Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-06 / 35. szám
helyi história Pöltl Zoltán Ha a belvárosban, illetve a főtéren korzózunk, minden bizonnyal elmegyünk a Rochlitz-ház mellett. A különleges kialakítású sarokház Esztergom első gyógyszertáraként lett híres, helytörténeti sorozatunk ennek a nagy múltú, szép épületnek állít emléket. Esztergom felfedezése, avagy a hely története A város első patikájának legendája A „patikaház” épülete Esztergom legelső gyógyszertára a Széchenyi tér 25. (illetve a másik oldalról Kossuth Lajos utca 1. szám) alatt állt, a ház jelenleg - lassan húsz esztendeje - a Gran Tours utazási iroda székhelye. A különleges kialakítású, barokk stílusú sarokház a 18. század közepén épült. Mint Prokoppné Stengi Marianna Belvárosi séta című kötetéből kiderül, a különleges kialakítás nemcsak a sarokház jellegből, de a belső terek elhelyezkedéséből is adódik. Főként látszik ez a külső szemlélő számára, ha a Kossuth Lajos utca felől pillant az épületre. Innen figyelhető meg ugyanis, hogy a zárt udvarból lépcső kanyarog az emeleti teraszra, illetve a függőfolyosóra. A művészet- történész azt írja: „az udvarból induló lépcsőfeljáró boltozata és a pince vasajtaja is 18. századi. Udvara nyitott volt, mai kapuja a lezáró fallal 19. századi. A hagyomány szerint gyertyaöntő műhelynek épült.” A ház egyedi kialakításai másrészt annak is köszönhetők tehát, hogy az adott korokban mindig valamilyen újabb építészeti megoldással bővült. A 19. században némileg átépítették a házat, ekkor váltotta fel a barokkot a klasszicista stílus, az íves párkányok és stukkók helyére egyenes vonalú keretek kerültek, az említett emeleti részen a historizáló stílusú külső erkélyrács az 1910-es években készült. Az első esztergomi patika Az első konkrét adat a gyógyszertár históriájában az 1758. december 22-ei dátum, ekkor állítottak ki egy hivatalos dokumentumot, melyen a patikát az „Arany Griffhez” névvel illetik. A tulajdonosról nem szól a korabeli írás, de más források egyértelműen igazolják, hogy az 1763-ban bevándorolt Gformer János patikus lesz a gyógyszertár tulaja. Mivel Gformernek nem született gyermeke, így örökösének felesége - Krakovitzer Anna - öccsét, Ferencet jelölte meg, akit maga Gformer János tanított ki a patikus mesterségre. A történet Gformer halálakor 1795-ben vesz új fordulatot, ekkor örökölte a Krakovitz család a patikát. 1801-ben Krakovitz Ferenc kért és kapott polgárjogot itt, később, 1829-ben fia, József vette át az intézmény irányítását. A dátum nem véletlen, az idősebb Krakovitz (más néven Krakovitzer) ez évben lett polgármester. Érdekes és egyben szomorú adalék, hogy az ő regnálása idején - 1831-ben - dúlt a városban kolerajárvány, melyben több százan haltak meg. 1838-ban árvíz sújtotta Esztergomot, 359 ház összedőlt, s minden valószínűséggel a patika épületének lábazatát és falait is nyaldosták a Duna hullámai ekkor, de a biztos alapokon nyugvó ház megmaradt a vészben. Érdemes megemlíteni, hogy az idősebb Krakovitzer fia, József 1848-ban - amikor a város, hazafias felbuzdulásból, öt nemzetőr századot állított ki - a negyedik század vezetője lett. E vonatkozás később a gyógyszertár sorsát is alakította, hiszen az 1849-ben elszenvedett vereség és a Bach-korszak elnyomatása arra indítja Krakovitzer Józsefet, hogy 1853- ban Holmik Ferencnek eladja a patikát. Az egykori nemzetőr Sopron vármegyébe vonult vissza birtokára. A korabeli dokumentumok kevés információval szolgálnak erről az átmeneti időszakról, 32 hídlap
