Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-12-27 / 51. szám

esztergom A Nagyboldogasszony-napi ünnepi testü­leti ülést követően megnyílt a Munkácsy- tárlatot váltó Goya-kiállítás a Vármegye- háza dísztermében. Az október 15-ig tartó tárlaton a spanyol klasszikus száz­harminc alkotását mutatták be, melyek legnagyobb része rézkarc, tíz pedig ve­gyes technikával készült, ezen kívül Salva­dor Dali öt Goya átdolgozását is láthatta a műkedvelő közönség. AUGUSZTUS 16. A Művészetek Sétánya rendezvénysoro­zat keretein belül új programelem szüle­tett a nyáron a Reneszánsz Év jegyében, a Biofalu. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a „Reneszánsz bio-szeánsszal" a fogyasztói kultúra újjászületésének szük­ségességére hívta fel a figyelmet az Erzsé­bet parkban bioétel-kóstolóval, Fair Trade kávézóval, napenergiás főzési bemuta­tóval, ökoház-építési bemutatóval, kom­posztálási bemutatóval és mindennel, ami a környezetvédelemmel és az ener­giatakarékossággal kapcsolatos. AUGUSZTUS 17. Új ötlet, új helyszín, rekordméretű siker és rekordméretű közönség - így lehet ösz- szefoglalni az Esztergomi Nyár legjelen­AUGUSZTUS 18. Első alkalommal rendezte meg a város a Hat Nemzetiség Fesztiválját a Kis-Duna parton, melynek keretében egész napa vá­rosban élő hat nemzetiség - német, ruszin, lengyel, cigány, szlovák, bolgár - kiállításai és énekes, zenés és táncos fellépései voltak láthatók. Este sokak érdeklődésére Berecz András mesemondó lépett fel, majd pedig Republik koncerten szórakozhattak az esz­tergomiak és az itt lévő turisták. AUGUSZTUS 24. Liszt Ferenc Esztergomi miséjének elő­adásával vette kezdetét a hagyományte­remtő első Esztergomi Liszt Hét, amely­nek a Bazilika, a Szent Adalbert Központ, AUGUSZTUS 19-20. A Szent István Ünnep Esztergomnak, az államalapító szent király, és így a keresztény magyar állam születési helyének legna­gyobb ünnepe. A méltó ünneplés nem maradt el idén sem. Szentgyörgymezőn sor került a hagyományos terménykiállításra és kenyérszentelésre, a Duna-parton zajló kétnapos prog­ramsorozatban pedig a hagyományos kézműves-foglalkozások, lovagi gyakorlatok, lovagoltatás, óriás trambulin, gyermek­előadások és kirakodóvásár mellett volt a Megyer Sarja lovasainak honfoglaláskori bemutatója, olasz zászlódobálók és fellé­pett a Kecskés zenekar, a Ghymes és a Kaláka. Az ünnep előestéjén hagyományos tűzijátékban gyö­nyörködhettek a látogatók. A Szent István Ünnepre testvérvárosi delegációk is érkeztek a finnországi Espoo-ból, a németországi * Maintal-ból és a lengyelországi Gniezno-ból, akik a kirakodóvásáron is bemutatkoztak egy-egy stand­® dal, különféle művészcsoportjaik is felléptek a színpadon. / A Szent István Ünneppel zárult Esztergomi Nyár két ( Wfcu mámh hónap alatt több mint ötvenezer látogatót vonzott. •*- Az állami ünnep alkalmából különleges vendégek * is érkeztek a városba: a Kunszentmiklós mellet­I ™|? =4f-■ ti Bösztörpusztán megrendezett II. Madjar-Magyar mmn m t -/it»" Kurultaj, azaz törzsi gyűlés alkalmából Magyaror­szágon tartózkodó kazakisztáni madjar törzs tagjai számára a Vármúzeum Lovagtermében rendeztek fogadást, ahol a képvi­selő-testület döntése értelmében Esztergom város tiszteletbeli polgára címet adományoztak a 39 fős küldöttség valamennyi tagjának. Az oklevéllel együtt egy könyvet, és egy, a középkori városról készült rajzot is átvehettek a madjarok, akik antropo­lógiai kutatások alapján a magyarokéhoz rendkívül hasonló génállománnyal rendelkeznek. Az idei augusztus húszadikának volt még egy sajátos látványossága, amely azonban a jövőben nem Szent István napján, ha­nem májusban Eszter-nap környékén gyönyörködteti majd meg a lakókat. Négy virágkötő mester munkájának köszönhető­en virágba borult az öt nőalakot megformázó Széchenyi téri Ister-kút. A város ezzel egy régi legenda tragikus sorsú hőseire, háromszáz esztergomi asszonyra emlékezik, akiket a tatárjárás idején ezen a helyszínen, az akkori Zenia palota előtt fejeztek le. A hagyomány a jövő évtől kezdve a május 24-hez legközelebb eső hétvégén folytatódik, így a gyermeknapi rendezvényre érkező apróságokat is a feldíszített kút fogadja majd. tősebb rendezvényét, a 100 tagú cigány- zenekar és Szentpéteri Csilla lenyűgöző koncertjét a monumentális Színpaddá alakult Bazilika oszlopcsarnokában. A vá­rosi rendezvények új koncepciója értel­mében a szuperprodukciót belépő nélkül tekinthette meg a mintegy nyolcezer fős közönség. 24 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom