Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-06 / 35. szám
Magán szakvélemény vélekedések szerint az összevonás valódi okai között nincsenek szakmai indokok, a fenti elképzelést a víziközmű-szolgáltatás kormányzati gazdája, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is ellenzi. Nem ismert egyetlen olyan írásos háttéranyag sem, ami az elképzelések pozitív hatásait felvázolná, és nincs olyan szakmai szervezet sem, amely kifejtette volna véleményét az elképzelés helyessége mellett. A legérdekesebb fejlemény: maga az ÉDV Zrt. Igazgatósága is elutasította az MNV Zrt. terveit, pedig annak jelenlegi tagjait maga az MNV delegálta a társaságba. Az ÉDV munkavállalói, a munkavállalók érdekképviseleti szervei sem lelkesednek az elképzelésekért, hiszen mindenki előtt világos, ha megvalósul az anya-leányvállalat struktúra, komoly létszámleépítés várható a társaságnál, aminek következtében csak Esztergomban és vonzáskörzetében akár száz munkahely szűnhet meg. Ténykérdés, hogy a külföldi (francia és német) tőke már jelen van a víziközmű-ágazatban (Budapesten, Pécsen, Szegeden), a befektetési étvágy azonban nem csillapul, hiszen azt már mindenki tudja, hogy az ivóvízellátás a jövő óriási üzletének ígérkezik. Egyre nagyobb jelentőséggel bír a szennyvizek kezelése is, a csatornázással, az elvezetett szennyvizek megtisztításával a talaj terhelése csökken, a környezet állapot javul. A tavaly novemberi konferencia tapasztalatai, és az ott elhangzottak alapján széles körű önkormányzati együttműködés alakult ki. Az érintett önkormányzatok a település méretétől és politikai hovatartozásoktól függetlenül kinyilvánították, igényt formálnak a regionális vízmű-cégek részvényeire. A vízművek még a kormányé Az önkormányzatok cselekvésre szólították fel a kormányzatot, hogy az érdemben tárgyaljon velük tovább a részvények kiadásáról. Deklarálták azt is, elengedhetetlen, hogy kötelező feladataik ellátásához szükséges mértékben befolyással rendelkezzenek a helyi vízellátás és csatornázás ügyeiben, amelynek egyik módja a regionális cégekben való részleges önkormányzati tulajdonszerzés. Lehetőség a nagy vízen túl: az ár megfékezése Az új állami vagyontörvény aggodalommal töltötte el az önkormányzatokat, az ugyanis megszüntette a tartós többségi állami tulajdoni hányad követelményét e cégek esetében. Ez azt jelenti, hogy a stratégiai jelentőségű regionális vízműcégek akár száz százaléka privatizálható, és a társaságok profitérdekelt befektetők kezébe kerülhetnek. Az elmúlt időszakban rohamosan emelkedő, állami vagy önkormányzati ár-megállapítási körbe tartozó víz- és csatornadíjak megfékezésére és példaértékű együttműködésére vezetne, ha a kormány és az önkormányzatok megállapodnának a regionális vízmű-szolgáltatók közös irányításában, az átalakításuk konkrét módjában. Magyarul: ha a települések megkapnák a vízközmű-vagyont, a piaci haszon mellett más célokat, elveket is érvényesíthetnek a működés során, és nem „szállnak el" az árak. A vízművek privatizációja a '90-es években befagyott, amelyik település időben lépni tudott, hozzájutott a nagyrészt földje alatt megbúvó vagyonhoz. Aztán sokáig nem történt semmi, 2002 óta azonban a „privatizációs újhul- lámba"bekerültek a vizes vagyonelemek is. Az első esztergomi igénybejelentést még értetlen elutasítás követte, azzal, hogy - akkor még - nem volt mód az ingyenes vagyonátadásra. A magánosítással felmerült annak lehetősége is, hogy éppen az ellátásra kötelezett települések szorulnak ki a vizes vagyonból. A folyamat tavaly, az önkormányzatok fellépésével egy időben szerencsére megakadt, mivel a magyar törvényhozás megadta ehhez az első jelzést a kormányzatnak - az úgynevezett lex MÓL keretében a regionális vízműcégeket az ország közellátása szempontjából kiemelt jelentőségűnek nyilvánította. Öt vízmű, amiből kimaradtunk Éppen ezt használják ki együttes fellépésükkel a települések. Először számos ön- kormányzat képviselő-testülete a korábbi privatizációs törvény alapján kezdeményezte a regionális (Duna menti, Dunántúli, Észak-dunántúli, Észak-magyarországi és a Tisza menti) vízmű-társaságok állami részvényeinek térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adását, majd 2008 első felében már a hatályba lépett új állami vagyontör- vényre hivatkozva a teljes állami részvény- hányadra nézve megerősítették a kérést. A tulajdonba adási igény kapcsán az önkormányzatok a fent már bemutatott vízgazdálkodási feladataikra és felelősségükre hivatkoztak, valamint jelezték: így remélik részbeni utólagos orvosolását annak a hátrányos helyzetnek, amelyben másfél évtizeddel ezelőtt nem osztották fel közöttük a regionális közművek települési rendszereit, és az azt működtető vagyont. Az önkormányzatok a részvények kiadását e vízműcégek teljes állami tulajdonára igényelték. Ennek az ad jelentőséget, hogy a forgalomképtelen állami tulajdonú regionális vízi-közművek, vagyis a létesítmények, berendezések és vezetékrendszerek is önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Egyre többen jelentkeznek Az öt regionális vízműtársaság szolgáltatási területén 1,4 milliós lakosság él, és kevéssel több mint hatszáz önkormányzat érintett. Ebből 305 önkormányzat, (az érintett lakosság 62 százaléka, vagyis 877 ezer fő) vagy külön meghatalmazta Esztergomot, hogy a képviseletében eljárjon, vagy értesítette a királyvárost, hogy az igénybejelentést elhatározta, és közvetlenül érvényesíti igényét. Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. szolgáltatási területén, amelyhez Esztergom is tartozik, 57 települési önkormányzat érintett, melyből a kezdeményező települések száma meghaladja az ötvenet, és a víziközmű-szolgálta- tással érintett lakosság 90 százalékát. Átalakítási tervek - a kérők kitartanak A nemzeti vagyonkezelő zrt. (MNV Zrt.) jelenleg elemzi a regionális vízműtársaságok működési feltételeit, illetve folyik a cégek sorsára vonatkozó stratégiai koncepció kialakítása is, ez azonban nem történhet kormányzati elhatározás nélkül. Az augusztus 14-i tárgyalás során, ahol Meggyes Tamás az MNV ügyvezetőjével találkozott, az ön- kormányzatok vízműtársaságok részvényei térítésmentes tulajdonba vételével kapcsolatos igényét befogadták, az igény teljesítésének szempontjait és mértékét azonban még vizsgálják a vagyonkezelők. Az öt regionális vízműtársaság átvilágítása kapcsán az MNV Zrt. olyan szakmai álláspontot alakított ki, amely szerint üzemeltetési és szervezeti átalakításokkal célszerű az optimális üzemméret kialakítása, az eredményesség és a hatékonyság növelése, valamint a működési költségek csökkentése érdekében. Az MNV által tervezettekkel kapcsolatban a tárgyaláson Meggyes Tamás leszögezte: a változások természetesen nem vezethetnek az önkormányzati részvényigény elutasításához. Az MNV ellenben arról tájékoztatta Esztergom polgármesterét, hogy a szervezetek átalakítása nem értékesítési döntés. Az értékesítéssel kapcsolatos döntés a kormányzaté. Vagyis a labda továbbra is a kormányzat térfelén van. Gulya István hídlap 17
