Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-12 / 27. szám
esztergom Új harang a pilisszentléleki templomban Visszatért a déli harangszó Muzslai/Pöltl Múlt hét csütörtökön avatták fel a pilisszentléleki templom új harangját, amelyet Erdő Péter, bíboros, prímás szentelt fel. A település korábbi harangját még tavaly lopták el, másfél millió forintos kárt okozva a településnek. V isszatért a harangszó a Pilisben megbúvó településre, miután múlt hét csütörtökön felavatták a Gombos Lajos mester által készített új harangot. A ha- rangszentelési mise idejére zsúfolásig megtelt kis templomban elsőként Szeifert Ferenc plébános köszöntötte Erdő Péter bíborost, aki a liturgia előtt többek között arról szólt, hogy a harang hangja egybeszólítja a híveket, valamint a Krisztusban való egységet is megmutatja a világnak. A bíboros prédikációjában azt is kiemelte, hogy az egész egyházmegyében példamutató a pilisszentléleki egyházközség szorgalma, munkája és adakozása, melyek segítségével gyarapodhatott a templom felszerelése. A mise végén Erdő Péter felszentelte a harangot. A hívek közül népviseletbe öltözött asszonyok egy csoportja az alkalom végén, a templom épülete előtt hívő dalokkal és a Pilis himnusszal köszöntötte a katolikus egyházfőt. A szentléleki templom szabadtéri haranglábának mindkét harangját még tavaly lopták el, a tettesek mintegy másfél milliós kárt okoztak a plébániának. Ráadásul mivel a harangok nyílt térben voltak elhelyezve, így a biztosító nem térítette meg a lopási kárt. A hívek és az egyházi méltóságok így összefogtak, és az adományoknak köszönhetően Gombos Lajos őrbottyáni öntőmester egy régi harang újraöntésével elkészíthette a szentléleki templom új harangját, amelyet Konkoly Kálmán villanyszerelő cége óraművel ellátva szerelt fel a templom- toronyba. Szalma László, Pilisszentlélek önkormányzati képviselője a ceremóniát követően lapunknak elmondta: képviselői tiszteletdíjából alapítványt hoz létre Pilisszentlélek fejlesztéséért, amelynek révén pótolni fogják az új harang költségeiből még hiányzó - 300 ezer forintos - összeget, illetve a tervek szerint elkészülhet a templom díszkivilágítása is. Fél évszázad Pilisszentléleken A pilisszentléleki templom plébánosa, Szeifert Ferenc atya, aki sok szállal kötődik a faluhoz. A most 78 éves plébános Csolnokon született 1930-ban, és Esztergomban szentelték pappá 1954. június 20-án. Szeifert atya 1960-ban lett a pilisszentléleki templom plébánosa. Kezdeményezésére 1989-ben jött létre a Béke és Igazságosság Pilisszentléleki Modell, amely a baseli ökumenikus kongresszus programját kívánta a gyakorlatba ültetni. Az ott megfogalmazott hármas cél közül az első - a teremtett világ megóvása - kemény harcok árán sikerrel járt, a maffia módszereit is alkalmazó építkezőktől sikerült megóvni a falut. A békét úgy értelmezték volna, hogy a valamikori magyar-szlovák kétnyelvű kultúra újra éledjen. Az igazságosságot pedig akként, hogy legyen az embereknek tisztességes munkájuk. Azonban a pilisszentléleki modell lényegét és jelentőségét nem ismerték fel, és így támogatások hiányában a kezdeményezés elhalt. Szeifert atya jól beszél németül, mivel a csolnoki plébániát is rábízták, így az általa hirdetett kétnyelvű kultúra megőrzéséért Csolnokon a vasárnapi szentmise imáinak egy részét németül mondja. Szlovákul is megtanult imádkozni és misézni, de Pilisszentléleken már csak karácsony másnapján van szlovák nyelvű mise. A pilisszentléleki modellből igazából annyi maradt meg, hogy a szentléleki gyerekek minden évben mennek nyaralni Szlovákiába. A szentléleki templom története A vidék királyi vadászterület, ám IV. Béla a pálosoknak adja va- . dászkastélyát 1263-ban, akiket IV. László 1287-ben kolostor és ^ AS templom építésére kötelez. A megépült kolostorról és templomról a körülötte kialakult helységet Szentiéleknek nevezik, ....: amely a török időkben teljesen elpusztul. A török kiűzése után “ár. 1BÍ, ismét a pálosok birtokába kerül, akik szlovákokat telepítenek ide, és üveghuta létesítését is engedélyezik. Innen a községet /i 3»V \ | i * v - * 'V I Hutának, Hutaszentléleknek nevezték. A pálosok a letelepe- —■4 * l' dett szlovákoknak kápolnát építettek, amelyet 1857-ben templommá alakítanak át és tornyot is emelnek. Mai nagyságát (150 m2) 1939-ben nyeri el a Szentlélekről elnevezett templom, amelynek belsejét Kákonyi Asztrik, Forró Kamill, Kákonyi István művészi munkái díszítik, a templom előtti székelykapu 1984-ben épült. hídlap 23
