Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-06 / 35. szám
LEN-615 4keréken Teszt: Seat Ibiza Megnyerő ibériai Beülve azután kiderül, hogy az attraktív külső mögött azért mégiscsak egy kisautó lapul, sajnos ez leginkább az anyagok minőségén látszik. Persze, az elődhöz képest sokat finomodott a berendezés, de a konszerntárs Skoda Fabia-hoz képest kevésbé meggyőző a Seat utastere. A sportosságérzettel itt sincs baj: már az alapmodellben is nagyon passzentos ülések fogadják a sofőrt és utasát, a piros megvilágítású műszerfal a vezető felé fordul, a váltó kézre esik és pontosan jár, ráadásul bent is visszaköszön a méhsejt- rács, mégpedig a szellőzőrostélyok alól. Egy kicsivel minőségibb anyagok használatával elkerülhető lett volna a hiányérzet, ami így bennünk maradt, de szerencsére a vezetési élményt ez nem befolyásolta. A nálunk járt Ibizát a jól ismert 1,4-es, 86 lóerős benzinmotor hajtotta, ami bőven elég ahhoz, hogy lendületesen autózzunk, akár városon kívül is. A településjelző táblákon belül nagyon élvezetes terelgetni az Ibizát, amely a magas farrész ellenére jól átlátható, kis méretei, fordulékonysága pedig hajlamos elhitetni velünk, hogy egy jóval erősebben motorizált autóban ülünk. Mindehhez partner az ötfokozatú váltó, amellyel remekül megérti magát az 1,4-es, ami azonban a sportosabb használatot magas fogyasztással A VW-konszern sportos tagja, a Seat nem sokat várt az új Ibizával: alig néhány hónappal az izgalmas Bocanegra tanulmányt követően már nálunk is kapható a jóvágású ibériai. A z új Ibiza követi a Seat irányvonalát, amely függetlenül a kategóriáktól minden esetben a sportosságra helyezi a hangsúlyt, legyen szó családi autóról vagy egyterűről. Az új Ibiza ennek megfelelően lendületes formákból építkezik, ma, a gazdaságosság és a költséghatékonyság világában nagyon üdítő színfolt a rengeteg él és ív, amely az Ibiza karakteres formáját adja. Az új jövevény nem tagadhatja le hovatartozását, ugyanakkor soha nem fogjuk összekeverni nagyobb testvéreivel, ami mi tagadás, korábban a Leon-Toledo-Altea trió esetében gyakran előfordult, legalábbis szemből nézve. Az Ibiza más, és ha bár nem is olyan izgalmas, mint a már említett Bocanegra tanulmány, azért bőven maradt sportos vonása a kis spanyolnak: szemből a méh- sejt-rácsos első légbeömlők és a motor- házfedéllel kissé takart fényszórók teszik vonzóvá a kis Seat-ot, valamint az autó orráról induló ív, amely végigfut az Ibiza egész oldalán, harmonikus egészet képezve a küszöbök fölötti másik domborítással. Hátul kevesebbet játszottak a mérnökök a lemezekkel, helyette a lámpatestekkel kísérleteztek, aminek eredményeként két gonoszkodó vörös szem figyeli a mögöttünk haladókat, ami - különösen éjszaka - fura gondolatokra ösztönözheti az Ibizát követőket. Ilyen tekintettel általában a japán rajzfilmek negatív főhőseit ruházzák fel, talán ez a kapocs az általunk korábban „ördöginek" titulált Leon és az Ibiza között. ■■■■ Bukovics Krisztián
