Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-12-27 / 51. szám

pezsgőfogyasztási szokások is. Kezdetben a francia királyok fontos koronázási kelléke volt, majd a nemesség kedvenc italává is vált, később a köznép körében is elterjedt.

A magyar pezsgőgyártás 1825-ben indult be Pozsonyban, majd a nagymértékű fejlődésnek köszönhetően 1870-től több helyen is gyártottak klasszikus pezsgőt. Európa legkorszerűbb pezsgőgyárát 1883-ban Budafokon létesítette a védjegyezett Törley család.

A pezsgő fogyasztásának is megvannak a szokásai, koccintás ugyanis szinte kötelező, miközben egymás szemébe nézünk, majd azt mondjuk, hogy egészségedre, egészségünkre. Talán ezt a szót, minden nyelven el- mondják az emberek • X ilyenkor. A latin prosit *

a jó közérzetre, beteljesülés- re utal, me- * lyet a német nyelvterületen a Prost, zum Wohl, Wohlsein,

Gesundheit kívánság fejez ki.

Az angoloknál a cheers, cheerio, health az ilyekor szokásos kifejezés, míg a franciák santé-t mondanak, a spanyolok pedig salud-ot. Az olaszok a salute vagy a cincin szavakat használják koccintáskor, míg a portugálok a viva szót.

virslit, amelyet maga a császár, II. Ferenc is előszeretettel fogyasztott, de aztán hamar elterjedt és népszerű lett az egész nép körében. Ma már persze rengetegfélét lehet kapni, például füstöltet, sajtosat, de az biztos, hogy a szilveszteri koccintás utáni étkezés nélkülözhetetlen étele.

Virsli, a szilveszter étele

A pezsgő mellett napjainkban a virsli a másik elmaradhatatlan szilveszteri, pontosabban újévi kellék. Virslit 1805. október 15-én készített először egy osztrák, bécsi hentesmester, Johann Georg Lahner. A történet egyébként egy tőkés asszony pénztárcájával kezdődik, aki 300 guldennel támogatta az ifjú bécsi hentest új üzletének be- indításában. A %• % \ Frankfurtban

^ mg tanult Lahner

■I ;« » jó üzleti érzékI ES ■ kel, úgy dönH Wk ml tött, hogy székS». IB ■ helyét Bécsbe

jt -» teszi át, mindH «P 9 ezt azért, mert

9* ott már nem voltak érvényesek a frankfurti céhek szabályai. Ezt R, használta ki a hentesmester,

szabadalma lényege ugyanis, hogya marha-és sertéshúst egy masz- szába keverte össze, ezt viszont a húsipari szabályok Frankfurtban és környékén tiltották. Ennek az előírásnak a kijátszásával pedig végül megalkotta Lahner a

Egy kis tűzijáték-történelem

A hagyományos szilveszteri-újévi ételek és italok mellett ma már a tűzijáték sem hiányozhat az óév búcsúztatásakor, vagyis inkább az újév köszöntésekor. Persze ez a szokás is ősi hiedelmekhez vezethető vissza. Az emberek ugyanis úgy hitték, hogy a tűz szétoszlatja, elzavarja a rossz szellemeket, a szikra jó jel, a hang harcol a szellemek ellen, a füst pedig jó atmoszférát teremt.

A tűzijáték őshazája Kína, amely ma is a legnagyobb előállítója. Időszámítás előtt 211-ben a Kínai Nagyfal építésekor, védésekor használtak fényjelzéseket, melyek már a tűzijáték ősének számítottak. Ekkor a stratégiai pontok jelzőtornyaiban, hogy előre jelezhessék a katonaságnak az ellenséges betöréseket, nappal füstjeleket, éjszaka nagy máglyákat használtak. A fel- tételezések szerint ekkor alkalmazta először kálium-nitrátot (salétromot), amely a feketelőpor fő alkotó eleme lett később. Ezt követően az örök életet adó gyógy12 hídlap