Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-21 / 24. szám

helyi história Az ifjúság atyjának története Az esztergomi Mattyasovszkyak ősei Liptó és Nyitra vármegyékből származtak. A szerteágazó családfa tanúsága szerint a felmenők között találunk Nyitra me­gyei püspököt és Sáros vármegyei főispánt is. Mattyasovszky Kázmér 1879. decem­ber 6-án született Esztergom-Vízivárosban. Anyja, Szveda Mária Nagysallón látta meg a napvilágot. Apja, az 1893-ban alakult esztergomi Katolikus Kör elnöke, lovag Mattyasovszky Lajos a fia születésekor hercegprímási levéltárnok volt, később fő­számvevő, jószágigazgató lett. T anulmányait a vízivárosi elemi is­kolában kezdte, majd 1889-től 1897-ig az esztergomi Szent Benedek- rendi katolikus főgimnáziumban foly­tatta. Kiváló szellemi és fizikai adott­ságokról tett tanúbizonyságot, és a szorgalmára sem lehetett panasz, hi­szen az osztályzata szinte mindvégig „jeles” volt. Közéleti érdeklődése már ekkor megmutatkozott, és munkatár­sa lett a Prohászka Ottokár nevéhez köthető, 1895-ben indult Esztergom című katolikus hetilapnak. 1897-ben érettségizett, s még ugyan­abban az évben belépett a pannonhal­mi Szent Benedek-rendbe. Úri szárma­zása, szülei jó anyagi helyzete és persze saját tehetsége fényes világi karriert biztosíthatott volna számára, ő azon­ban belső meggyőződésből a szerzetesi pálya mellett döntött. Választott neve Kasszián lett, és 1902-ben szentelték pappá. A következő évben mennyiség­tan-természettan szakos tanári okleve­let szerzett, közben 1902-1904 között gimnáziumi tanár volt Kőszegen, ezt követően egyetemi hallgató Budapes­ten. 1905-ben a „bölcselet doktorává” avatták. Két évig Pannonhalmán főis­kolai tanár, majd 1907-től a győri ben­cés gimnáziumban tanít. 1910-ben, 31 évesen került vissza szülővárosába, Esztergomba, ahonnan 13 évvel korábban Pannonhalmára tá­vozott. Abba az iskolába - a bencés fő­gimnáziumba - tért vissza tanárként, amelynek ő is diákja volt hosszú éve­ken át. Mennyiségtant, természettant, gyorsírást tanított, természettani gya­korlatokat tartott, és a gyorsírókor el­nöke volt. A tanítás mellett meghatáro­zó szerepet játszott az esztergomi, egy­ben a magyarországi cserkészmozgalom fejlődésében is: a hazai vízicserkészet 28 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom