Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
címlapon va, 25-én kezdődtek el. A korabeli résztvevők leírásai, elmondásai alapján tudja az utókor, hogy az esztergomi események j az első napokban „mámorosán teltek”, fegyveres incidensekre j nem került sor. 25-én nagy tömeg gyűlt össze a Széchenyi téren és ott több szónok is a budapestihez hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A tüntetéshez a Hell József Károly iskola diákjai csatlakoztak elsőként, ők később a Hősök terén fáklyás | felvonulással adtak hangot szimpátiájuknak. Október 26-án már dinamikusabban és radikálisabban fejezte ki elégedetlen- | ségét a nép Esztergomban. Az események egyik központja ekkor is a főtér volt. Itt egyrészt elfoglalták a tanács (vagyis a város) házát, melynek tetejéről leverték az elnyomás jelképét, ! a vörös csillagot, és a nagyteremből kiemelték a gyűlölt diktátor, Rákosi Mátyás szobrát, melyet a téren széttörtek. Ugyan- í csak ekkor történt, hogy a Széchenyi téren lévő börtönből j kiszabadították a rabokat, valamint a kertvárosi katonai tá- I borból a városba irányított öt tank közül az egyiket a tömeg el- j foglalta. A városközpontban lévő megmozdulás első sikerein, j a forradalmi hangulaton felbuzdulva a felkelők egy része el- i határozta, hogy a Sötétkapunál lévő hadosztály-parancsnok- j Sághoz megy, hogy felolvassák az ott szolgáló katonáknak az j egyetemisták 16 pontját, a forradalom üzenetének lényegét ! tartalmazó kiáltványt. Az épületnél azonban túlontúl is fe- j '56-os megemlékezések a régióban Bajóton október 23-án délután három órakor az '56-os emlékműnél tartanak megemlékezést. Dágon kedden fél négykor tartja a település ünnepélyes megemlékezését a Kápolna melletti '56-os emlékműnél, ahol az iskolások műsorát követően Steiner Tamás polgár- mester mond beszédet. Dorogon a forradalom emléknapjának előestéjén, szerdán délután 16 órakor a Hősök terén rendeznek megemlékezést az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékeinek közremű ködésével. Dömösön október 22-én délután öt órakor kerül sor az 56-os ünnepi megemlékezésre. Kesztölcön a hagyományoknak megfelelően október 23-án este hat órakor a falu két végéről egyszerre indul el egy- egy fáklyás menet a Szabadság téren álló kopjafa felé, ahol megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor. Mogyorósbányán október 22-én az általános iskolában tartanak ünnepséget. Nyergesújfalun október 23-án délután három órakor tartanak megemlékezést az 1956-os forradalom 52. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 19. évfordulójáról az Új köztemetőben. Piliscséven október 22-én szerdán délután 16 óra 30 perckor a Hősi emlékműnél kerül sor a megemlékezésre és koszorúzásra, melyen az általános iskola nyolcadik osztályos tanulói közreműködnek. Pilismaróton október 22-én 17 órakor a Köztársaság téren kerül sor a forradalom emléknapjának megünneplésére. Sárisápon október 23-án délelőtt tíz órakor kezdődik a megemlékezés a Millenniumi parkban, melyet ünnepi szentmise követ. Tóton október 23-án délelőtt tíz órakor az Újtelepen két évvel ezelőtt felavatott '56-os emlékműnél kezdődik az ünnepi megemlékezés és koszorúzás az iskolások és a német nemzetiségi fúvószenekar közreműködésével. szültté vált a helyzet, a katonaság egyik vezetője maga véve át az irányítást a tüntetők ellen kivezényelt tank fölött, belelőtt a forradalmárokat szállító buszba. Ezzel együtt a hadosztályparancsnokság épületéből géppuskasortűz érte a népfelkelés üzenetével érkező polgárokat, és más, a buszon utazó személyeket is. A tragédiában 15 polgári személy vesztette életét, s hatvanan megsebesültek. A forradalom bíborosa Október 23. fél évszázados jubileumán, 2006-ban Esztergomban számos intézmény emlékezett meg a forradalomról. A Duna Múzeum Sorsfordító napok címmel kivételes dokumentum és fotó kollekciót állított ki az ünnep kapcsán. A tárlathoz illeszkedve ugyanezen a címen publikálták a forradalomról szóló „lexikonjukat”. Ebből idézzük most a szabadságharc egyik karizmatikus egyéniségének, Mindszenty József esztergomi bíborosnak rövid életrajzát és a forradalomban való szerepét bemutató részt. Az egykori esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása 1892-ben született. 1919. okttóber 1-től zalaegerszegi plébánosi tisztségben szolgált, de emellett férfi- és női zárdát, iskolákat, egyesületeket, nyomdát alapított. 1924-ben címzetes apáttá nevezték ki, 1937-től pápai prelátus lett. 1944. márciusától veszprémi püspök. Apor Vilmos, Shvoy Lajos püspökkel, Kelemen Krizosztom főapáttal közös emlékiratban Szálasihoz folyamodott, hogy ne tegye ki a Dunántúlt az utóvédharcok pusztításainak. A nyilasok ezért 1944. novembervégén Sopronkőhidán bebörtönözték, ahonnan 1945. március végén a csendőr fegyőrség megszökésekor szabadult. XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki szeptemberben. Az 1945-ös nemzetgyűlési választások ügyében a püspöki karral együtt körlevelet adott ki, mely ellen a koalíció pártjai tiltakoztak. 1946-ban bíborossá nevezték ki. 1948. június 16-án ellenezte a népi demokratikus reformokat, különösen az iskolák államosítását. Mindenekelőtt hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmények gyanúja miatt 1948 decemberében letartóztatták; a népbíróság tanácsa 6 hídlap
