Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-21 / 24. szám
kultúra Ismét fellobban a hatalmas máglya Szent Iván-éj legendája p.o.z. Előző számainkban már írtunk arról, hogy miként múlathatjuk időnxket június 21-én, szombaton. A nagy csinnadratta ki is jár a meghirdetett programoknak, a Múzeumok Éjszakája méltán lett sikeres az elmúlt években. Most arról is felleb- bentjük a fátylat, hogy ki is az a Szent Iván, akinek„éjszaká- ján"kitárulnak a múzeumok kapui... J únius 21-én a Múzeumok Éjszakája programmal együtt ünnepeljük Szent Iván éjét. Igaz, Iván napja 24-ére esik, ez az egyébként a naptárreformból adódó háromnapos eltolódás azonban mit sem változtat a különleges éjszaka misztikumán. A 21-ei nap estéje, éjjele tehát 2008-ban rendkívül mozgalmasnak ígérkezik, a tradicionális, hatalmas máglya pedig ismét látható lesz, ezúttal a felújított török dzsámi Erzsébet park felőli részén ülhetjük körül. A tradíciók feléledésének eme pontján bizonyára sokakban felvetődött már a kérdés, ki is volt valójában Szent Iván, és mit ünnepiünk Szent Iván-éjjelén? A válaszhoz Jankovics Marcell Jelkép kalendáriumát lapoztuk fel, innen tudjuk, hogy június 24-e Szent Iván-napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal „virágos” Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának a közös ünnepe. Jánosból pedig úgy lett Iván, hogy amaz a János szláv változata, a magyar nyelv pedig a szláv elnevezést használva emlékezik az Árpád-kori magyar egyház bizánci kapcsolataira. Maga az ünnep, a legrövidebb nyári éjszaka ceremóniája az V. századtól vált általánossá. Az esemény tiszteletére a ma embere is tűzgyújtással koronázza meg a napfordulót, de az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról, valamint arról, hogy a tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt. A Já- nos-nap kiválasztásakor egykor az egyházdoktorok a Szentírásra támaszkodtak. Az evangéliumok szerint egyébként János éppen fél évvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja ezért került június 24-ére, így vált e nap előestéje Szent János, vagyis Szent Iváj éje ünnepévé. Evangélikus zarándoklat Erdélybe Pöltl Zoltán Hazalátogattak az esztergomi evangélikusok Nagybányáról elszármazott tagjai: a két város gyülekezete az egyszeri találkozáson túl is szoros kapcsolatot ápol. A kapcsolatfelvétel és a június eleji utazás, valamint a tájak, városok szépsége mellett a csoport célja az is volt, hogy meglátogassa a magyar történelmi és kulturális emlékekben gazdag erdélyi állomásokat - mondta lapunknak Ferenczy Andrea lelkész. Az út során elsőként a Károlyi-kastélynál Nagykárolyban, utána Szatmárnémetiben a szatmári béke megkötésének emlékházánál, majd a végcél előtt Kohónál álltak meg az esztergomiak. Ez utóbbi helyen, ahol szállást is vettek az evangélikusok, megtekintették azt a Teleki-kastélyt, ahol Petőfi Sándor egykor nász- útját töltötte Szendrey Júliával. Nagybányán az ottani gyülekezet egy esti istentiszteleten fogadta az esztergomi evangélikusokat. Másnap a nagybányai házigazdák több helyi nevezetesség mellett elkalauzolták vendégeiket a Radnai-havasoknál lévő, Erdély legnagyobb, nyolcvan méter magas vízeséséhez, valamint a nagybányai evangélikus templomhoz, melynek oltárképét a nagybányai művésztelep híres alapítója, Iványi Grünwald Béla készítette. A jó hangulatú vendégeskedés során elhangzott, hogy a közösségek tovább építgetnék kapcsolatrendszerüket, ennek egyik következő lépése a nagybányai látogatás viszonzása lesz a közeljövőben. hídlap 27
