Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-08-30 / 34. szám

kultúra Reményi Károly: nemzetközi esemény lesz az Esztergomi Liszt Hétből Egy hét a mesterrel Gábor Éva Vasárnap Liszt Ferenc Esztergomi mi­séjének vatikáni verziójával kezdődött az első Esztergomi Liszt Hét, mely az el­múlt hét napban minden este egy-egy koncert-különlegességgel örvendez­tette meg a zenekedvelőket. A feszti­vál záróeseménye szombaton este hét órakor szintén az Esztergomi mise lesz. Ezúttal az eredeti nagyzenekari ver­zió csendül fel a Bazilikában. A ren­dezvény alkalmából annak esztergomi kezdeményezőjével. Reményi Károllyal beszélgettünk. R eményi Károly pályája szigetvá­ri születésű lévén a Pécsi Székes- egyház Énekiskolájában indult, majd a zenekadémiai tanulmányok után 1965-ben érkezett Esztergomba, ahol máig a komolyzenei élet legmeghatáro­zóbb alakját tisztelhetjük benne. Közel három évtizeden át igazgatta a városi zeneiskolát, melynek ma, nyugdíjas­ként is az egyik szolfézstanára, ezenkí­vül a negyvenéves Városi Szimfonikus Zenekar újjászervezése és vezetése, va­lamint az idén már hatvanéves Balassa Bálint Vegyeskar vezetése fűződik a ne­véhez. Áldozatos és eredményes mun­káját számos elismeréssel, kitüntetéssel jutalmazták: 1997-ben Vasas Művészeti Díjat, 1999-ben Balassi-emlékplakettet, 2007-ben pedig Babits Mihály-díjat ka­pott Esztergom kultúrájáét. ' Ifi- Lapunk megjelenése napján, szomba­ton este egy grandiózus Esztergomi mise­koncerttel fejeződik be az első Esztergomi Liszt Hét, melynek kezdeményezői között ön is szerepel. Hogyan született meg a ha­gyományteremtő fesztivál ötlete?- A rendezvény Paul Merrick, a né­hány éve Magyarországon élő és a ze­neakadémián is tanító angol zenetu­dós felvetése nyomán jött létre. A Liszt Ferenc vallásos ihletésű műveit kuta­tó Merricknek Angliában került a kezé­be egy lemez, rajta a Graner Messe, ami az Esztergomi mise német elnevezése. A tudós keresni kezdte a térképen a „Gran” nevű helységet, és mivel elsőre nem ta­lálta, kutatni kezdett utána, így jutott el Esztergomba. Amikor a Liszt egyházze­nei életművére épülő fesztivál alapötle­te megszületett, a helyszín sem volt két­séges, hiszen éppen e város, a „magyar Róma” számára, az ország itt lévő leg­nagyobb templomának felszentelésére komponálta életének talán legszebb mi­séjét. Természetesnek tűnt, hogy a val­lásos ihletésű műveket itt mutatjuk be.- A szervezési folyamat végén, de még a rendezvény vége előtt mik a tapasztalatok?- Az a szándékunk, hogy Liszt születé­sének kétszázadik évfordulójára, 2011-re forrja ki magát nemzetközi rangú ese­ménnyé a Liszt Hét. Addig a rendez­vény, amellett hogy magas szintű művé­szeti élményt kínál a közönségnek, egy­fajta kísérletezés és tapasztalatszerzés, melynek során keressük a különféle megoldásokat, öt­leteket, fejlesztési lehetősé­geket és javaslatokat, hogy a bicentenáriumra tökéletesí­teni tudjunk mindent.- A Liszt Hét keretében színpadra lépett az ön által ve­□ zetett Esztergomi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Bálint Vegyeskar is. Mit láthatott a közönség?- Szerdán a Dobó Kata­lin Gimnáziumban elsőként Liszt háromórás művéből, a Krisztus oratóriumból ad­tunk elő két részletet, a Cso­dát és a Tu es Petrust. A Cso­da a Genezáreti-tavon törté­nő hajózás bibliai történetét mondja el a zene nyelvén. A fergeteges vihart a zenekar jeleníti meg, a kórus pedig az apostolok könyörgését tolmá­csolja, a végső harmóniában pedig a vi­har lenyugvásának lehetünk tanúi. A Tu es Petrus az egyház alapításáról szól, azt a történetet meséli el, amikor Jézus kő­sziklának nevezi Pétert. A hangverseny következő részében Konyicska Renáta, a fiatal - 16 éves - kiváló zongorista Liszt: Magyar fantáziáját adta elő a zenekar kíséretével, ami egy magyar nótára épí­tett szimfonikus összeállítás, végül a Les Préludes-del zárult a koncert.- Ezen kívül mi történik a zenekar és a kórus háza táján?- A Városi Szimfonikus Zenekar június­ban egy nagy sikerű koncerttel ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját. A Balassa Bálint Vegyeskar szintén kerek évfordulót ünnepelhet, ugyanis 1948-ban alakult meg, gyári énekkarként. A kórus repertoárjában sok oratórikus mű szere­pel, amelyek a zeneirodalom legszebb al­kotásai. Ennek kapcsán kaptunk egy fel­kérést, melynek eredményeképp a buda­pesti Szent István-bazilikában énekeljük rendszeresen Mozart Requiemét. A múlt évadban volt négy előadásunk, ősszel pe­dig újabb négyre kerül sor. A két együttes évente mintegy húsz koncertet ad.- Bizonyára lesz hatvanéves jubileumi koncert is...- Októberre vagy novemberre ter­vezzük. Az ünnepi eseményre szeret­nénk a kórus régi karnagyát, Szabó Tibort is meghívni, aki vendégként Händel: Sándor-ünnep című művét ve­zényli majd reményeink szerint. ok ! mm hídlap 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom