Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-21 / 24. szám

kultúra Ismét fellobban a hatalmas máglya Szent Iván-éj legendája p.o.z. Előző számainkban már írtunk arról, hogy miként múlathat­juk időnxket június 21-én, szombaton. A nagy csinnadratta ki is jár a meghirdetett programoknak, a Múzeumok Éjszaká­ja méltán lett sikeres az elmúlt években. Most arról is felleb- bentjük a fátylat, hogy ki is az a Szent Iván, akinek„éjszaká- ján"kitárulnak a múzeumok kapui... J únius 21-én a Múzeumok Éj­szakája programmal együtt ünnepeljük Szent Iván éjét. Igaz, Iván napja 24-ére esik, ez az egyébként a naptárreform­ból adódó háromnapos eltolódás azonban mit sem változtat a kü­lönleges éjszaka misztikumán. A 21-ei nap estéje, éjjele tehát 2008-ban rendkívül mozgalmas­nak ígérkezik, a tradicionális, ha­talmas máglya pedig ismét látha­tó lesz, ezúttal a felújított török dzsámi Erzsébet park felőli részén ülhetjük körül. A tradíci­ók feléledésének eme pontján bizonyára sokakban felvetődött már a kérdés, ki is volt valójában Szent Iván, és mit ünnep­iünk Szent Iván-éjjelén? A válaszhoz Jankovics Marcell Jelkép kalendáriumát lapoztuk fel, innen tudjuk, hogy június 24-e Szent Iván-napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal „virágos” Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának a közös ünnepe. Jánosból pedig úgy lett Iván, hogy amaz a Já­nos szláv változata, a magyar nyelv pedig a szláv elnevezést használva emlékezik az Árpád-kori magyar egyház bizánci kapcsolataira. Maga az ünnep, a legrövidebb nyári éjszaka ceremóniá­ja az V. századtól vált általánossá. Az esemény tiszteletére a ma embere is tűzgyújtással koronázza meg a napfordulót, de az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról, valamint arról, hogy a tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt. A Já- nos-nap kiválasztásakor egykor az egyházdoktorok a Szent­írásra támaszkodtak. Az evangéliumok szerint egyébként János éppen fél évvel volt idősebb Jézus­nál, születésnapja ezért került június 24-ére, így vált e nap előestéje Szent János, vagyis Szent Iváj éje ünnepévé. Evangélikus zarándoklat Erdélybe Pöltl Zoltán Hazalátogattak az esztergomi evangéli­kusok Nagybányáról elszármazott tagjai: a két város gyülekezete az egyszeri talál­kozáson túl is szoros kapcsolatot ápol. A kapcsolatfelvétel és a június ele­ji utazás, valamint a tájak, város­ok szépsége mellett a csoport célja az is volt, hogy meglátogassa a magyar törté­nelmi és kulturális emlékekben gazdag erdélyi állomásokat - mondta lapunk­nak Ferenczy Andrea lelkész. Az út során elsőként a Károlyi-kas­télynál Nagykárolyban, utána Szatmárnémetiben a szatmári béke megkötésének emlékházá­nál, majd a végcél előtt Kohónál álltak meg az esztergomiak. Ez utóbbi helyen, ahol szállást is vettek az evangélikusok, megte­kintették azt a Teleki-kastélyt, ahol Petőfi Sándor egykor nász- útját töltötte Szendrey Júliával. Nagybányán az ottani gyülekezet egy esti istentiszteleten fogadta az eszter­gomi evangélikusokat. Másnap a nagy­bányai házigazdák több helyi nevezetes­ség mellett elkalauzolták vendégeiket a Radnai-havasoknál lévő, Erdély legna­gyobb, nyolcvan méter magas vízesés­éhez, valamint a nagybányai evangéli­kus templomhoz, melynek oltárképét a nagybányai művésztelep híres alapító­ja, Iványi Grünwald Béla készítette. A jó hangulatú vendégeskedés során elhang­zott, hogy a közösségek tovább építget­nék kapcsolatrendszerüket, ennek egyik következő lépése a nagybányai látogatás viszonzása lesz a közeljövőben. hídlap 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom