Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-11 / 40. szám
Szedi áldozatait az őszi gombaszezon Gyilkos finomság az erdőből i f-cs-n A kedvező őszi időjárásnak köszönhetően még javában tart a gombaszezon. Az erdei kalaposok szedése és főleg fogyasztása azonban veszélyeket is rejt: úgy tűnik, hiába a folyamatos felhívások, az ingyenes gombaszakértői vizsgálat, még mindig előfordul, hogy egészségre ártalmas gomba kerül a tányérokra. Sajnos minden évben több hasonló eset történik országszerte, pedig mindez kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. A z ÁNTSZ külön figyelmet fordít a gombászásra, pontosabban az erdőben, mezőn szedett gomba fogyasztására. A tanácsok megfogadása és a fokozott óvatosság nem csak gombaszedéskor, de vásárláskor is jól jöhet. Egy kis odafigyelés életet menthet A legtöbb tanács magától értetődőnek tűnik, ugyanakkor legtöbbször éppen az ilyen apróságok figyelmen kívül hagyása okozza a bajt. Fontos, hogy ha gombászni indulunk, legyen velünk valaki, aki legalább alapfokú gombaismerettel rendelkezik, illetve hogy a leszedett gomba ne rögtön a fazékba, hanem előbb egy szakértő elé kerüljön. Különösen fontos, hogy ne csak egy-egy példányt vigyünk el bevizsgáltatni, hanem az összesét, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a látszólag egyforma darabok eltérnek egymástól. Nem mindegy az sem, hogyan tároljuk a leszedett gombát, erre a célra érdemes vesszőkosarat, kisebb mennyiség esetében papírzacskót rendszeresíteni, mert a nylonzacskókban gyorsan tönkremegy. Általános tanács, hogy kerüljük a fehér lemezű, galléros, bocskoros gombák gyűjtését, mert ezek a jellemzői a sokat emlegetett, de korántsem eléggé ismert gyilkos galócának. Először mindig a gombalemez színét, állását kell megnézni, majd a tönköt egészben kell kiszedni a földből, hogy a gomba könnyen felismerhető legyen - ilyenkor jól látható a bocs- kor és a gallér. Aki csak kaiapszín és nagyság szerint szedi a gombákat, az állandó veszélyben van. Óvatosan vásároljunk! A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy házalótól, zugárustól soha ne vegyünk gombát, csak kijelölt, gombaárusításra engedélyezett helyen vásároljunk vadon termő növényeket. Minden esetben kérjük az igazolást az árustól, hogy bevizsgálták-e a gombát, és mindig csak az ép, egészséges, fiatal példányokat vegyük meg. A gyűjtéssel/vásárlással persze még nem ért véget a gombászás, hiszen ezt követi csak az ízletes gombaétel. Nem mindegy azonban, hogy hogyan készítjük elő a gombát, illetve hogyan tároljuk a kész ínyencséget. Mehet a fazékba! Az ellenőrzött gombát lehetőleg a gyűjtés napján fogyasszuk el, szellős, hűvös helyen tárolva is legfeljebb másnapra tehetjük el. A gombát alaposan főzzük, süssük meg. Vannak olyan gombafajok, amelyekben a méreganyagok csak megfelelő idejű főzés után bomlanak fel, így legalább 20 perc főzés szükséges például a gyűrűs tuskógomba vagy a piruló galóca esetében. Az ehető gombákban lévő fehérjék, aromaanyagok is okozhatnak allergiás-, gyomor-, illetve béltüneteket (az utóbbi időben például gyakran fordul elő a szürke tölcsérgomba fogyasztásánál, az ilyen gombafajt javasolt keverten fogyasztani más ehető gombákkal), néhány gomba pedig alkohol fogyasztásával együtt okozhat kellemetlen tüneteket (például a ráncos-, kerti tintagomba, a változékony tinóru vagy az illatos pereszke). A gombás ételek nehezen emészthe- tőek, ezért egyszerre nagy mennyiségű, ehető gomba fogyasztása is okozhat rosz- szullétet. Kiskorú gyerekeknek - hatéves kor alatt - éppen ezért nem javasolt gombás ételek fogyasztása. Különösen fontos az olyan tévhitek eloszlatása, mint például, hogy forrázással, a kalapbőr lehúzásával a gombát méreg- teleníteni lehet. (A gyilkos galóca a kalapbőr lehúzása és forrázása után is megtartja a méreganyagát.). A„csigarágott", kuka- cos gomba sem garancia arra, hogy nem mérgező, és az sem helytálló feltételezés, hogy csak az a gomba mérgező, melynek húsa vágáskor elszíneződik. Ha mindezek ellenére mérgezésre utaló jeleket tapasztalunk gombás ételek fogyasztása után, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A hányáson, hasmenésen kívül egyes fajoknál (például párduc galóca, légyölő galóca, susulyka) idegrendszeri, keringési zavarok léphetnek fel (iz- zadás, verejtékezés, testkipirulás, szapora pulzus). A maradék nyers gombát, tisztítási hulladékot, ételmaradékot ilyen esetben vigyük magunkkal, mivel a gombafaj gyors megállapításához nagy segítséget jelent. És mindezek mellett ne feledjük, hogy a rosszullét még a jobbik eset, hiszen egyes gombafajták akár halált is okozhatnak! hídlap 19
