Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-09-27 / 38. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A polgármester háza rályvárosban folytatta tevékenységét. Ez időben indult meg a Deák Ferenc utcában található ház építése, sőt, úgy tűnik ez az épít­mény volt Oracsek Ignác egyik utolsó műve. A korabeli dokumentumok alapján tudjuk, hogy azok a helyi mesterek, akik ebben az építkezés­ben részt vettek, azok voltak négy év múltán a tervezővel együtt a városháza alkotói is. A cik­künk főszereplőjének mondható ház főként a homlokzaton található barokk és rokokó ele­mek okán is elegánsnak mondható. Az említett Pálos-házzal, mint „rokon épülettel” való egye­zősége egyfajta finomodást is jelez, a díszítő elemek könnyed használata, a barokkra jellem­ző súlyosabb részek - mint például a timpanon - elhagyása utal a változásra. Oracsek rokokó­val való barátságát a Széchenyi téren található, és szintén neki tulajdonított Gróh-ház esetében figyelhetjük meg leginkább. A ház legendájának karakterét főként elneve­zése adja, miszerint azt Obermayer- háznak, illetve polgármester háznak nevezték, nevezik. Ennek okait ku­tatva nézzük, hogy kik is voltak az épület lakói! Az úgynevezett Eperjessy-jegyzék 1777-es kiadása szerint ebben az év­ben Kinczel Lőrinc özvegye volt a ház tulajdonosa. Ebből az adatból követ­keztethetünk arra, hogy az építtető maga Kinczel úr volt, akit gazdag és befolyásos emberként ismertek a vá­rosban. A levéltári adatok szerint a ház 1809-ben átkerült a Fogarassy- család tulajdonába, akik a kiegyezés évéig laktak itt. Tán valamilyen drá­mai esemény, folyamat végét jelentet­te, hogy a házat 1867-ben elárverez­ték. így került a város tulajdonába, s Esztergom élve a lehetőséggel 1871-ben ide helyezte a reális­kolát. Ennek az intézménynek volt 1886-ban ál­landó igazgatója Obermayer György, akiről a ház „második nevét” kapta. Az iskola vezetője 1901- ben ment nyugdíjba, de haláláig e házban lakott, így lehetett, hogy őróla nevezték az épületet. Ez­után 1928-ban történt egy érdekes fordulat a házzal kapcsolatban, itt rendezték meg ugyanis a város régészeti kiállítását. Erre azért volt szük­ség, mert bár a 19. század második felétől volt Esztergomban régiségtár, a régészeti gyűjtemé­nyek végleges elhelyezésének problémája ekkor már közel nyolcvan évet élt meg. Az is igaz, hogy ebben a funkciójában is csak hat évig állt a ház, hiszen 1934-től a város a mindenkori polgár- mester házának nevezte ki az épületet. A város centrumának számító főtér tőszomszédsá­gában található egy műemléki ház, melynek kül­leme és elhelyezkedése arra predesztinálta a Deák Ferenc utca 3. szám alatti épületet, hogy a város első embere lakhelyének tegyék meg. Helytörténeti sorozatunkban most e híres épület históriáját tár­juk olvasóink elé. A „polgármesterek házáról” Prokoppné Stengi Marianna több helyen is írt már, legutóbb 1991-ben. Akkor úgy kezdte az írás­tudó a történetet, hogy arra kérte olvasóját, hogy gondolatban tekintsen a ház homlokzatá­ra, ahol a kapu kőkeretébe vésve az 1767-es év­szám olvasható. Ez az évszám az építkezés befe­jezésének dátuma, a ház története persze ennél korábban kezdődött. A szakemberek úgy vélik, hogy az épület rokonságot mutat az átellenben lévő Bottyán János utca 8. szám alatti Pálos­házzal, melynek tervezője szintén Oracsek Ig­nác. Ez a mérnök híres budai építész volt, aki Grassalkovics Antal kamaraelnök és főispáni helytartó ajánlására érkezett Esztergomba dol­gozni, alkotni. Az évszám 1759, Oracsek ekkor kezdte meg az említett Pálos-ház és a belváro­si plébániatemplom tervezését. Ezen tervezési és kivitelezési munkák után 1762 tájékán fel­került Barkóczi Ferenc érsek várbeli építkezé­seire. Oracsek ekkor vásárolt házat magának a Vízivárosban, majd, amikor 1765-ben Barkóczi érsek halálakor a középkori székesegyház he­lyén megkezdett építkezés félbemaradt, a Ki­Pöltl Zoltán 30 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom