Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-09-06 / 35. szám

kultúra Megáldották a felújított Szent Rozália-kápolnát Az összefogás kápolnája Muzslai Ágnes Az Esztergomi Polgári Körök és a Szent Anna plébánia közössége összefogásával megszépült a Petőfi utca végén álló Szent Rozália-kápolna, amit szerdán Pokríva László, a Szent Anna-templom plébánosa áldott meg az ünnepi szentmisén. A Szent Anna plébániához tartozó Paler­mói Szent Rozáliáról elnevezett kápol­na annak idején három esztergomi polgár összefogásából épült, derül ki Kövecses- Varga Etelka muzeológus tanulmányából, amelynek rövid összefoglalását lapunk rendelkezésére bocsátotta. A török kor le­zárulásával, majd a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai után, fokozatosan megerő­södött Magyarországon a katolikus hitélet, ennek egyik megnyilvánulása volt a kü­lönböző célú új kápolnák alapítása. Eszter­gom szabad királyi város területén, a bel­városi plébániához tartozóan, 8 új kápol­nát, valamint egy Szentháromság-szobrot | 1 emeltek a XVIII. század első felében. Szt. Rozália jellemzően pestis-védőszent, ezért feltételezhetjük, hogy a kápolna alapítása az 1730-as évek elején bekövetkezett pes­tisjárvánnyal volt kapcsolatban. Építtetője három esztergomi polgár, egy pék, egy fa­zekas és egy mézesbábos, akik a városi ta­nácsban is tisztséget töltöttek be. Az 1755. évi egyházlátogatási jegy­zőkönyv a következőképpen ír erről: „... van ...jó néhány, kizárólag a magánszemélyek tudtával helyte­lenül felépített kápolna. Az egyik Szent Rozália tiszteletére épült a városon kívül, de közel hozzá, Haischman Bertalan, Kloser Já­nos és Reiset Jeremiás polgárok költségén, ami mellett szüret ide­jén egy ferences atya misét szo­kott celebrálni. Ez a kápolna bol­tozatos, de a bejárat felett lévő kis toronyban egy nagyon kicsiny ha­rang van. Van papi felszerelés is, valamint egy közeljövőben felújí­tandó rézkehely..." (Tóth Krisztina fordításából). Az 1779. évben készült egy­házlátogatási jegyzőkönyv 1736-ra tette a kápolna építésének évét. Az évek óta igen rossz állapotban lévő Rozália-kápolna felújításának gondolata két éve született meg - tudtuk meg Takács Erzsébettől, a Szent Anna plébánia karitász csoportjának vezetőjétől. „Az Esztergomi Polgári Körök tagjaival együtt határoztuk el, hogy megszépítjük a gazzal benőtt ká­polna környékét, és közös összefogással rendbe hozzuk az épületet. Ezt a szándé­kot örömmel fogadta és anyagilag is tá­mogatta Székely János püspök, aki eb­ben az időben a Szent Anna-templom plébánosa volt. A munkák 2007 má­jusában kezdődtek el, a felújításhoz volt, aki pénzzel járult hozzá, a mes­teremberek pedig kezük munká­jával ingyen dolgoztak a kápolna külső-belső felújításán. Szt. Rozália egyik pestis elleni védőszentünk. Szicíliai grófi csa­lád sarja volt, de életét a világtól elvonulva, imádkozással töltötte. Az 1624. évi pestisjárvány idején egy barlangban találták meg a testét, s a városba vitték. A jár­vány azonnal megszűnt. Megjelent az új Várady Észter-kötet Keserves éjszaka Vajon sok vagy kevés huszonegy regény? Egy esztergomi alkotó most érkezett el ehhez a számhoz. Esther G. Wood, alias Peter Shark, alias Várady Eszter író egy túsz­dráma gócpontjába kalauzolja el olvasóit. Az írónőt friss premierje kapcsán Pöltl Zoltán faggatta.- Nemrég került a könyvesboltok polcai­ra 21. regénye, pedig pár hónapja adtuk hí­rül, hogy megjelent a huszadik. Ilyen gyor­san ír?- Nem, ez tulajdonképpen egy, a kiadó­nak már korábban leadott írás. Esther G. Wood és Peter Shark néven egyaránt pub­likálok - a Peter Shark-ok értelemszerűen tán valamivel „férfiasabbak -, és ez most egy P. Shark könyv.- Miről szól az új regény?- Ezúttal nincs misztikus vonal, nincs horror, ez egy egyenes vonalon futó kalandos történet. Mint a klasszikus krimikben, élesen kü­lönválik a jó és a rossz, tehát van­nak a „rosszfiúk" és a „jófiúk". .. de ez végeredményben eléggé nyil­vánvaló egy túszdráma esetében. Reményeim szerint van olyan ol­vasmányos a kötet, mint a koráb­biak. Kifejezetten szórakoztató, kikapcso­lódásra alkalmas, könnyű kalandregény, legalábbis őszintén bízom benne.- Mindig nagy hangsúlyt fektetett tör­téneteinek főhőseire. Ezúttal ki a főhős, nő vagy férfi?- Egy túszdrámában nincs kifejezetten főszereplő. Egyformán fontos a túszejtő(k), a túsz(ok) motivációja, lélektana, illetőleg az esetet felderíteni igyekvőké, vagyis a hivatásos nyomozóké.- Előzőleg megjelent regényeit Eszter­gom mellett több városban is promotálta, Tatabányán és Budapesten is voltak a pre­mier kapcsán író-olvasó találkozók. így lesz ez most is?- A megyében több településre is sze­retnék elmenni. Egyébként mindenho­va szívesen megyek, ahova hívnak, akár könyvtárosként, akár íróként.- Logikus a kérdés, készül-e a következő regény?- Készül, és annyit elárulok róla, hogy abban ismét visszatérek a misztikusabb, lá- gyabb vonalhoz, de természetesen a sze­relem és a krimi vonal sem maradhat el. 28 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom