Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-09-13 / 36. szám

£7 £,So Oé 0 5> T Fehér torony- és várrekonstrukció Az esztergomi tájképben uralkodó, minden irányból messziről feltűnő Ba­zilika hatalmas klasszicista épülettöme­ge mellett - távolról tekintve - szeré­nyen húzódnak meg a jelentőségük­ben messze kiemelkedő Árpád-házi királyaink palotájának maradványai. Az egykor európai jelentőségű és minősé­gű látványos épületek megmaradt rész­letei nemzeti zarándokhellyé tették az esztergomi várat, a nemrég megkezdett rekonstrukció kapcsán azonban véle­ménykülönbség alakult ki a város leg­fontosabb műemlék-együttesét joggal féltő önkormányzat és az engedélyező hatóság között. A Római Birodalom bukása és a nép- vándorlás viharai után megtelepe­dett magyarság fejedelmi központja az esztergomi Várhegy lett. Innen indultak Géza nagyfejedelem követei Ottó császár­hoz, itt született és halt meg államalapító Szent István királyunk, itt koronázták őt uralkodóvá, itt indította el a magyar pénz­verést, és itt létesítette a magyar egyház máig működő központját, az érsekséget. Az esztergomi erődítmény államalapí­tásunk bölcsője, mely történelmünk so­rán minden időben jelentős szerepet ját­szott az ország életében. A Várhegy épí­tészeti alkotásai, muzeális gyűjteményei, szobrai, a Kincstár, az egyházfejedelmek síremlékei, a gyönyörű természeti kör­nyezetbe illeszkedő emlékek együttese, a „hely szelleme" nemzeti zarándokhellyé emelik és egyben a magyarság, Magyar- ország egyik jelképévé Európa és a világ szemében is. Ezeket az emlékeket történelmünkben játszott szerepük miatt minden magyar­nak illik tudni, hiszen ezek ismerete nem­zeti azonosságtudatunk alapjait képezik. Ahogy az Esztergomban megfigyelhető, az egykor volt, és most sokszor csak tö­redékeiben ismert építészeti alkotások minden időben európai műveltségű és látókörű, kiváló megrendelők akaratából készültek, a különböző korszakok legma­gasabb színvonalát képviselik, vagy kép­viselték művészettörténeti, építészeti te­kintetben egyaránt. Az esztergomi királyi vár nemrég kez­dődő állagmegőrző, rekonstrukciós mun­kák tervei felkeltették a város figyelmét. A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma megbízást adott a Várhegy déli részén álló úgynevezett Fehér torony teraszfelületének és az alatta lévő Vitéz- studiolo (az érsek dolgozószobájának) vé­delmére építendő tető terveinek elkészí­tésére. Már az 1930-as években történt helyreállítási munkák idején is szükséges volt a Fehér torony lefedése, ám ez (az akkori történelmi viharok miatt) sajnos elmaradt, így az ideiglenesnek szánt zá­rófödém évtizedek óta beázik. A helyzet tarthatatlansága régóta ismert, amit csak fokoz a studiolo falképeinek megkezdett restaurálása és különleges értékeinek is­mertté válása. Az oktatási és kulturális miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy a studiolo falképei az európai örök­ség listájára kerülnek. Ez a tény is indokol­ja, hogy az ideiglenes megoldás helyett - az Esztergom által is vágyott - az„Európai Kulturális Örökség" címéhez méltó átfo­gó, végleges újjászületés valósuljon meg. Ezért kíván kiemelt figyelmet fordítani Esztergom vezetése a városképet is érin­tő rekonstrukciós munkálatokra. Szeret­nék elkerülni azokat a hibákat, amelyek az előző időszak munkáit kísérték. Vár a történelem viharai között Az esztergomi erődítményről számos tör­ténelmi ábrázolás maradt fenn. A hadi­események forgatagában több utazó és hadmérnök