Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-08-09 / 31. szám

esztergom ISKOLATÁSKÁK, FÜZETEK,TOLLTARTÓK,TOLLAK, CERUZÁK... és minden, ami a Suliba kell, NÁLUNK megtalálod! Augusztusban szombaton 16 óráig várjuk vásárlóinkat! Beiskolázási utalványokat elfogadunk. Esztergom, Simor J. u. 56. Tel: 33/520-770 E-mail: negyvonalkft@invitel.hu ?€;v ' Ki PAP/R KREATÍV JÁTÉK /’ifi • | NÁLUNK MER BECSENGETTEK! ÓRIÁSI VÁLASZTÉKKAL VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! Aratócsiga, kalászkoszorú és Süsü, a sárkány - szalmából Aranykezű szalmafonó Újabb büszkeségtől dagadhat a szentgyörgymezői patrióták keble, július 9-én egy országos viadalon ért el első helyezést Erős Istvánné, aki hosszú évek óta országo­san jegyzett szalmafonó. A kisújszállási Arany Szalma találkozóról elhozott fődíj híre jó alkalom volt arra, hogy ellátogassunk az alkotóhoz, akit Pöltl Zoltán kere­sett fel esztergomi otthonában. A Hunyadi utcai házba lépve máris megcsapja az ember orrát az a jel­legzetes illat, amely még süldő gye­rekkorából maradt benne, amikor a szobi révnél lévő szalmakazlak­ba ugrált nagyokat. A kocsibe­járó padlásterének gerendá­in száradó szalmakötegek megcsodálása után a la­kásba érve azonnal faggat­ni kezdtem Erősné Terikét. Az alkotó elsőként a kö­zel húsz évvel ezelőtti kez­désről vallott, amikor meg­ismerkedett a szalmafonás­sal. Mindez egy törökszentmiklósi táborban történt, ahol megismerhet­te a népművészeti ág minden csínját- bínját. Flórián Istvánné, a mester, türel­mes és kedves oktatásának köszönhetően, va­lamint a kitar­tó gyakorlás eredménye­ként Téri­ké 4-5 év múltán vált igazi rutinos szalmafonó­vá, amikor már nem csak a meg­ismert alapmotí­vumokat, szimbólu­mokat, de rendelésre kért, illetve maga által el­képzelt különálló figurákat is létrehozott. így vált a hagyományos technika alkalmazása tudatos komponá­lássá. A fonásban folyamatosan fejlődő népművész számára nagy segítség volt a Szentgyörgymezői Olvasókör, ahol kéz­műves szakkör indult. Az esztergomi al­kotó a szalmafonás mestersége mellett az ezzel rokon szálasanyag művesség rej­telmeibe is elmerült, így az évek során foglalkozott csuhézással, valamint vesz- sző- és gyékényfonással is. Erősék nap­palijában a riporter is megcsodálhatta azokat a remekeket, melyek a lambérián kifügggesztve emlékeztet­nek a sikerekre. A mini házi kiállításon megtalálha­tók az egyes ünnepekre, így a karácsonyra és a húsvétra készített jellegzetes díszek, a harangokkal, csillagokkal, an­gyalkákkal, vala­mint tojások­kal ékesített kalászko­szorúk. De látható itt az egyik legszebb darab is, az úgynevezett aratócsiga és a kalászborona is, mely vissza-vis­szatérő motívuma a szalmafonók műve­inek. Tériké az évek során olyan magas szinten művelte e kézművességet, hogy tudása számos díjra, elismerésre érde­mesítette. Több országos verseny és pá­lyázat első, illetve dobogós helyezése után felkéréseket kapott például az Ipar- művészeti Múzeum ünnepi dekorációjá­nak és az Országházban felállított kará­csonyfa díszeinek elkészítésére is. Erős Istvánné elárulta, hogy a szalmafonók összetartó emberek, s ez nemcsak országos barátságokra, de a kül­földi - ahogy ö mondta -„szal- mások"-kal való komoly kap­csolattartásra is vonatkozik. A legutóbbi országos szal­mafonó dzsemborin Tériké mellett, két esztergomi barát­nője, Szurdiné Éva és Víghné Marika is jól szerepelt, utóbbi második helyezést ért el alkotá­sával. A kisújszállási verseny koráb­bi kiírása szerint Csukás István, az egyik legnagyobb mai meseíró történeteinek illusztrációit kellett elkészíteni, Tériké ez­úttal egy közel egyméteres Süsü sárkány­nyal nyűgözte le a zsűrit. Pöltl Zoltán 30 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom