Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-22 / 11. szám
Váczy-H. István A Polgárok Esztergomért Egyesület alapító tagjai Chalupa Zoltán iskolaigazgató; Bánhidy Vajk tanár; Erős Gábor FIFA asszisztens; Horváth Mihály vállalkozó; llosvai Gábor ügyvéd; Kovács Gábor szociológus, vállalkozó; Maradi Péter szociálpedagógus; Morva Emília szociálpolitikus, a Máltai Szeretetszolgálat regionális főtitkára, Nagy László középiskolai tanár; Varga Ernő építőmérnök Értékmentő egyesülés azért állt össze, mert egyrészt a mindennapokban élünk, de ugyanakkor képesek vagyunk felülemelkedni is az átlagproblémákon. Ha az önkormányzat úgy gondolja, hogy a jó döntések népszerűsítésében partnerek lehetünk, mi szívesen állunk elébe. Mindezek mellett olyan témaspecifikus rendezvényeket szeretnénk szervezni, amelyek olyan helyi ügyekkel foglalkoznak, ami az esztergomiak nagy részét érinti vagy érdekli, de nincs megfelelően súlyozva a közgondolkozásban. Ezekben az esetekben mi összehozunk egy találkozót a megfelelő szakemberekkel és az érintett helyiekkel, hogy a Varga Ernő által előbb említett szakmaiság érvényesülhessen. Olyan fajsúlyos ügyekre gondolunk, mint például a reneszánsz értékek megismertetése az esztergomiakkal. Mert hiába élünk itt, nagyon kevesen vannak tisztában a város valódi erényeivel - mi ebben is szeretnénk segíteni"- mondja Kovács Gábor. Bánhidy Vajk itt gyorsan közbeszúrja:,,.. .és ne feledkezzünk meg a Botticelli-freskó- ról sem, amelyről nekünk meggyőződésünk, hogy valóban az olasz zseni keze munkáját dicséri, mégis méltatlan körülmények között kell, hogy dolgozzanak a restaurátorok. Eközben bárhol máshol a világon egy ilyen jellegű felfedezést többszörösen kiaknáznának, és tíz éven belül ebből élne az egész környék. Függetlenül attól, hogy valóban Botticelli festette-e az ominózus alkotást." Kovács Gábor folytatja: „500 év múlva senki sem fog emlékezni a történelmi távlat szempontjából apró-cseprő helyi ügyekre, ezzel szemben valószínűleg akkor is fontosak lesznek az ezeréves hagyományok, épületek. Ez a mi feladatunk - megmutatni az érté- keket."Varga Ernő eközben azt hangsúlyozza, hogy semmiképpen sem szeretnének egy újabb, városházi döntéseket kritizáló egységet létrehozni, ehelyett inkább hozzá szeretnének tenni ahhoz a folyamathoz, amelytől Esztergom jobbá válik. „Nem a mi dolgunk a különböző napi ügyek„magaslabdáinak"lecsapása, ezt tegyék meg a képviselők a testületi ülésen - állítja Varga Ernő, majd szóba hozza első konkrét ügyüket is. A nemrég megyei díjjal is kitüntetett építőmérnök lelkesen meséli: „Esztergom Magyarország első fővárosa volt, én már '90-ben is javasoltam, hogy ezt erőteljesebben kellene propagálni. Volt olyan élményem Magyarországon, amikor egy vidéki bácsika megkérdezte tőlem, hol van Esztergom. Hogy ő nem tudta, merre van, nem olyan nagy baj, de az már igen, hogy itt is egyre kevesebben tudják például, hogy Esztergom egykor Magyar- ország fővárosa volt. Görögországban láttam erre példát először, amikor Nafplion város helységnév-tábláin három nyelven is kiírták: Görögország egykori fővárosa. Azt gondolom, egy hasonló és Magyarországon mindenképpen úttörő kezdeményezés hasznos lenne az itt élőknek és a turistáknak egyaránt. Ennek a kis projektnek a hatósági engedélyeztetését és költségeit magukra vállalnák, persze ha a város vezetői is így gondolják. Bánhidy Vajk szerint az a 250 év nagyon fontos, amikor Esztergom valóban a magyar államiság központja volt, hiszen a mindenkori király innen irányította az országot, itt működött az adminisztráció, innen adták ki uralkodóink okleveleiket, egészen IV. Béla koráig. Négy esztergomi ül egy asztalnál, de a rejtői felütés után gyorsan le is szögezem, nincs sem orosz hússaláta előttünk, és nem is az oázisból való szökést ültünk le kitervelni. A Polgári Esztergomért Egyesület alapító tagjai nem újabb frontot akarnak a nyitni a városvezetés ellen, ehelyett megpróbálják egyfajta integrációs és közvetítő szervezetként átsúlyozni a közgondolkozást, és békésen összekötni a szálakat az egyén, a civil szervezetek és az önkormányzat között. „Esztergomban számos civil egyesület létezik, de mi egy olyat szerettünk volna létrehozni, amely a város kisebb közösségeit fogja össze, egyfajta integrációs szerepet is betöltve. Éppen ezért olyan ismert és elismert személyeket kerestünk meg, akik valamilyen területen letettek már valamit az asztalra. így jött össze az a tízfős alapító csapat, melynek a jelenlévőkön kívül a helyi kultúra és közélet mhidy Vajk, Kovács Gábor és Varga Ernő. prominensei is tagjai lettek - kezdi mondandóját Kovács Gábor, az új egyesület elnöke."„Van közöttünk tanár, cégvezető, mérnök, sportember és szociálpolitikus is, a Polgári Esztergomért Egyesület pedig mindenképpen a szakmaiság és a közérdekűség helyi képviseletét szeretné erőteljesen felvállalni"- veszi át a szót Varga Ernő, a Stabil Kft. ügyvezető-tulajdonosa, akiről legutóbb a Dzsámi felújítása kapcsán írt a Hídlap. Bánhidy Vajk, a ferences gimnázium tanára szerint az ő feladatuk egyfajta ötletadóként és figyelemfelhívóként működni. „Ez jelentheti egy jó önkormányzati döntés támogatását, népszerűsítését, de szeretnénk olyan közérdekű helyi ügyekre is felhívni a figyelmet - és támogatni is azokat -, mint például a Lőrinc utca forgalmi rendjének a megváltoztatása. Nem harcra készülünk, az nem a mi dolgunk, ehelyett például a belvárosi dugókkal kapcsolatban azt fogjuk javasolni a városvezetésnek, hogy amíg a Kossuth Lajos utcai Erzsébet-ház építkezése miatt folyamatos útszűkület nehezíti a belvárosi közlekedést, az önkormányzat ideiglenesen oldja fel a Lőrinc utca egyirányúsítását, - ezzel is csökkentve a közlekedési anomáliákat." Persze az adhoc ügyek mellett egész éves programnaptárat is szeretnének felállítani, ebbe pedig sok minden belefér. Arra a kérdésre, hogy milyen csatornákat szeretnének használni az ötleteik eljuttatásához a városháza felé, Kovács Gábor a következőt mondja:„A mindenkori hatalomnak - legyen az helyi, vagy országos szervezet - nincs könnyű dolga, ha az egyénnel vagy akár civil szervezetekkel próbál kommunikálni. Mi ebben is szeretnénk segíteni, egy összekötő kapocs lehetnénk a többi helyi civil szervezet, a polgárok és az önkormányzat között. Ez a csapat pont 14 hídlap
