az év utolsó, illetve első három hónapjában fordul elő. Sok más betegséghez hasonlóan cseppfertőzéssel terjed: a köhögéssel és a tüsszentéssel sok milliárd vírus kerül a betegből a külvilágba, így zsúfolt helyeken, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, hivatali vagy orvosi váróhelyiségekben különösen nagy a fertőződés esélye. Az influenza tünetei néhány napos lap- pangási időt követően jelentkeznek hirtelen kezdődő fejfájás, láz, izom- és ízületi fájdalom, köhögés, torokfájás és légszomj formájában. A betegség több szempontból is súlyosabb és komolyan veendőbb az egyszerű megfázásnál. A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes, mivel megterheli a szívet, a tüdőt, felborítja az anyagcserét, amely a cukorbetegek számára fokozott kockázatot jelent, de rontja a vese-, a máj- és a vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Az influenzának kialakulhatnak különféle szövődményei, például hörghurut vagy tüdőgyulladás, amely gyakrabban jelentkezik az immungyengeségben, daganatos betegségekben szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál. A halálos szövődmények leggyakrabban tüdőgyulladás formájában jelentkeznek, de a vírus valamennyi szervünket megbetegítheti. Az influenza általában egy-két hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó is lehet. Járvány akkor alakul ki, ha van fertőző forrás, azaz néhány beteg, ha van terjesztő közeg, és mivel ez a levegő, ez többnyire adott, valamint ha vannak a fertőzésre fogékony egyedek. A járvány kialakulását úgy lehet megakadályozni, ha a három feltétel közül bármelyiket megszüntetjük, és ennek leghatékonyabb módja jelenleg az oltás, amely a fogékony egyedek számának csökkenését idézi elő. 40 hídlap
