Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-07 / 22. szám
Beszélgetés Esztergom polgármesterével Megtalálni a közös pontokat A Hídlap ötéves lesz augusztusban, a kezdeti régiós próbálkozások után az elmúlt közel egy évben csak Esztergomban volt jelen, a tavaly nyári átöltöztetés után azonban mától újra kibővült felületen jelenik meg a királyváros vonzáskörzetében. Az egykori főváros tudatos felelősségvállalásáról, - melynek keretében a helyi ügyek kezelése mellett nem csak a környék gondjait-bajait igyekszik orvosolni, de a határon túli magyarlakta települések sorsát is szívén viseli - illetve a város térségközponti szerepének hagyományairól Váczy-H. István beszélgetett Meggyes Tamással.- Esztergomban mostanában kemény közéleti csaták folynak, miközben a kívülről érkezők egyre gyakrabban kérdezik, hogy mi a baj a várossal. Vendégeink azt látják, - amire egyébként mi helyiek mintha vakok lennénk egy ideje - hogy a rendszerváltás utáni évek poros némaságát követően az elmúlt években komoly beruházások indultak el és fejeződtek be. Mindezek ellenére a város mostanában néha forr az indulatoktól, és az elmúlt hónapokban inkább rosz- szat lehetett olvasni rólunk, mint jót.- Véleményem szerint alapvetően nem ezek az ön által is emlegetett viharos időszakok határozzák meg a város fejlődését és jövőjét, hanem a rengeteg munka, programpont, ezek végrehajtása, valamint a fejlesztések. Az elmúlt hónapok vitái néha oly méltatlanok voltak, hogy választ sem érdemelnének, de a látványos műbotrányok valójában nem érintenek jelentős kérdéseket. Valószínűleg nem kellene sem nekem, sem a testületi ülésnek ezekkel foglalkoznia, ehelyett minden esztergomira, és minden környékbelire egyaránt oda kellene figyelni. Nincs olyan kátyú, amelyben máshogy sérülne meg egy jobboldali vagy baloldali érzelmű ember kocsija. Hivatkozhatunk ugyan országosan különböző politikai kurzusok eredményeire vagy hibáira, de helyben oldaltól függetlenül közös feladatunk van a problémák kiküszöbölésében, és csak ez számít.- Beszélgessünk kicsit Esztergom térségben betöltött szerepéről.- Komárom-Esztergom megye mindig is kétpólusú közigazgatási egység volt, és az elmúlt évtizedekben hiába nőtte ki magát Tatabánya, mint megyeközpont, továbbra is kétközpontúság jellemző a megyére. Ezért van például két kórház. vagy ezért van ugyanannyi középiskolai férőhely nálunk, mint Tatabányán.- Pedig a megyeközpont esetében közel 80 ezer lakosról beszélünk, miközben Esztergomban „csupán" 30 ezren élnek.- Ez igaz, de ha az agglomeráció sűrűségét nézzük, akkor mi olyanok vagyunk, mint egy kis bolygó rengeteg közeli holddal. Esztergommal szinte összenőtt Párkány, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Kesztölc, sőt Doroggal például közös határunk van a patak mentén. Ha Esztergom körül húznánk egy körülbelül nyolc-tíz kilométer sugarú kört, akkor körülbelül 70 ezres népességről beszélhetünk, ami, a megye- központ adatait ismerve (80.000, a szerk) megint csak a kétközpontúságot erősíti. Innen nézve Esztergomban egy 80-100 ezres nagyváros feladatai összpontosulnak, és ebbe sok egyéb mellett a közösségi kommunikáció is beletartozik. Többek között ezért is kezdeményeztem a képviselőtestület előtt, hogy ettől a héttől a Hídlap a környező 14 településen is megjelenjen, Esztergom költségén.- A város Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is nyújt minden évben támogatást, például a határon túli magyarok oktatásának elősegítésre. Tudatos szerepvállalás ez?- Történelmi hagyományaink is azt követelik meg tőlünk, hogy mint az egykori magyar főváros vezetői, felelősséggel forduljunk egyrészt közvetlen környezeEsztergom, ezeréves múltjának köszönhetően soha nem mérheti szűkkeblűén a támogatásokat tünk, másrészt a határokon kívül szorult magyarság felé. Ráadásul ezek a segítségek nem terhelik meg komolyan a város költségvetését, és ha minden tehetősebb település hozzánk hasonlóan gondolkozna, sokat tudnánk segíteni rosszabb helyzetben lévő szomszédainkon.- A város szempontjából mit tart az elmúlt pár év legnagyobb erényének7- Esztergomnakolyanértékei, lehetőségei vannak, melyeket hosszú évtizedekig nem használt ki. Először nem engedték - politikai okokból - hogy a város ezekkel a lehetőségekkel éljen, aztán pedig a saját ereje nem volt meg ezek kihasználásához. Én arra vagyok a legbüszkébb, hogy 2000-től ezeket a lehetőségeket észrevettük, egyre többet kihasználunk közülük, és ha még nem is teljes mértékben élünk velük, keményen dolgozunk. Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy az esztergomiak belátták, elfogadták a beruházások hasznosságát, és vállalták olyan közterhek fizetését, melyek a kezdeti fejlesztések alapjait biztosították. Csináltattunk a közelmúltban egy reprezentatívfelmérést, melyből kiderült, hogy ha egy százas skálán kell elhelyezni az ország, és á város helyzetét, illetve Esztergom jövőjét, akkor az emberek 27 pontot adtak az országnak, a városnak 50-et, Esztergom jövőjére pedig 60-nál is többet. Ez számomra azt mutatja, hogy a helyiek érzik: jó úton járunk, sokkal jobbon, mint az ország, és hogy nem tud minket magával rántani a többéves gazdasági mélyrepülés sem. A 60 pont a város jövőjét illetően pedig azt jelenti, hogy még több erő van bennünk a terveink megvalósításához. Ez a legfontosabb. Hogy az itt élőkben rejlő érzéseket, sejtéseket komoly akarattá, bizalommá, ha úgy tetszik bizakodássá sikerült alakítani.- A Vaszary kórház tavalyi mentőakciója azonban nem csak a helyiek kedélyeit nyugtathatta meg, hiszen 40 kilométeres körzetben a miénk a legnagyobb és legjobban felszerelt egészségügyi intézmény.- Esztergom, ezeréves múltjának is köszönhetően soha nem mérheti szűkkeblűén ezeket a feladatokat. Az elmúlt években éppen ezért úgy fejlesztettük többek között a kórházat is, hogy egy 100 ezres körzet igényeit vettük figyelembe. De emellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy mi adunk ugyan a környékbelieknek például munkát, de azért hogy ide járnak dolgozni, mi is hálásak lehetünk, hiszen egyrészt az ő munkájuk révén keletkezik egyre nagyobb profit a cégeknél, az utánuk befizetett adókból pedig Esztergom is gyarapodik. A Hídlap bővítésével kapcsolatban is az volt a célunk, hogy ezt az egységet próbáljuk közvetíteni a kisebb települések felé. Fontos, hogy tudjunk egymás örömeiről, bánatairól, éppen ettől válik valódi kommunikációs áttöréssé a lap térségi terjesztése. Egy dolog a pénzügyi segítség, a munkahelyteremtés, vagy a különböző felelőségi területeken való osztozás, de emellett fontos az is, hogy legyen egy olyan hír és véleményáramlási lehetőség, illetve fórum, mely a szükséges összetartozáson kívül elősegítheti, hogy gondolkodásban is közösséggé válhassunk. 14 hídlap