Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
Esztergom-emberek „Az istenkeresés hozott kultúrát” A Hídlap újonnan induló interjú-sorozatában olyan közismert embereket mutatunk be, akik erősen kötődnek a királyvároshoz és/vagy a környékéhez - tevékenykedjenek az élet bármely területén. Elsőképpen a nyugdíjba vonulását követően Esztergomba (a Simor János Papi Otthonba) költöző Paskai László bíborossal beszélgettünk, akitől áldást is kértünk - és kaptunk- rovatunkra.- Esztergom számos híres szülöttel büszkélkedhet, azonban csekély azoknak a száma, akik nem esztergomiként tudatosan választották lakóhelyükül a katolikus egyház központjául szolgáló történelmi települést. Ón miért döntött a város mellett?- Nagyon egyszerű: a pápa ide nevezett ki, és itt maradtam nyugdíjas koromban, és a végső nyughelyem is itt lesz majd, az esztergomi Bazilika altemplomában.- Mivel tölti a napjait?- Úgy telnek, ahogyan egy nyugdíjas papnak; ha tudok, és amennyire erőm engedi, segítek a lelkipásztorkodásban. Többé-kevésbé ez köti le az időmet. Most, hogy egészségileg gyöngébb vagyok, vigyázni kell, olyan sokat már nem vállalhatok.- Anno miért választotta a papi hivatást? Illetve utána, azon belül is a tanári pályát?- Kérem szépen, amióta az eszemet bírom, mindig a papságra gondoltam, így léptem be a ferencesekhez is. Minden beosztást a püspöktől kaptam, illetve a püspöki kinevezést a pápától. S nem pályázat, hanem kinevezés alapján töltöttem be a tanári, a Papnevelő Intézetben való feladataimat.- Gondolom - de nyugodtan megcáfolhat - érseki tevékenysége során egyik legnagyobb „esztergomi élménye” volt a magyarországi pápalátogatás 1991-ben. Hogyan gondol vissza rá?- A pápa látogatásában kifejezetten meg lehet látni a Gondviselés működését. Abban az időben a meghívására nem lehetett gondolni. Az egész úgy történt, hogy itt járt az olasz felsőház tagja, Giovanni Spadolini, aki az akkori miniszterelnöknél, Németh Miklósnál is látogatást tett, és amikor elbúcsúztak, megkérdezte: a pápa miért nem jöhet Magyarországra? Erre a kormányfő azt válaszolta, ha akar, jöjjön. Spadolini utána ellátogatott hozzám, Esztergomba .és elmondta ezt. Két nap múlva már a külföldi újságok is lehozták. Azaz: a „labda” elém le lett téve. Az én feladatom az volt, hogy „belerúgjak”. És - újra csak a Gondviselést figyelembe véve - adódott a kérdés: mikorra lehet kitűzni? A következő évben parlamenti választás lett volna, utána pártkongresszus, nem zavarhatta egyiket sem: tehát legyen 1991-ben. Főképpen, hogy nekünk is fel kellett készülni, időre volt szükségünk, semmi szervezettel sem rendelkeztünk ehhez; márpedig szervezet kell hozzá (rengeteg munka, anyagiak). És aztán a legjobb időben érkezett a pápa, amikor már a magyar politikai beállítottság megváltozott, az Antall-kormány vezette az országot, és ilyen értelemben mondom, a Gondviselés irányította, nekem csak teljesíteni kellett azt, ami ebből következett.- Embert próbáló időket élünk, miközben recseg-ropog a gazdaság, komoly értékválság mutatkozik - idehaza és a nagyvi22 hídlap
