Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
kultúra katolikusok és protestánsok között. Ugyanakkor Esztergomban máris szép ha- ■pe'' gyománya van a különböző hitközségek közötti testvériségnek, közös alkalmaknak. Ennek tovább erősítésére adjuk közre az esztergomi kötődésű Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatójának, a reformáció történetéről szóló rövid dolgozatát. 491 éve, a távoli szászországi Wittenbergben egy fiatal egyetemi tanár kifüggeszti téziseit az egyetemi templom funkcióját betöltő Vártemplom (Schlosskirche) kapujára. Az ése- ményből egyetemi, de még az egyházi kérdésen túl világpolitikai történés vált. De ha maradunk a tényéknél, azt látjuk, hogy Luther eredeti szándéka az egyház reformációja, azaz megjavítása volt, nem „megváltoztatása, megszüntetése”. Luther nem vallás- vagy felekezetalapítás céljából lépett föl. Az erfurti ágostonos szerzetes nagyon is az akkori egyházi gondolkodásban és nevelésben részesülve és élve, komolyan végiggondolta hitét és életét. Úgy találta, hogy az egyház akkori élete, a gyakorlat annyira eltért a bibliai lényegtől, hogy fel kell lépnie. Azt lehet mondani, hogy Október 26-án vasárnap este 5 órától a Biblia Évéhez is kapcsolódóan Hubert Gabriella, az Országos Evangélikus Könyvtár tudományos munkatársa tart előadást az evangéli- jrt Aa kus egyház Simor János utcai templomában. A reformáció ünnepének előes- -t " t L téjén, 30-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel Békési Sándor, a KRE Hittudományi Kar dékánja, a «#' Rendszeres Teológia professzorának^ szép értelmezése a protestanizmusban és Kálvinnál" című előadása lesz hallható. Ezen az estén a két felekezet közösen református és evangélikusi énekeket énekel. Az evangélikusok a reformáció emléknapján, október 31 -én este 17 órakor tartanak istentiszteletet. Ugyancsak ezen a napon az esztergomi reformátu sok Petőfi Sándor utcában lévő templomában délelőtt 10 órakor Révfalviné Budai Julianna lelkész tart istentiszteletet. E napon, este 6 órakor Herceg Pál professzor vezeti az ünnepi istentiszteletet a Petőfi Sándor utcai templomban. a reformáció a politikai körülmények hatására lett elsőrendű politikai eseménnyé, így következett be az egyházszakadás és a vallásháborúk kora. Luther azonban nem politikus volt, hanem egyetemi tanár és lelkész, hívő és gondolkodó lélek. Az anyagiakkal való visszaélés, a bűnbocsátó cédulák gyakorlatát tartotta felháborítónak, és az evvel ösz- szefüggő anyagiasság elterjedését. Az egyház által elért politikai hatalom és gazdagság ára volt az erkölcsi hitelesség, a hitbeli meggyőződés meggyengülése. Éppen 1510-es római zarándokútja érleli meg benne a gondolatot: „Róma egykor a legszentebb város volt, most a legromlottabb... Borzasztó bálványozás folyik ott...” Luther magyarországi hívei között sok katolikus pap és szerzetes volt. Nekik is az volt a véleményük, hogy az egyháznak alapvető változáson, megtisztuláson kell keresztül mennie, hogy hiteles maradhasson, legyen mondanivalója saját korának. A századokon keresztül rárakódott bármennyire is tiszteletreméltó hagyomány mégis eltakarja a hithez, meggyőződéshez vezető utat. Az egyháznak vissza kell térnie eredetéhez, és az eredeti szent könyvéhez a Bibliához (sola scriptura). Nem szabad, hogy kiváltságos papi rend torlaszolja el a nép útját az evangélium elől, azt közvetlenül a nép kezébe kell adni, hogy maguk olvashassák és maguk vonhassák le az írásból a hitigazságokat (sola fides). A népet iskolák által képessé kell tenni, hogy hozzájusson a Biblia és a műveltség „kiváltságához”. Az egyház ne cél, hanem eszköz legyen, mondjon le túlságos világi-hatalmi szerepléséről, és foglalkozzon azzal, ami igazán a dolga. A Mohács utáni elesett magyar nép mohón szívta magába az új hitet. Legjobb fiai egyenesen Wittenbergben, Luther és Melanchthon keze alatt tanultak. Hazajőve gyülekezeteket, iskolákat építettek. Csodálatos szellemi virágzás és pezsgés köszöntött be az egyébként török harcok által sújtott országban. A 16. sz. utolsó harmadára az ország többsége az új hit valamelyik irányzatának híve lett. A magyar énekköltészet, könyvkiadás virágzott, városi központokban, úri birtokközpontokban rengeteg egyházi és művelődési anyag jelent meg, ami növelte a nép hitét és tájékozottságát. Az ellenreformáció okozta sebek ellenére elmondható, hogy a reformáció a magyar szellemi életben és így az ország haladást nagy jelentőségő esemény volt. Hogy mit jelent a reformáció, azt nem könnyű megválaszolni, hiszen az ökumenikus mozgalom ellenére még sok minden tisztázni való van A reformáció hónapja hídlap 29
