Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-01-26 / 3. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Pöltl Zoltán A felújított Széchenyi tér egyik legimpozánsabb épülete a másfél évszázada felhúzott, Takarékpénztárként ismert épület, amely az első bérházként vonult be Esztergom történetébe. A laká­soknak helyet adó épület egy csodás építészeti és fellendülést hozó történelmi korszak időtálló emlékműve is egyben. A bérház felépítése szorosan összefügg Nitter Ferenc ke­reskedő által 1844-ben alapított első esztergomi - az országban harmadik - takarékpénztárral. Az akkor újszerű gazdasági szerveződés szárba szökkenésére - mint oly sok korabeli kezdeményezésre - hatással volt Széchenyi Ist­ván Hitel című művének megjelenése. Az említett év december 12-én, a pénztáralapítás nap­ján, az esztergomi polgárok háromszáz da­rab 50 forintos részvényt jegyeztek, ezzel a lendülettel megindulhatott az üzleti életet serkentő hitelélet folyamata a városban. Nitter 40 évi igazgatása alatt olyan sike­resen működtette a pénzintézetet, hogy az még az 1849-es pénzromlást is túlélte, így lehetett, hogy az intézmény tulajdono­sai először egy földszinti házat vásároltak a Lőrinc utcában, majd a Bach-korszak meg­szűntével, 1860-ban egy nagyszabású szék­ház tervezésére és építésére írhattak ki pá­lyázatot. A versenyt Hild József, az országos hírű pesti építész nyerte el, aki ekkor éppen a nagyszeminárium és a Bazilika építésveze­tésével volt elfoglalva, ezért a Takarékpénz­tárnál ifjú barátját, a szintén pesti építészt, Prokopp Jánost bízta meg a kivitelezéssel. A tavaly felújításon átesett Széchenyi tér egyik legmeghatá­rozóbb épülete továbbra is a Takarékpénztár épülete maradt. A Széchenyi téri homlokzaton a 13 tengely, a 3-7-3 osztásban, vár- szerűen, kissé előreugró középrésszel jelenik meg. A „várszerű­ség" a romantikát, illetve az esztergomi státuszt hangsúlyozza. Ugyan­csak ezt a stílust erősí­ti a homlokzat legszem­betűnőbb éke, a tető magasságában elhe­lyezett attika, azaz a fő­párkány feletti, a tetőt eltakaró mellvéd. Ezen egy olajággal övezett országcímer látható, fe­lette a takarékosságot szimbolizáló, ülő nőalak szobra tekint a városra, jobbjában a sólyommal és a szerencsekerékkel, baljá­ban a méhkassal, amely az intézet rendeltetésére utal. A pénz vi­lágában elengedhetetlen a pontosság, talán ez is, az angol kul­túrából átvett, „az idő pénz" szólás miatt figyelmeztet minden arra járót a mellvédnél lévő hatalmas óra. Az épületet a részle­tesen kidolgozott díszek teszik még szebbé, az ablakok alatt a A romantikus stílusban felhúzott házkolosszusról jelen írásunk egyik háttéranya­gában, Prokoppné Stengi Marianna „Esztergom - Belváros"című kiskönyvében azt írta a szerző, hogy az épület Janus-arcú. Az épület két irányba néz, kétfelé mutat. A kivételes kialakítás eredményeképpen a Takarékpénztár ablaksorai a főtérre, azaz nyugati, túlfelén pedig a Kossuth Lajos utcára, azaz a keleti oldalra néznek. A háromszintes épület egyedi megoldást is kapott, a város főutcáját és főterét e háztömbben lévő kétszintes alagút köti össze. „kötények" szalagfonatos-rozettás díszítése az ősmagyarnak tar­tott keleties, arabeszk motívumkincsből merít. Az ablakok felett a két konzolon nyugvó, egyenes vonalú hangsúlyos szemöldök­párkányt ugyancsak romantikus díszítés ékesíti. A rendkívüli kialakítás mind-mind a romantika stílusából merít, Hild József tervező- és Prokopp János, a kivitelező építész a meg­valósítás éveiben, az 1860-as évek elején a kor európai építészei trendjeit követte. Ekkortájt, azaz az 1840-es évektől jelentkezik a klasszicizmus után a romantika, mint az új domináns irányzat, így a két„alkotó"is ennek jegyében dolgozott, e stílus célja pedig a dicső nemzeti múlt felelevenítése, amely az építészetben a kö­zépkori romantika, majd gótika emlékeinek felidézése volt. A ro­mantika korának új építészeti anyaga az öntött vas volt, amelyet itt az udvarban körbefutó vörös márvány függőfolyosó és lépcső­ház korlátjain művészi kivitelben és felfogásban láthatunk. S bár ma már nem a romantika korát éljük, a városi szándék tovább­ra is az, hogy a főtér egyfajta idilli, pezsgő helyszínné váljék, ami­hez - többek között - a Takarékpénztár épüle­te sugallta atmoszféra is jócskán hozzájárul. Monumentalitás és romantika a 20 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom