Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
esztergom A vár látképe a j< építkezés előtt, illetve a „lehülyézésünk"se drága ár. Az itt élő embereknek Esztergom az első, és a két verziót szemrevételezve pontosan és egyértelműen el tudják dönteni, melyiket szeretnék megvalósulni látni.- Hasonló pontatlanságokat, hogy ne mondjuk: hibákat vétettek a lovagterem újjáépítésekor.- Aki foglalkozik a várral, vagy az helyi közéletben részt vesz, tudja, hogy amit megépítettek, egy jelentéktelen állomása az esztergomi erődítménynek. Egy barokk kaszárnya. A török dúlás utáni ideiglenes épület. Abból az időből, amikor a régészet nem számított egy bevett és kifejlett tudományágnak, és nem is foglalkoztak azzal, hogy milyen értékek találhatóak az esztergomi várban (akkor például a híres freskó éppen föld alatt pihent). Ezt a kaszárnyát tudta a magyar állam helyreállítani az 1990-es évek közepétől. S nem a Vitéz János-féle lovagtermet, ami egy reneszánsz alkotás, s mint ilyenből, reneszánsz értékből, alig maradt valami Magyar- országon. Bár óriási reneszánsz kultúrával rendelkeztünk - az itáliai után itt működött a legvirágzóbb, vagy leggyorsabban szárba szökkenő rene- A vár, a Fehértorony és a Bazilika szánsz kultúra -, a korabeli műemléki értékekben szűkölködünk, a történelmi viharok, főleg a tö- rökdúlás miatt szinte mind elpusztult. S „mi" nem a reneszánsz lovagtermet állítottuk helyre, hanem a barokk kaszárnyát. Ráadásul egy olyan tetőzettel, ami soha nem is létezett. Egy az esztergomi reneszánszhoz periódushoz képest egy jelentéktelen időszakban, jelentéktelen mellékterméként jelentkező valamit nevezünk ma lovagteremnek. A Vitéz János-féle lovagterem kétszer ilyen szélesre épült, a csarnok szélességének a felében a barokk időben, utólag, a vár lerombolása, felrobbantása és beásása után tették középre azt a falat. A két szélső fal most is megvan, a külső pillérek azt tartják, most parlagon áll. Az a Vitéz János-lovag- terem eredeti szélessége. A födémje pedig egy olyan fakazettás, a mainál kilenc méterrel magasabb gerincmagasságú terem volt, ami méreteiben is, kivitelében és megjelenésében főként lenyűgöző. Tehát a mostani Lovagterem dupla szélességben, kilenc méterrel magasabbnak képzelhető el. Vitéz János lovagterme - aki, ugye, a magyar reneszánsz vezéralakja volt, és vezető posztot, Mátyás király kancellárjának tisztét töltötte be, és Janus Pannonius mentoraként is elhíresült - Magyarország, hanem a világ egyik legszebb reneszánsz lovagterme volt, méreteiben a prágai Hradzsin-béli lovagteremmel vetekedett, egész pontosan akkora. A Hradzsin, a prágai királyi vár lovagterme pedig arról volt híres, hogy lovon tudtak megütközni a lovagok, ha arra szottyant kedvük. Ehhez képest, amit most láthatunk, az egy cső. Hozzáteszem, abszurdumnak tartom, hogy éppen a „Reneszánsz Évében" újabb reneszánsz értéket tesznek tönkre.- Mit lehet tenni?- Elég hangosat kell kiáltanunk, hogy odafigyeljenek ránk. Igaz, van egy olyan félelmem, hogy le fognak minket ebben söpörni, ám ezt a helyi közvéleménynek nem szabadna annyiban hagynia. Egyébként pedig cselekszünk, megoldás gyanánt már elindult egy nemzetközi tudósműhely életre hívása - hazai és külföldi szaktekintélyek, professzorok bevonásával -, ez a társaság fogja precízen megtervezni a vár egészének a rekonstrukcióját, erről majd egy következő alkalommal részletesen beszámolok. Azt gondolom, hogy ez a történet nem itteni emberekről szól, hanem a műemlékekhez kötődő rossz szemléletű álláspontról. Azzal kell felvenni a küzdelmet - nem nekünk, esztergomiaknak harcolnunk egymás ellen. Gulya István-a teljesség igényével m. * .rJ-, 18 hídlap