is készített felméréseket, raj­zokat a várról. Bár néha eltúlozták a tény­leges látványt, többször az ábrázolt épü­letek egymáshoz viszonyított arányait - mivel egy-egy hangsúlyosabbnak vélt építményt, épületrészletet az arányok el­tolásával emeltek ki, vagy a metszet ké­szítője nem is járt itt, hanem egy korábbi rajzolatot másolt le, egészített ki az uta­zóktól hallott információkkal -, de a na­gyon pontos hadmérnöki felméréseken szereplő alaprajzi, homlokzati, épülettö­megre vonatkozó ábrázolások hiteles for­rásnak tekinthetőek. Ha egyes részletek mind a rézkarcokon, távlati rajzokon, ka­tonai felméréseken közel azonos módon, helyzetben és méretben jelennek meg, és ezen részletek helyzetét az alapfalak, a faragott kőomiadékok, a használatra utaló leletek, a régészeti kutatások is fel­tárják, beazonosítják és megerősítik, már nagy biztonsággal rekonstruálható az épület része vagy egésze. Persze a továb­bi kutatások, leírások, az építőmesterek­nek adott megbízólevelek, levéltári ada­tok, hazai és külföldi azonos korú analó­giák hasonlóképpen komoly segítséget nyújtanak. A rekonstrukció során több alapvető szabályra is ügyelni kell. Egyrészt az újjáa­lakításnak visszafordíthatónak kell lennie, vagyis ha később precízebb adatok kerül­nek napvilágra az eredeti állapotról, a pon­tosított átalakítás lehetőségét biztosítani kell. Ezért olyan megoldás nem alkalmaz­ható, ami a megmaradt eredeti épületele­mek elbontásával vagy károsodásával jár, vagy a kiegészítések bontása során káro­sodhat. Másrészt figyelembe kell venni az épület első megépítését követő több­szörös átépítéseket, bővítéseket, a hábo­rús sérülések újabb kori építési, technikai, haditechnikai fejlettségnek, ízlésvilágnak, az építtető anyagi helyzetének megfele­lő átépítéseit, bővítéseit, vagy éppen visz- szabontásait. A különböző korok építési tevékenységei szintúgy hozzátartoznak az épület történetéhez, emelik jelentősé­gét és történeti értékét. így az ésszerűség határain belül meg kell őrizni a különböző korok lenyomatait, csak a kevésbé értékes vagy értéktelen hozzáépítések bontható­ak el abban az esetben, ha ezzel sokkal értékesebb korábbi periódus építésze­ti emléke kerül bemutatható állapotba. Harmadrészt minden kiegészítésnek és re­konstrukciónak szükséges jól elkülönülnie az eredeti szerkezettől, de persze azért il­leszkednie is kell a történeti környezethez. A vár területe ráadásul alapos régészeti kutatáson is átesett, így rendelkezésre áll­nak azok a források és kutatások, amelyek a vár tömegének részleteit kellő bizton­sággal helyreállíthatóvá teszik. Reneszánsz lovagterem, avagy barokk kaszárnya? Sajnos a tervezett várrekonstrukció nem nélkülözi a hibákat. Az esztergomi vár lo­vagtermének és a kis román palota re­konstrukciójának tervezésénél és kivitele­zésénél a fent felsorolt elveket alapvető­en betartották, azonban ez nem párosult a vár rangjához méltó esztétikai és épí­tészeti minőséggel. És - hozzá kell tenni az őszinte leíráshoz - sajnálatos módon a történeti hűséggel sem. A lovagterem esetében egy soha sem létezett állapotot mutató helyreállítás született - hangzott el többek között a múlt csütörtöki képviselő-testületi ülésen Meggyes Tamás polgármestertől. A várat ugyanis többször foglalták el a török csa­patok és foglalták vissza a keresztény se­regek, és a sok ostrom alatt a palota nagy része, így ez a helyiség is elpusztult. Bár a 12 hídlap ^ íT) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom