Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-27 / 38. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A polgármester háza rályvárosban folytatta tevékenységét. Ez időben indult meg a Deák Ferenc utcában található ház építése, sőt, úgy tűnik ez az építmény volt Oracsek Ignác egyik utolsó műve. A korabeli dokumentumok alapján tudjuk, hogy azok a helyi mesterek, akik ebben az építkezésben részt vettek, azok voltak négy év múltán a tervezővel együtt a városháza alkotói is. A cikkünk főszereplőjének mondható ház főként a homlokzaton található barokk és rokokó elemek okán is elegánsnak mondható. Az említett Pálos-házzal, mint „rokon épülettel” való egyezősége egyfajta finomodást is jelez, a díszítő elemek könnyed használata, a barokkra jellemző súlyosabb részek - mint például a timpanon - elhagyása utal a változásra. Oracsek rokokóval való barátságát a Széchenyi téren található, és szintén neki tulajdonított Gróh-ház esetében figyelhetjük meg leginkább. A ház legendájának karakterét főként elnevezése adja, miszerint azt Obermayer- háznak, illetve polgármester háznak nevezték, nevezik. Ennek okait kutatva nézzük, hogy kik is voltak az épület lakói! Az úgynevezett Eperjessy-jegyzék 1777-es kiadása szerint ebben az évben Kinczel Lőrinc özvegye volt a ház tulajdonosa. Ebből az adatból következtethetünk arra, hogy az építtető maga Kinczel úr volt, akit gazdag és befolyásos emberként ismertek a városban. A levéltári adatok szerint a ház 1809-ben átkerült a Fogarassy- család tulajdonába, akik a kiegyezés évéig laktak itt. Tán valamilyen drámai esemény, folyamat végét jelentette, hogy a házat 1867-ben elárverezték. így került a város tulajdonába, s Esztergom élve a lehetőséggel 1871-ben ide helyezte a reáliskolát. Ennek az intézménynek volt 1886-ban állandó igazgatója Obermayer György, akiről a ház „második nevét” kapta. Az iskola vezetője 1901- ben ment nyugdíjba, de haláláig e házban lakott, így lehetett, hogy őróla nevezték az épületet. Ezután 1928-ban történt egy érdekes fordulat a házzal kapcsolatban, itt rendezték meg ugyanis a város régészeti kiállítását. Erre azért volt szükség, mert bár a 19. század második felétől volt Esztergomban régiségtár, a régészeti gyűjtemények végleges elhelyezésének problémája ekkor már közel nyolcvan évet élt meg. Az is igaz, hogy ebben a funkciójában is csak hat évig állt a ház, hiszen 1934-től a város a mindenkori polgár- mester házának nevezte ki az épületet. A város centrumának számító főtér tőszomszédságában található egy műemléki ház, melynek külleme és elhelyezkedése arra predesztinálta a Deák Ferenc utca 3. szám alatti épületet, hogy a város első embere lakhelyének tegyék meg. Helytörténeti sorozatunkban most e híres épület históriáját tárjuk olvasóink elé. A „polgármesterek házáról” Prokoppné Stengi Marianna több helyen is írt már, legutóbb 1991-ben. Akkor úgy kezdte az írástudó a történetet, hogy arra kérte olvasóját, hogy gondolatban tekintsen a ház homlokzatára, ahol a kapu kőkeretébe vésve az 1767-es évszám olvasható. Ez az évszám az építkezés befejezésének dátuma, a ház története persze ennél korábban kezdődött. A szakemberek úgy vélik, hogy az épület rokonságot mutat az átellenben lévő Bottyán János utca 8. szám alatti Pálosházzal, melynek tervezője szintén Oracsek Ignác. Ez a mérnök híres budai építész volt, aki Grassalkovics Antal kamaraelnök és főispáni helytartó ajánlására érkezett Esztergomba dolgozni, alkotni. Az évszám 1759, Oracsek ekkor kezdte meg az említett Pálos-ház és a belvárosi plébániatemplom tervezését. Ezen tervezési és kivitelezési munkák után 1762 tájékán felkerült Barkóczi Ferenc érsek várbeli építkezéseire. Oracsek ekkor vásárolt házat magának a Vízivárosban, majd, amikor 1765-ben Barkóczi érsek halálakor a középkori székesegyház helyén megkezdett építkezés félbemaradt, a KiPöltl Zoltán 30 hídlap
