Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-14 / 23. szám

az önkormányzat által finanszírozott felület

e

sztergom

Lezárult a közlekedési vita Esztergomban

A vasárnap a Lőrinc utcáról és a Széchenyi térről tartott népszavazás után Meggyes Tamás polgármester először köszönetét mondott azoknak, akik demokratikus jogukkal élve véleményüket kinyilvánították. A „közlekedési vita" lezárult a hétvégén. Hozzátette: bár ez az„alulról indult" kezdeményezés eredménytelen volt, de ahogy korábban, a város vezetése továbbra is igyekszik helyi népszavazásokkal és a demokrácia más, közvetlen véleménynyilvánításra alkalmas eszközeivel bevonni az esztergomi embereket a döntéshozatalba.

A polgármester az eredménytelenség okát abban látta, hogy a korábban véleményének hangot adó közösségek, a „két halmaz" vagyis a kezdeményezők, akik a főtér megnyitásáért, a Lőrinc utca kétirányúsításáért mozgósítottak, és azok, akik azt jelezték, hogy egyetértenek a forgalom térről való kitiltásával és a belváros járművektől való megóvásának, közeledik egymáshoz. Sokan még nem is érzékelik, hogy a Lőrinc utca ismét kétirányú, méghozzá úgy, hogy a Mária Valéria híd Schengen után már 2,3 milliós évi gépjárműáradata nem zúdul át a belvároson, hanem a Hősök tere felé távozik a városból. „Nem olcsó a demokrácia, de feltétlenül megéri" - fogalmazott a polgármester. „A voksolásra elköltött hat és fél-hétmillió forint „nem pénz azért, hogy a vita lefolyjék. A konszenzushoz minél közelebb álló, minél közelebb vivő döntések megszületéséért eny- nyit áldoznunk kell". A meglepően alacsony részvétel - a jogosultak 9,15%-a, az érvényességhez szükséges „50% + egy fő"-nek kevesebb, mint ötödé ment el szavazni-, pontosabban a meglepetés okát Megy- gyes többek között abban látja, hogy aláírást gyűjteni, még inkább aláírni egy gyűjtőívet, könnyebb, mint elmenni szavazni. „Az emberek segítik azokat, akik fontosnak tartják, hogy valamiért síkra szálljanak. Nem biztos, hogy támogatják és elismerik őket, de egy aláírással megadják nekik a lehetőséget, hogy 'pályára lépjenek'. Ez nem döntés, any- nyit tesz csak, hogy ’hadd küzdjön meg'! A képviselő-testületben voltak, akik átpolitizálták a kérdésfelvetést. Igyekeztünk nagyvonalúak lenni, a szavazás időpontját előre hozni, mire makacsság és nagyképűség volt a reakció. Sajnálom, mert látszik: a politikai zúgolódás nem tette eredményesebbé a kezdeményezést." Sokak morgolódása, és egy kisebbség hangos felháborodása, egy tüntetés

és aláírásgyűjtés után tehát a vita lezárult. De a munka a város közlekedhetőbbé tételéért folyik tovább. Ezzel kapcsolatban Meggyes polgármester elsősorban türelmet kér. Türelmet addig, amíg az építkezések zajlanak. Építik a Bánomi áttörés, a belvárost elkerülő út folytatását, a belvárosi Fürdő Szállókomplexumot, a szigeti hotelt, a Kossuth utcai üzletházat. Emellett megértést kér a városvezető: „Két okból kérem az esztergomi emberek türelmét. Egyrészt, tudjuk, nem maguktól szélesednek, javulnak, épülnek az utcák. Amit az önkormányzat tehet, meg is teszi az utakért, a közlekedésért. Másrészt viszont éppen ez a közlekedési nehézségeket okozó szűkösség történelmi örökségünk, városunk szépsége. Ezen még akkor sem változtatunk, amikor anyagi lehetőségek, és idő áll rendelkezésünkre. Van Esztergom ezer évében olyasmi, amit nem rendelünk alá a „tíz perccel hamarabb odaérni, pár kilométert spórolni" igényének.

Bazilikánk, dombjaink éppen azért a Duna ékkövei, mert közel vannak a folyóhoz. A partra lefutó hegyoldalak viszont sem ház-, sem útépítésre nem hagytak sok helyet. És arra sem, hogy az évtized első felében másfélszeresére, 8000-ről 12000 fölé emelkedett esztergomi gépkocsiállomány elférjen az utcákon. Az elvégzett felmérések sok mindenben visszaigazolták a forgalomszabályozást. Ahol pedig lehetett, a helybéliek igényei és a közlekedési lehetőségek összehangolásával változtattunk" - tér át a szabályozás változásaira a polgár- mester. „Szenttamáson a megfelelő szélességű, egyenes, tehát a közlekedők számára

belátható utcákon ismét bevezettük a kétirányú haladást. Más területeken nehezen születik megoldás. A református templom előtti kereszteződésbe futó utcák például, főleg a Honvéd utca, nem alakítható minden irányból minden irányba történő haladást lehetővé tévő területté. Lehet, hogy kilométerben többet kell megtennünk, de mindezt könnyebben járható és biztonságosabb utakon tesszük, lassítások, kényszerűmegállások, újraelindulások nélkül. Utóbbiak elmaradása ráadásul csökkenti a környezet terhelését is, vagyis amennyivel több károsanyagot bocsát ki autónk a hossszabb úton, annyival kevesebbet az elindulások legkörnyezetszennyezőbb periódusaiban."

A nehézségek ecsetelése után ismét optimista hangra vált az esztergomi polgár- mester. „A vita tehát lezárult. Tavasszal a szavazók nagy része, 68 százaléka támogatta a Gyarapodás Programjának gyorsítását. A járda- és útépítéseket előre vesszük, és a Bánomi áttörést is folytatjuk. Ezzel kényelmesebbé és közlekedhetőbbé válik Esztergom, a változtatások pedig biztonságunkat és kényelmünket is szolgálják."

50 hídlap