Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-09-13 / 36. szám

Ünnepi szentmise Klastrompusztán Hétszáz éves a Pálos Rend Ünnepélyes szentmisét tart a pálos rend a Kesztölc melletti Klastrompusztán va­sárnap délben a pálos kolostor romjai­nál. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén a szerzetesek és az összegyűl­tek nemcsak a 700 éves jubileumról em­lékeznek meg Boldog Özséb első kolos­toránál, hanem a romok konzerválásá­nak befejezését is ünnepük. I dén januárban hirdette meg az egyet­len magyar alapítású férfi szerzetes- rend, a pálos rend legfőbb vezetése a Pá­los Évet abból az alkalomból, hogy 1308- ban kapta meg a rend a pápai engedélyt, így immár hétszáz éve működnek önálló szerzetesrendként Szent Ágoston regulá­ja szerint. A pápai jóváhagyás hétszázadik évfordulóján kívül az emlékév keretén be­lül tartanak szentmisét a klastrompusztai romoknál, melyeknek konzerválási mun­káit is ekkor mutatják be. A Kesztölc mel­letti kolostort 1250 körül kezdte el épít­tetni Boldog Özséb, akinek a nevéhez fűződik a rend megalapítása és megszer­vezése. Az egykori esztergomi kanonok, illetve a rend következő két vezetője is Klastrompusztán nyugszik. Szentlélek a romoknál A klastrompusztai pálos romoktól nem is olyan messze, Pilisszentléleken is található­ak pálos rendi kolostorromok, melyek törté­netének felidézésében Szalma László, a kör­zet képviselője segített. „A község környe­zete, mint az egész Pilis, az Árpád-korban királyi birtok, vadászterület volt. A völgyben lévő vadászkastélyt és a környező területet IV. Béla király adományozta a szentkereszti pálosoknak, ahol IV. (Kun) László 1287-ben alapított kolostort, melynek szolgálatára a birtokra parasztokat is telepítettek. így ala­kul ki a patak mentén a falu" - részletezte Szalma László. 1323-ban Károly Róbertét látták vendégül itt a pálosok, majd 1378- ban Nagy Lajos király is itt töltötte a húsvét előtti nagyhetet, megerősítvén a korábbi királyi adományokat is. A török időkben a kolostor és a köréje épült falu elpusztult, a szerzetesek pedig csak Buda visszafoglalá­sa után vették újra birtokba a területet, de a romos kolostorba már nem tértek vissza. Az újjáéledő faluba üveges mestert tele­pítettek, ezután Bakay Imre prior üveghu­ta létesítésére köt szerződést Hutás András mesterrel 1703-ban. Innen a község Huta, szlovákul Hut' elnevezése, mely nevek ma is használatosak. Az üveghuta mintegy 30 éven keresztül üzemelt, talán a mai Klast- rom Fogadó helyén. A pálosok 1740 körül Nyitra megyéből, 1830-as években Gömör vármegyéből telepítenek ide szlovákokat. „Azt is mondják, hogy a romok között csodálatos energiák támadnak, számos „beteg" kiránduló látogat ide, kifejezet­ten hát, derék és más mozgásszervi baja­ik gyógyulása reményében" - tette hoz­zá Piliszentlélek képviselője. Az egykoron „szent hely" mára igazi zarándokhellyé vált. Pünkösd ünnepénekelőnapján a he­lyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a Szent Korona Szövetséggel közösen, a vá­rosi önkormányzat anyagi támogatásával, egész napos pünkösdölő játékokat szer­vez. Sokéves hagyomány a romoknál a pünkösdvasárnap hajnali 6 órás szentmi­se is, ugyanezen a napon pedig itt adják át az„Esztergom hitéletéért" díjat. Erős emberek és programok Dorogon pöltl Színes programokkal ünnepelte múltját Dorog városa az elmúlt héten. A számos rendezvény között emlékhely koszorúzá­sok, fotográfiai kiállítás, zenés felvonulás, mazsorett bemutatók, sportversenyek és könnyűzenei koncertek várták egy héten át a helyieket és a vendégeket. Szeptember 1-jétől indult az 58. Bányász­napi rendezvénysorozat Dorogon. Az egy­hetes program komoly főhajtás volt az ipari város múltja előtt, talán nem is volt olyan szegmense a helyi társadalomnak, mely ne vette volna ki a részét az ünnep­ségből. Az első napokon az emlékezés adta meg az alaphangot, ekkor a bánya­ipari dolgozókat köszöntötték, illetve a te­metőkben és emlékhelyeken koszorúztak a dorogiak. Az ünnepi események a hét végén, egész pontosan pénteken sűrű­södtek be, ekkor délután 4 órakor a József Attila Művelődési Házban Dorogi Anziksz címmel nyílt fotókiállítás a bányaiparról főként szóló évtizedekben készült felvé­telekből. (A premierről részletesebben a Tárlatjárat című rovatunkban lehet olvas­ni.) Ezt követően a Jubileum tér kapta a fő­szerepet, ott folytatódott a Népünnepély elnevezésű rendezvény, ahol egész napos vidámpark, kézműves vásár, mutatványo­sok, étel-ital árusok várta a kicsiket és na­gyokat. Izgalmas mérkőzés volt szomba­ton a magyar-szlovák erős emberek ver­seny, melyen természetesen a legendás súlyú golyóbis és a Fekete család sarjai és vitték a prímet. Este a Los Andinos együt­tes, és az örökzöld Fenyő Miklós zenéltek, 21 órakor tűzijáték színezte be a dorogi éji eget. Vasárnap tartották a VII. Térségi Mazsorett Találkozót, ezen a napon este a helyi illetőségű Sic Transit és a Laár András vezette KFT együttes lépett a színpadra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom