Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-20 / 37. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Leánynevelés a Vízivárosban (2. rész) Múlt heti számunkban az esztergomi leánynevelés históriájának azon részét tártuk az olvasók elé, mely a világháborút követően a „Dobó Katalin Gimnázium-ág” felé folytatódott. Az az intézmény 1989-ben nyitotta meg új kapuit a Bánomi városrészben. A nagy múltú intézmény Vízivárosban maradt másik, főként az egészségügyi oktatással kapcsolatos részét ezúttal mutatjuk be. Iskola a háború előtt és alatt Az egészségügyi oktatási leánynevelő intézmény múltja megismeréséhez fontos adalék az alapító rend története. A Szatmári Irgalmas Nővérek közösségéről és ^ Szent Erzsébet legendája , . II. Endre és Gertrúd gyerekeként született Erzsébet, «*, akiről már 4 éves korában feljegyezték, hogy oly buz> gón imádkozott a templomban, hogy messze kitűnt társai közül. Feljegyezték még gyermekkoráról, hogy amit kislány korában ajándékul kapott, abból mindig tizedet adott a szegény leányoknak, és arra buzdította őket, hogy gyakran imádkozzanak. A kor szokásainak megfelelően nagyon korán, már 4 éves korában eljegyezték Thüringia leendő grófjával, Lajossal. A kis Erzsébet jóságával és kedvességével hamarosan megnyerte a vár népét, s a nála 7 évvel idősebb Lajos szívből megszerette. Erzsébet és Lajos házassága legendásan szép és boldog volt. A szentéletű asszony nagy házat építtetett, ahová befogadta a zarándokokat és koldusokat, a betegeket pedig ápolta. A szentföldi hadjáratban Lajos életét vesztette, és ettől kezdve Erzsébet számára már nem jelentett otthont az udvar. Gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, de béketűréssel viselte megaláztatásait. Erzsébet a szolgáló szeretethez az imából kapta az erőt. Imádság közben gyakran látták ragyogni arcát. Özvegyi javaiból kórházat rendezett be Marburgban, ott szolgálta a betegeket - a ferences harmad rend ruhájában - egészen 1231 novemberében bekövetkezett haláláig. Akik sírját hittel keresték fel meghallgatást, gyógyulást találtak. Pöltl Zoltán ennek rendszerváltást követő utódjáról az iskola honlapján találtunk egy rövi- debb dolgozatot. A magyar alapítású szerzetes társulatot Hám János szatmári püspök alapította 1842-ben a magyar leánynevelés akkori, meglehetősen elhanyagolt állapota miatt. Az egyházi vezető elsőként hat leányt küldött Bécs elővárosába, Gumpendorfba, az ott működő Irgalmas Nővérekhez, hogy ott elsajátítsák a tanítás és betegápolás fortélyait. A püspök saját székvárosában, Szatmárnémetiben Hild József tervei szerint templomot, rendházat és zárdaiskolát építtetett, amely kilenc nővérrel kezdte meg működését. A Szatmári Irgalmas Nővérek a népoktatás terén úttörő munkát végeztek. Hatféle iskolatípust létesítettek a II. Ratio Educationis előírásai szerint az óvodától a tanítónőképzőig. Nagy gondot fordítottak a szegény gyermekek segélyezésére, ebbe beletartozott a tandíj- mentesség, az ingyenes tankönyvek, az élelem és a ruha is. Arisztokrata gyermekeket csak akkor vettek fel, ha teljesen árvák voltak. Az 1848-as szabadság- harc idején a tábori kórházakban már az egész ország területén a Szatmári Irgalmas Nővérek ápolták a betegeket. Az első főnöknőjük, a tiroli StrasserXaveria volt, aki Ferenc Józseftől Arany-kereszt kitüntetést kapott a sebesültek ápolásáért. Az új tagokat Szatmáron, az anyaházban képezték, de ez volt a fiókházak irányító központja is. A Szatmári Irgalmas Nővérek társasága a történelmi Magyarország területén 1920-ig 47 helyen működött, óvodákban, iskolákban, kórházakban, árvaházakban és gyermek- otthonokban is jelen voltak. Az intézményrendszer erősségére jellemző, hogy ezeken felül Amerikában (Pittsburgh- ben) és Kínában is letelepedtek, illetve fenntartottak intézményeket. Trianon után három tartomány létesült, az egyik Romániában Szatmáron, a másik Csehszlovákiában, Rozsnyón, a harmadik pedig Magyarországon, Esztergomban. Ez utóbbi helyen volt a tartományi központ. (Jelenleg az általános központ, a Generalat Szlovákiában, Rózsahegyen van.) A második világháború után a magyar tartományban 32 helyen közel 600 30 hídlap
