Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-08-30 / 34. szám

közügy A mosó- és tisztítószerek összetevőiről és biztonságáról Tisztán a fogyasztókért Gábor Éva Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne használnánk otthonunkban valamilyen vegyi anyagot, akár a ruháink mosásáról, akár takarításról akár fertőtlenítésről van szó. A termékek összetevőinek, forgalomba hozatali- és biztonsági előírásainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatosan választhassuk ki azt a szert, amely legjob­ban szolgálja egészségünket, pénztárcánkat és környezetünk védelmét. Tudjuk-e, hogy mivel mosunk? A mosószer olyan kémiai anyagkeverék, por, pasztilla, paszta vagy folyadék, amely vízzel elegyítve képes eltávolítani a textíli­ából a különböző szennyeződéseket. Tisz­tító hatását fő komponensei, az úgyneve­zett mosóaktív anyagok (tenzidek) bizto­sítják, melyek leoldják a szennyeződést a textíliáról. Ezek aránya a mosóporokban 5-15 százalék, a folyékony szerekben még ennél is több. Ezenkívül tartalmaznak víz­lágyítót, a színes foltokat (vörösbor, kávé, egyebek) elhalványító kémiai fehérítőket, habzásgátló anyagokat, a zsírokat és fe­hérjeeredetű szennyeződéseket feloldó enzimeket, a leoldott piszok visszarakódá- sát megakadályozó, elszürkülést gátló ve- gyületeket és optikai fehérítőket, melyek mind a mosás eredményességét segítik, és jó esetben fokozzák vagy kiegészítik egy­más hatását. A mosószerek alkotórészei között szerepelnek még illatanyagok és az esztétikus megjelenést biztosító színezé­kek, valamint - bizonyára sokunk számá­ra meglepetésként - nagy mennyiségben, mintegy 20 - 50 százalék arányban tar­talmaznak inaktív töltőanyagokat, ame­lyek a mosási folyamatban nem vesznek részt, csak az anyag állagáért, a csomóso- dás megakadályozásáért, és az összete­vők egyenletes eloszlásé-ért felelnek. A töltőanyagok hátránya, hogy a textíliába rakódva megkeményíthetik a ruhaneműt, és ezeknek„köszönhetően"olyan nehezek - feleslegesen - a mosószerek. Olcsóbb mosóporok gyakran egyszerű konyha­sót tartalmaznak töltőanyagként, amely azonkívül, hogy nehéz, árt a mosógépnek, és szennyezi,„sózza"az édesvizeinket. Az ecet nemcsak öblítésre, hanem vízkőoldó és antibakteriális hatása révén számos egyéb tisztítási folya­matban tökéletes, olcsó és környe­zetvédő társ: alkalmas konyhai és fürdőszobai felületek vízkőmentesí- tésére, fertőtlenítésére, ablaktisztí­tásra, felmosásra, légfrissítésre. Mosás után: öblítés Az öblítők a mosási folyamat zárásaként használt segédanyagok, amelyek erősí­tik a tiszta víz öblítő hatását, puhává, il­latossá teszik a textíliát, megakadályoz­zák a bolyhosodást és az elektrosztatikus feltöltődési. A kereskedelemben renge­tegféle öblítő kapható, melyek két nagy csoportja a normál öblítő, illetve a ható­anyagokat többnyire négyszeres meny- nyiségben tartalmazó koncentrátumok. Kevésbé közismert, hogy az öblítők ha­tóanyaga kisebb-nagyobb mértékben csökkenti a textília nedvszívó képessé­gét, ezért pamut fehérneműhöz, pelen­kához és frottíranyagokhoz nem érde­mes öblítőszert használni, de nem ta­nácsos öblíteni a fekete és sötétkék kelméket sem, hiszen azon gyűrő­déskor világos csíkok, élek ke­letkezhetnek. Az öblítők el­len szól az is, hogy renge­teg allergizáló adalékot tartalmaznak, melyek egyre többeknek okoz­nak bőr- és légúti panaszo- I j kát. A zöldek ezért azt java - ; solják, hogy öblítsük ecettel a ruháinkat. A kellemetlen illata nem marad meg, és nem is ká­rosítja az anyagot. Figyeljük a csomagolást! A mosó- és öblítőszerek összetételét szi­gorú uniós rendeletek szabályozzák. Ma­gyarországon sem lehet forgalomba hoz­ni olyan termékeket, melyek alkotórészei súlyosan károsítanák a környezetet. Saj­nos a legtöbb tisztítószer ennek ellenére tartalmaz foszfátot, ami az élővízbe jutva megakadályozza a káros anyagok termé­szetes, hasznos baktériumok általi lebon­tásának folyamatát, és a többi vegyszer is ártalmas az élővilág számára, de a gyár­tó által ajánlottnál kevesebb mennyiség használatával, a foszfátmentes termékek, vagy mosószóda, mosószappan haszná­latával hozzájárulhatunk környezetünk megóvásához. A mosószerek és öblítők forgalomba hozatalának szabályai előírják továbbá azt is, hogy a csomagoláson olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a ter­mék nevét, a forgalmazó nevét, teljes cí­mét és telefonszámát, a termék összeté­telét, a használati útmutatót és szükség szerint a különleges óvintézkedéseket. Az összetevőket mennyiségi kategóriák szerint kell feltüntetni: 5 százalék alatt; 5-15 százalék, 15-30 százalék és 30 szá­zalék felett. A csomagoláson jelezni kell továbbá a hozzáadott enzimeket, fertőt­lenítőszereket, optikai fehérítőket, tartó­sítószereket, illatanyagokat és a benne található allergéneket is, valamint a nor­mál mosógép töltetre ajánlott adagolási útmutatást lágy, közepes és kemény víz esetén, jelezni kell még a csomag meny- nyiségével mosható, illetve öblíthető adagok számát is. Vásárlás előtt tanulmányozzuk gondo­san a feliratokat, és vessük össze ezeket a termék árával, így sokat spórolhatunk. Tisztítószerek: legtöbbjük veszélyes! A háztartásban a mosószereken kívül használt egyéb tisztító- és ápolószerek rendeltetésük szerint nagyon sokfélék lehetnek. Legfontosabb értékeinket, az emberi egészséget és a környezetet te­kintve, az ezekre gyakorolt hatásuk alap­ján két fő csoportra oszthatjuk őket: ve­szélyes és nem veszélyes készítményekre. A gyártók kötelesek termékeiket az ösz- szetevőik alapján veszélyességi osztályba sorolni, mely azt jelenti, hogy a készítmé­nyek veszélyszimbólumot és veszélyjelet, üst iihié Ilii Ilii Ilii 40 hídlap EPní! IlkS _____ MII / 11111 !!!! ■■■■■ mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom