Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-07 / 22. szám

Beszélgetés Esztergom polgármesterével Megtalálni a közös pontokat A Hídlap ötéves lesz augusztusban, a kezdeti régiós próbálkozások után az el­múlt közel egy évben csak Esztergom­ban volt jelen, a tavaly nyári átöltöztetés után azonban mától újra kibővült felüle­ten jelenik meg a királyváros vonzáskör­zetében. Az egykori főváros tudatos fele­lősségvállalásáról, - melynek keretében a helyi ügyek kezelése mellett nem csak a környék gondjait-bajait igyekszik orvo­solni, de a határon túli magyarlakta tele­pülések sorsát is szívén viseli - illetve a város térségközponti szerepének hagyo­mányairól Váczy-H. István beszélgetett Meggyes Tamással.- Esztergomban mostanában kemény köz­életi csaták folynak, miközben a kívülről ér­kezők egyre gyakrabban kérdezik, hogy mi a baj a várossal. Vendégeink azt látják, - amire egyébként mi helyiek mintha vakok lennénk egy ideje - hogy a rendszerváltás utáni évek poros némaságát követően az elmúlt években komoly beruházások indul­tak el és fejeződtek be. Mindezek ellenére a város mostanában néha forr az indulatok­tól, és az elmúlt hónapokban inkább rosz- szat lehetett olvasni rólunk, mint jót.- Véleményem szerint alapvetően nem ezek az ön által is emlegetett viharos idő­szakok határozzák meg a város fejlődését és jövőjét, hanem a rengeteg munka, prog­rampont, ezek végrehajtása, valamint a fej­lesztések. Az elmúlt hónapok vitái néha oly méltatlanok voltak, hogy választ sem érde­melnének, de a látványos műbotrányok valójában nem érintenek jelentős kérdé­seket. Valószínűleg nem kellene sem ne­kem, sem a testületi ülésnek ezekkel fog­lalkoznia, ehelyett minden esztergomira, és minden környékbelire egyaránt oda kel­lene figyelni. Nincs olyan kátyú, amelyben máshogy sérülne meg egy jobboldali vagy baloldali érzelmű ember kocsija. Hivatkoz­hatunk ugyan országosan különböző poli­tikai kurzusok eredményeire vagy hibáira, de helyben oldaltól függetlenül közös fel­adatunk van a problémák kiküszöbölésé­ben, és csak ez számít.- Beszélgessünk kicsit Esztergom térség­ben betöltött szerepéről.- Komárom-Esztergom megye mindig is kétpólusú közigazgatási egység volt, és az elmúlt évtizedekben hiába nőtte ki magát Tatabánya, mint megyeközpont, továbbra is kétközpontúság jellemző a megyére. Ezért van például két kórház. vagy ezért van ugyanannyi középiskolai férőhely nálunk, mint Tatabányán.- Pedig a megyeközpont esetében közel 80 ezer lakosról beszélünk, miközben Esz­tergomban „csupán" 30 ezren élnek.- Ez igaz, de ha az agglomeráció sűrű­ségét nézzük, akkor mi olyanok vagyunk, mint egy kis bolygó rengeteg közeli hold­dal. Esztergommal szinte összenőtt Pár­kány, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Kesztölc, sőt Doroggal például közös határunk van a patak mentén. Ha Esztergom körül húz­nánk egy körülbelül nyolc-tíz kilométer sugarú kört, akkor körülbelül 70 ezres né­pességről beszélhetünk, ami, a megye- központ adatait ismerve (80.000, a szerk) megint csak a kétközpontúságot erősíti. Innen nézve Esztergomban egy 80-100 ezres nagyváros feladatai összpontosul­nak, és ebbe sok egyéb mellett a közössé­gi kommunikáció is beletartozik. Többek között ezért is kezdeményeztem a kép­viselőtestület előtt, hogy ettől a héttől a Hídlap a környező 14 településen is meg­jelenjen, Esztergom költségén.- A város Kárpátalján, Erdélyben és a Vaj­daságban is nyújt minden évben támoga­tást, például a határon túli magyarok ok­tatásának elősegítésre. Tudatos szerepvál­lalás ez?- Történelmi hagyományaink is azt kö­vetelik meg tőlünk, hogy mint az egyko­ri magyar főváros vezetői, felelősséggel forduljunk egyrészt közvetlen környeze­Esztergom, ezeréves múltjának köszönhetően soha nem mérheti szűkkeblűén a támogatásokat tünk, másrészt a határokon kívül szorult magyarság felé. Ráadásul ezek a segítsé­gek nem terhelik meg komolyan a város költségvetését, és ha minden tehetősebb település hozzánk hasonlóan gondolkoz­na, sokat tudnánk segíteni rosszabb hely­zetben lévő szomszédainkon.- A város szempontjából mit tart az el­múlt pár év legnagyobb erényének7- Esztergomnakolyanértékei, lehetősé­gei vannak, melyeket hosszú évtizedekig nem használt ki. Először nem engedték - politikai okokból - hogy a város ezekkel a lehetőségekkel éljen, aztán pedig a sa­ját ereje nem volt meg ezek kihasználásá­hoz. Én arra vagyok a legbüszkébb, hogy 2000-től ezeket a lehetőségeket észrevet­tük, egyre többet kihasználunk közülük, és ha még nem is teljes mértékben élünk velük, keményen dolgozunk. Természe­tesen az sem elhanyagolható szempont, hogy az esztergomiak belátták, elfogad­ták a beruházások hasznosságát, és vál­lalták olyan közterhek fizetését, melyek a kezdeti fejlesztések alapjait biztosították. Csináltattunk a közelmúltban egy repre­zentatívfelmérést, melyből kiderült, hogy ha egy százas skálán kell elhelyezni az or­szág, és á város helyzetét, illetve Eszter­gom jövőjét, akkor az emberek 27 pontot adtak az országnak, a városnak 50-et, Esz­tergom jövőjére pedig 60-nál is többet. Ez számomra azt mutatja, hogy a helyiek ér­zik: jó úton járunk, sokkal jobbon, mint az ország, és hogy nem tud minket magával rántani a többéves gazdasági mélyrepü­lés sem. A 60 pont a város jövőjét illetően pedig azt jelenti, hogy még több erő van bennünk a terveink megvalósításához. Ez a legfontosabb. Hogy az itt élőkben rejlő érzéseket, sejtéseket komoly akarattá, bi­zalommá, ha úgy tetszik bizakodássá sike­rült alakítani.- A Vaszary kórház tavalyi mentőakciója azonban nem csak a helyiek kedélyeit nyug­tathatta meg, hiszen 40 kilométeres körzet­ben a miénk a legnagyobb és legjobban fel­szerelt egészségügyi intézmény.- Esztergom, ezeréves múltjának is kö­szönhetően soha nem mérheti szűkkeb­lűén ezeket a feladatokat. Az elmúlt évek­ben éppen ezért úgy fejlesztettük többek között a kórházat is, hogy egy 100 ezres körzet igényeit vettük figyelembe. De emellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy mi adunk ugyan a környékbelieknek pél­dául munkát, de azért hogy ide járnak dolgozni, mi is hálásak lehetünk, hiszen egyrészt az ő munkájuk révén keletkezik egyre nagyobb profit a cégeknél, az utá­nuk befizetett adókból pedig Esztergom is gyarapodik. A Hídlap bővítésével kap­csolatban is az volt a célunk, hogy ezt az egységet próbáljuk közvetíteni a kisebb települések felé. Fontos, hogy tudjunk egymás örömeiről, bánatairól, éppen et­től válik valódi kommunikációs áttörés­sé a lap térségi terjesztése. Egy dolog a pénzügyi segítség, a munkahelyterem­tés, vagy a különböző felelőségi területe­ken való osztozás, de emellett fontos az is, hogy legyen egy olyan hír és vélemény­áramlási lehetőség, illetve fórum, mely a szükséges összetartozáson kívül elősegít­heti, hogy gondolkodásban is közösség­gé válhassunk. 14 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom