Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-26 / 3. szám
nek azt az Esztergomban előkerült római kori építési feliratot tartják, amely szerint a gyógyítás istenének Aesculapiusnak és Hygieianak tiszteletére templomot épitettek itt valamikor a III. században. A meleg forrásokról és a Hévíz-tóról a XII. századtól ismerünk ennél többet mondó írásos adatokat. A tó és a mellette kialakult település eredetileg királyi tulajdonban volt 1201-ig, amikor Imre király a tó keleti oldalán lévő területet a városárok, a Kis-Duna és a meleg vizű tó között az esztergomi káptalannak adományozta. A tó körül a középkori város „Hévíz”, vagy „Tapolca” nevű városrésze fejlődött ki, melynek kiemelkedő létesítménye volt a XII. század végén, Anna királynő (III. Béla király felesége) által létesített nyilvános közfürdő (balnea communia - Magyarország legrégebbi, írásban említett közfürdője), amelyet IV. Béla király 1238-ban a királyi városban lévő johannita lovagoknak adományozott. A betegápolással foglakozó johanniták a fürdő mellett ispotályt létesítettek, valamint a szegények és betegek védőszentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek tiszteletére templomot építettek, amelyek a XVI. századi török háborúkig működtek. Később a fürdőkultúrában „jártas” törökök természetesen szintén éltek a források adta lehetőségekkel, és 130 éves helyi uralmuk idején több fürdőt létesítettek. Ezek közül a legjelentősebb a Vízivárosban Güzeldzse Rusztem budai pasa által 1559- 1563 között építtetett fürdő, majd - annak az ostrom alatti elpusztulását követően - 1605-1663 között a szomszédságában felújított kisebb fürdő a városfal külső oldalán. Ezt a XVIII. században új tulajdonosai, a vízivárosi ferencesek posztókészítésre, majd később ismét fürdésre használták az 1890-es évekig. A Víziváros harmadik török fürdője a volt vasgyár mellett működött, az itteni meleg források a XIV-XV századokban vízimalmot, majd aXV-XVII. században a vár vízellátását biztosító vízemelő gépezetet hajtották, túlfolyóján pedig fürdőmedencék voltak, amelyek átépített formában, az érsekség tulajdonában „Prímási tükörfürdő” néven 1950-ig működtek. A fürdők fénykora A Szent István fürdő történetében is szerepet játszanak a vízimalmok, a Hévíz-tó keleti és nyugati végén is működött egy- egy malom a XVIII-XIX. században, majd gróf Sándor Antal 1792-es „színre lépésétől” kezdve megkezdődött az esztergomi fürdőépítések első „aranykorszaka”. A XIX. század 40- es éveiben felépül a Fürdő Szálló és egy új fürdő, amelyet később továbbiak követnek. Az esztergomi Takarékpénztár égisze alatt a századforduló környékén több nagyobb fejlesztés is történik, 1912-ben pedig átadják a fedett uszodát és gyógyfürdőt, a 20-as években elkészül a 25x50 méteres nagymedence és egy különálló női medence is. Az idehaza és külföldön is egyre népszerűbb esztergomi fürdők fejlesztése azonban a második világháború, és az azt követő évtizedek miatt megakadt, és csak most, több mint fél évszázados szünet után kaphat új lendületet. Az önkormányzathoz többen nyílt levélben fordultak azzal a kéréssel, hogy a fürdő-rekonstrukció alatt, illetve azt követően hogyan biztosíthatóak az esztergomi úszás- és egészségmegőrzési lehetőségek. Meggyes Tamás a felmerült kérdésekre válaszolva lapunknak elmondta, hogy polgármesterként - ahogyan eddig is - továbbra is szorgalmazni fogja a városban az úszással, a fürdőkkel kapcsolatos fejlesztéseket.„Örülök, hogy ennyien aggódnak az esztergomi úszás- és egészségmegőrzési lehetőségek megmaradásáért, hiszen magam is úszás- és vízpárti vagyok" - mondta Meggyes Tamás. A polgármester hangsúlyozta, hogy épp a fentiek miatt történt 2000-es megválasztása óta több ilyen irányú fejlesztés, így a„buborék"-kal a fürdő nagymedencéje téli használatának biztosítása, az Aquasziget élményfürdő építése, az óvodások és iskolások számára szervezett úszásoktatások és az úszósportok, valamint a vízilabdázók és triatlonosok támogatása. A Szent István fürdő rekonstrukciója, illetve a Fürdő Szálló felújítása szervesen illeszkedik ebbe a felsorolásba.„A képviselő-testület döntése értelmében a Fürdő Szálló, a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó, valamint a Szent István strandfürdő épületeit a befektetők rendelkezésére bocsátjuk, létrehozva ezzel egy konferenciaközpont-szálloda-fürdő együttest. A komplexum nem működhet a két medence és a gőzfürdő nélkül, amelyeket a befektető felújít, és ezeket a szálloda vendégei mellett az úszni vágyó esztergomiak is használhatják majd, továbbá idősávokat jelölünk ki az úszásoktatásra, a gyermekúszásra és a sportolóknak" - mondta a polgármester. A további fejlesztésekkel kapcsolatban Meggyes Tamás kifejtette, hogy a következő öt-tíz éven belül a tervek között szerepel egy fedett sportuszoda építése (valószínűleg a Pézsa Tibor Sportcsarnok mellett), amely szervesen illeszkedne a Prímás-szigeten tervezett változások sorába. „A Szent István strandfürdő rekonstrukciója során az átmeneti időszakban, például ha a medencék építése lehetetlenné tenné az úszást, akkor ideiglenesen, a párkányi, dorogi, csolnoki uszodákban biztosítunk lehetőséget a sportolásra''- tette hozzá az esztergomi polgármester. 6 hídlap
