Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-07-05 / 26. szám

sport Kis László: egy arany, egy ezüst Esztergomi íjászsiker Ázsiában Kis László ismét kiérdemli az egyik legpontosabb esztergomi címet, az íjász ugyanis előbb megnyerte a mátrakeresztesi terepversenyt, majd Te­heránban az Ázsia Kupán a dobogó má­sodik fokára állhatott, mint az egyetlen meghívott európai nemzet versenyzője. A június eleji mátrakeresztesi terepver­seny egyben a walles-i terep-világ­bajnokság válogatója is volt. A küzdelmet már a nevéből is látszik, hogy hegyen-völ­gyön rendezték meg, ahol a 24 le és felfelé kihelyezett céltáblára három-három vesz- szőt kellett lőniük az íjászoknak. Az első nap jelöletlen távolságokból kellett elta­lálnia a változó távolságú és méretű táblá­kat a sportolóknak, míg a másodikon már minden lőálláshoz kiírták a métereket, vi­szont minden céltáblát messzebb vittek a rendezők, ezzel nehezítették a versenyzők dolgát. A két nap összesített pontszáma alapján minden szakág első négy helye­zettje kieséses, páros meccseken döntöt­ték el a végső helyezések sorsát. Az első helyet végül Kis László szerezte meg, még úgy is, hogy szerinte a terepszakág verse­nye csupán egy kiruccanás volt számára. Ezután június közepén Irán fővárosába, Teheránba utazott az esztergomi íjász. „Mint egyetlen meghívott európai nem­zet vettünk részt a II. Ázsia Grand Cup-on Tehranban, ahogy ott írják" - számolt be Kis László. Az iráni pályaversenyen olim­piai kieséses formában mérkőztek meg a tizenöt részt vevő ország felnőtt és után­pótlás versenyzői. A mintegy 200 fős me­zőnyben több világviszonylatban is jegy­zett versenyző állt a lővonalhoz. „A nagy melegben megrendezett rangsoroló és kieséses verseny végén a rendező ország nagy favoritjától kaptam csak ki, így let­tem második. De tavasszal Porec-ben a világkupán viszont ezt a fiút megvertem, így tulajdonképpen a mi kis külön mécs­esünk eredménye 1 -1, plusz egy nagy ba­rátság. A verseny rendezői ráadásul min­dent megtettek azért, hogy kellemes körülményeket és jó hangulatot biztosít­sanak számunkra. Irán, a hajdani Perzsia több ezer éves kultúrájába is bepillant­hattunk, sőt az a barátság és vendégsze­retet, amelyet tőlük és a helyi versenyzők­től kaptunk szinte már zavarba ejtő volt" - tette hozzá az íjász, aki ezzel az ered­ménnyel pedig egy több mint tíz éve tar­tó sikertelenséget tört meg, ennyi ideje nem állt ugyanis felnőtt magyar verseny­ző a FITA íjász világszervezet által rende­zett versenyen. Borbély Zoltán Labdarúgó Emléktorna A család őrzi a vándorkupát Első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal rendez ték meg múlt pénteken a Borbély Zoltán Labdarúgó Emlék­tornát Tatabányán, a Vértesi Erőmű Környei úti Szabadidő­parkjában. A tornával a februárban hősi halált halt rendőr­kollégának kívánt emléket állítani a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság. A kispályás focibajnokságon tizenegy csapat mérkőzött meg egymással, a városi kapitányságokon kívül ugyanis pályára lép­tek a Párkányi Rendőrkapitányság, a tatabányai tűzoltóság sportos munkatársai, valamint a 25. Klapka György Könnyű Lövészdandár katonái is. A tornát a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, Gorgosilits Fábián rendőrezredes nyitotta meg. Az éjszakai felhőszakadás után napsütés és felázott pálya fo­gadta a játékosokat, akik minden tudásukat, ügyességüket ösz- szeszedve rúgták a bőrt. Mindez legjobban a tatai katonáknak sikerült, akik torna-győztesként térhettek vissza alakulatukhoz és vihették volna haza a Vértesi Erőmű által felajánlott vándor­kupát. Ám a„klapkások" végül a Borbély családot kérték fel arra, hogy a következő bajnokságig őrizzék meg a trófeát. A torna második helyét Dorog rendőrei szerezték meg, míg a harmadi­kot az Oroszlányi Rendőrkapitányság csapata. Az emlék-kupa gólkirályi címét az oroszlányiak játékosa, a tizenegy gólt szerző Budai Gábor érdemelte ki, míg legjobb kapusnak a tűzoltóság hálóőrét, Tarr Gábort választották, a legsportszerűbb csapat pe­dig a Komáromi Rendőrkapitányság egysége lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom