Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-09-06 / 35. szám

Magán szakvélemény vélekedések szerint az összevonás valódi okai között nincsenek szakmai indo­kok, a fenti elképzelést a víziközmű-szolgáltatás kormányzati gazdája, a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is ellenzi. Nem ismert egyetlen olyan írásos háttéranyag sem, ami az elképzelések pozitív hatásait felvázolná, és nincs olyan szakmai szervezet sem, amely kifejtette volna véleményét az elképzelés helyessé­ge mellett. A legérdekesebb fejlemény: maga az ÉDV Zrt. Igazgatósága is elutasí­totta az MNV Zrt. terveit, pedig annak jelenlegi tagjait maga az MNV delegálta a társaságba. Az ÉDV munkavállalói, a munkavállalók érdekképviseleti szervei sem lelkesednek az elképzelésekért, hiszen mindenki előtt világos, ha megvalósul az anya-leányvállalat struktúra, komoly létszámleépítés várható a társaságnál, ami­nek következtében csak Esztergomban és vonzáskörzetében akár száz munka­hely szűnhet meg. Ténykérdés, hogy a külföldi (francia és német) tőke már jelen van a víziközmű-ágazatban (Budapesten, Pécsen, Szegeden), a befektetési étvágy azonban nem csillapul, hiszen azt már mindenki tudja, hogy az ivóvízellátás a jövő óriási üzletének ígérkezik. Egyre nagyobb jelentőséggel bír a szennyvizek kezelése is, a csatornázással, az elvezetett szennyvizek megtisztításá­val a talaj terhelése csökken, a környezet állapot javul. A tavaly novemberi konferencia tapasz­talatai, és az ott elhangzottak alapján szé­les körű önkormányzati együttműködés alakult ki. Az érintett önkormányzatok a település méretétől és politikai hovatar­tozásoktól függetlenül kinyilvánították, igényt formálnak a regionális vízmű-cé­gek részvényeire. A vízművek még a kormányé Az önkormányzatok cselekvésre szólítot­ták fel a kormányzatot, hogy az érdem­ben tárgyaljon velük tovább a részvények kiadásáról. Deklarálták azt is, elengedhe­tetlen, hogy kötelező feladataik ellátá­sához szükséges mértékben befolyással rendelkezzenek a helyi vízellátás és csa­tornázás ügyeiben, amelynek egyik mód­ja a regionális cégekben való részleges önkormányzati tulajdonszerzés. Lehetőség a nagy vízen túl: az ár megfékezése Az új állami vagyontörvény aggodalom­mal töltötte el az önkormányzatokat, az ugyanis megszüntette a tartós többségi állami tulajdoni hányad követelményét e cégek esetében. Ez azt jelenti, hogy a stra­tégiai jelentőségű regionális vízműcégek akár száz százaléka privatizálható, és a tár­saságok profitérdekelt befektetők kezébe kerülhetnek. Az elmúlt időszakban roha­mosan emelkedő, állami vagy önkormány­zati ár-megállapítási körbe tartozó víz- és csatornadíjak megfékezésére és példa­értékű együttműködésére vezetne, ha a kormány és az önkormányzatok megálla­podnának a regionális vízmű-szolgáltatók közös irányításában, az átalakításuk konk­rét módjában. Magyarul: ha a települések megkapnák a vízközmű-vagyont, a piaci haszon mellett más célokat, elveket is ér­vényesíthetnek a működés során, és nem „szállnak el" az árak. A vízművek privatizá­ciója a '90-es években befagyott, amelyik település időben lépni tudott, hozzájutott a nagyrészt földje alatt megbúvó vagyon­hoz. Aztán sokáig nem történt semmi, 2002 óta azonban a „privatizációs újhul- lámba"bekerültek a vizes vagyonelemek is. Az első esztergomi igénybejelentést még értetlen elutasítás követte, azzal, hogy - akkor még - nem volt mód az ingyenes vagyonátadásra. A magánosítással felme­rült annak lehetősége is, hogy éppen az ellátásra kötelezett települések szorulnak ki a vizes vagyonból. A folyamat tavaly, az önkormányzatok fellépésével egy időben szerencsére megakadt, mivel a magyar tör­vényhozás megadta ehhez az első jelzést a kormányzatnak - az úgynevezett lex MÓL keretében a regionális vízműcégeket az or­szág közellátása szempontjából kiemelt je­lentőségűnek nyilvánította. Öt vízmű, amiből kimaradtunk Éppen ezt használják ki együttes fellépé­sükkel a települések. Először számos ön- kormányzat képviselő-testülete a koráb­bi privatizációs törvény alapján kezdemé­nyezte a regionális (Duna menti, Dunántúli, Észak-dunántúli, Észak-magyarországi és a Tisza menti) vízmű-társaságok állami rész­vényeinek térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adását, majd 2008 első felében már a hatályba lépett új állami vagyontör- vényre hivatkozva a teljes állami részvény- hányadra nézve megerősítették a kérést. A tulajdonba adási igény kapcsán az önkor­mányzatok a fent már bemutatott vízgaz­dálkodási feladataikra és felelősségükre hivatkoztak, valamint jelezték: így remélik részbeni utólagos orvosolását annak a hát­rányos helyzetnek, amelyben másfél évti­zeddel ezelőtt nem osztották fel közöttük a regionális közművek települési rendszereit, és az azt működtető vagyont. Az önkormányzatok a részvények ki­adását e vízműcégek teljes állami tulaj­donára igényelték. Ennek az ad jelentősé­get, hogy a forgalomképtelen állami tu­lajdonú regionális vízi-közművek, vagyis a létesítmények, berendezések és veze­tékrendszerek is önkormányzati tulajdon­ba kerüljenek. Egyre többen jelentkeznek Az öt regionális vízműtársaság szolgál­tatási területén 1,4 milliós lakosság él, és kevéssel több mint hatszáz önkormány­zat érintett. Ebből 305 önkormányzat, (az érintett lakosság 62 százaléka, vagyis 877 ezer fő) vagy külön meghatalmazta Esz­tergomot, hogy a képviseletében eljár­jon, vagy értesítette a királyvárost, hogy az igénybejelentést elhatározta, és köz­vetlenül érvényesíti igényét. Az Észak-du­nántúli Vízmű Zrt. szolgáltatási területén, amelyhez Esztergom is tartozik, 57 telepü­lési önkormányzat érintett, melyből a kez­deményező települések száma megha­ladja az ötvenet, és a víziközmű-szolgálta- tással érintett lakosság 90 százalékát. Átalakítási tervek - a kérők kitartanak A nemzeti vagyonkezelő zrt. (MNV Zrt.) je­lenleg elemzi a regionális vízműtársaságok működési feltételeit, illetve folyik a cégek sorsára vonatkozó stratégiai koncepció ki­alakítása is, ez azonban nem történhet kor­mányzati elhatározás nélkül. Az augusztus 14-i tárgyalás során, ahol Meggyes Tamás az MNV ügyvezetőjével találkozott, az ön- kormányzatok vízműtársaságok részvényei térítésmentes tulajdonba vételével kapcso­latos igényét befogadták, az igény teljesí­tésének szempontjait és mértékét azonban még vizsgálják a vagyonkezelők. Az öt regi­onális vízműtársaság átvilágítása kapcsán az MNV Zrt. olyan szakmai álláspontot ala­kított ki, amely szerint üzemeltetési és szer­vezeti átalakításokkal célszerű az optimális üzemméret kialakítása, az eredményesség és a hatékonyság növelése, valamint a mű­ködési költségek csökkentése érdekében. Az MNV által tervezettekkel kapcsolatban a tárgyaláson Meggyes Tamás leszögezte: a változások természetesen nem vezethet­nek az önkormányzati részvényigény el­utasításához. Az MNV ellenben arról tájé­koztatta Esztergom polgármesterét, hogy a szervezetek átalakítása nem értékesítési döntés. Az értékesítéssel kapcsolatos dön­tés a kormányzaté. Vagyis a labda továbbra is a kormány­zat térfelén van. Gulya István hídlap 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom