Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
helyi história nyitva tartotta a házat. A belépődíj (10, 20, 30 fillér) és a hálódíj (1.20,1.60 pengő) az MTSZ szabványos árait képezték. Téli fűtésért személyenként 30 fillért, az italokért és konzervekért a kifüggesztett árlap szerint kellett fizetni. 1940. június 2-án rendezték Fekete-hegyen a Szent Bernát-ünnepet, ahol 150 fő előtt Béres István teológus celebrált misét. A Fekete-hegy szinte minden Dorogról induló túra végcélja volt. 1943-ban felmerült a turistaház bővítése is, csak az anyagiak összegyűjtése okozott gondot. A központ részéről több ezer pengő már megvolt, de a helyi támogatás Schmidt Sándortól, a bánya tulajdonosától elmaradt, mivel nem közvetlenül katolikus egyházi célt szolgált. Bánkút mintájára örökös belépőket árusítottak, ebben nagy segítséget nyújtott a Turisták Lapja. De az egésznek véget vetett a háború. A menedékház a háború alatt sokáig német megszállás alatt volt az egész hegygerinccel együtt, ami a német csapatok Budapestről történő kiürítési útvonalát védte. Amikor a stratégiailag fontos utat a szovjet csapatok átvágták, elvesztette jelentőségét, a németek helyét ez utóbbiak vették át. A németek januári Konrád II. of- fenzívája idején nagy harcok dúltak a Fekete-hegy - Pilis-nyereg - Pilisszentlélek területén, illetve a Cserepesvölgyben, majd amikor a szovjetek 1945. március 21-én elfoglalták Esztergomot, a németek visszavonultak. A háború után nagy lendülettel indult meg a megrongálódott turistaház újjáépítése, a munkát azonban hátráltatta, hogy a bányától megszerzett anyagok csak A Sasfészek belülről Ezen épület esetében egy hagyományos turistaházról beszélhetünk. A turistaházban kizárólag hétvégékre fogadnak látogatókat, bejelentkezni a (20) 591 -6806-os telefonszámon, Kardos Jenő szakosztály- vezetőnél lehet. A turistaházban 12 ágy található, így célszerű a létszámot is 12 főben maximalizálni. A mindig friss ágyneműk cseréjéről valamint korlátozott mennyiségű ivóvízről az üzemeltetők gondoskodnak, jó időben a ház mellett korlátozott számban, sátrazásra alkalmas hely is fellelhető. A menedékházban nincs vezetékes áram és víz, a világítás ezért petróleumlámpával történik, az ivóvízről pedig mindenki maga gondoskodik (azért ha elfogy a saját vizünk, a házban lévő tartályból nyugodtan meríthetünk). Mosakodásra ciszternában felfogott esővíz használható, a fűtésről fáskályha, illetve maguk a vendégek gondoskodnak. Persze fáért nem kell az erdőbe menni, a tüzelőanyag a kamrában elégséges mennyiségben áll rendelkezésünkre. Itt nincs étterem, mindenki a saját ételét fogyaszthatja. nagy nehézségek árán kerültek fel a házhoz. Első időkben lovas kocsival, sokszor háton vitte a csoport az építőanyagot, de a munka megindult: először a ház favázát készítették el a tetővel, majd amikor a Dorogi Szénbányák megkapta az első terepjáró gépkocsiját, azzal vitték fel a nehezebb tégla- és cserépszállítmányokat. A háború után megalakult TTE vezetője Hír József lett, aki lelkes munkájával és az őt körülvevő fiatalokkal nem ismert akadályt. 1952-ben a házat átvette a Turistaházakat Kezelő Vállalat, majd ennek megszűnése óta állandó gondnoka nincs a háznak. A „Sasfészek” turistaház napjainkban kulcsos-házként üzemel. Egy lelkes kis csapat, a Dorogi Egyetértés Sportegyesület „Pilis” Természet- barát Szakosztálya látja el az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat és óvja állagát a mindenkori javítási munkák elvégzésével, tőlük lehet előzetes bejelentéssel a házat kibérelni. hídlap 27
