Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-21 / 24. szám

hídlap 21 * . I V ' ■ V Pöltl Zoltán Talán valamiféle zöld lovagoknak, vagy csuda tudja milyen önmaguktól fel­hergelt Don quiote-nak gondolhatnak minket - hídlapos írókat - egyes fele­lős cégek. Szinte „mániásán" ragaszko­dunk ugyanis egy víziónkhoz, melyben az esztergomi Kis-Duna-part amúgy sziklás rézsűje, mint látvány kíséri lan­kadatlan romantikus sétáinkat a belvá­ros eme csodaszép promenádján. Hi­szik, vagy sem, idén újra megpróbáltuk „elintézni", hogy a rézsű gyomtalanítá­sát végre megkezdjék, hogy sikerült-e, a következő egy-két hétben eldől. Épp a Kis-Dunát átívelő Bottyán János hídról készítettük helytörténeti írásun-, kát, és a cikkhez kerestünk korabeli fotóil­lusztrációkat, amikor némi meglepetéssel konstatáltuk, hogy bizony a múlt század egyfajta lenyomatának is értelmezhető kópiákon a maihoz hasonló, sokszor elha­nyagolt állapotban volt a Kis-Duna-part sziklás rézsűje. Ezek szerint pedig előde­inknek is komoly gondot okozott Eszter­gom páratlanul szép sétányát elrondí­tó part menti „gaz föveny" irtása. Persze a régi felvételek nem, hogy kurtították, inkább megerősítették azon elhatározá­sunkat, hogy a figyelemfelkeltés és némi „oknyomozás" eszközeivel élve ösztönöz­zük az illetékeseket a belváros legigézőbb részének tisztántartására. A Kis-Duna- parti fehér sziklák, vagyis a rézsű takarítá­sáról készített korábbi cikkeinkben (tulaj­donképpen minden tavasszal és nyáron is kell egy ilyet írnunk) lejegyeztük, hogy a Kis-Duna sziget felőli oldalát Esztergom, a város felőli partját pedig az Észak-dunán­túli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóság köteles tisztítani, gyomtalanítani. Míg előbbi, a városi üzemeltetésű Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kft. munkavégzése már több esetben haté­konynak és eredményesnek bizonyult, addig az utóbbi, a győri központú cég e vidéken végzett ténykedésének évről évre van - hogy finoman fogalmazzunk - némi misztikus jellege. Magyarul, ritkán és alacsony hatásfokkal irtják a gazt a ré­zsűnél, a látvány pedig idén is meghatá­rozóvá vált, amint a tavaszi nap első suga­rai felébresztették a gyomokat. A helyzet most, nyár elejéig nem változott, - in­kább fokozódott - hát tettük a dolgun­kat, és e-mail-ben kértük az illetékes me­gyei igazgatóság válaszát az áldatlan álla­potok miatt. A következő választ kaptuk.- „Kérésére tájékoztatom, hogy az esztergo­mi Kis-Duna meder rézsűjének tisztítását a sajátos adottságok miatt (belterület, élővíz közelsége) csak kézi erővel, 270 cm-es esz­tergomi vízállás alatti vízszintnél lehet elvé­gezni. Az éves medertisztítási feladatokat a költségvetés adta lehetőségek figyelembe­vételével, az esztergomi Polgármesteri Hi­vatal Építési Hatósági Osztály vezetőjével egyeztetve végezzük el. 2008-ban az ez évi közmunka-program adta lehetőséget ki­használva május 20-án kezdtük meg a ré­zsűburkolat gyomtalanítását. A csapadé­kos időjárás következtében megemelkedett vízállás miatt azonban ezt a munkát teljes egészében elvégezni nem tudtuk. A rézsű- burkolat tisztításának befejezését és a fo­lyamatos állagmegőrzést a megfelelő víz­állás elérése után a 2008. június 16-án indu­ló második közműn ka program keretében kívánjuk elvégezni. Üdvözlettel: Baross Kár­oly műszaki igazgatóhelyettes." Végezetül álljon itt egy házi bölcselet, mely szerint ugyan szeretjüka zöldet, ami amúgy a remény színe is, de a Kis-Duna- part rézsűjének esetében mégis ez az a kivétel, amely erősíti a szabályt: Gyomta- laníts, mert agyon nyom a gyom! zöldügy

Next

/
Oldalképek
Tartalom