Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-10 / 18. szám
5 önkormányzati értesítő 2008. május 10. Szent Miklós Alap: 800 gyermeknek 600 millió forint Immár nyolcszáz esztergomi gyermeket támogat a város a Szent Miklós Alappal, közel hatszázmillió forint halmozódott fel a kicsik számláin eddig. Áprilisban kapták kézhez a szülők az értesítőket, amelyek a gyerekek számláin eddig összegyűlt összegeket mutatják. Az első szerződő kicsi számláján 726 700 forint van jelenleg a. A 2005-ben indult Alap első kedvezményezettjei felnőtt koruk elérése után nagyjából 3,2 millió forinttal kezdhetik majd el életüket. A kezdet: a Szent Miklós Alap A Közép-Európában egyedülálló „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért” támogatási alapot Meggyes Tamás polgármesterjavaslatára indította az önkormányzat. A 2005. januárja után születő esztergomi gyermekek kapják a támogatást, és akkor használhatják fel továbbtanulásra vagy esztergomi otthonteremtésre, ha betöltötték huszonegyedik életévüket. A családot a gyermek születése után az önkormányzat munkatársa keresi fel. A szerződések aláírása előre egyeztetett időpontban a Városházán történik. 2005-ben 288, 2006-ban 266, 2007. december 31-ig 137 szerződést kötöttek. Év végéig a résztvevő gyermek száma megközelítheti az ezret. Az önkormányzat az Alap céljára rendelt összeget az Esztergomi Takarékszövetkezetnél nyitott számlára utalja. A számlákon elhelyezett összeg az egyhónapos betétekre alkalmazott legmagasabb kamatlábbal kamatozik. 2005-ben az alapban összesen 142 millió, 2006-ban 273 millió, 2007-ben már 498 millió forint várta a szerződött gyermekeket. Az első 2008-as utalás (április 15-én) újabb 97,5 millió forinttal emelte ezt meg, így az megközelíti a 600 millió forintot. A városvezetés célja a gyermekvállalás és -nevelés segítése. Ez sikerült is. Míg a 2005 előtti években a születésszám időnként el sem érte a 200-at, addig 2005-2007-ben 300 közelében volt. A folytatás: a Szent Miklós Program Az önkormányzat fontosnak tartja az esztergomi szülők és gyermekeik anyagi támogatását, ezért hozta létre a Szent Miklós Programot, ami a gyermekek neveléséhez, oktatásához, felnőttként pedig életkezdéséhez nyújt segítséget. Minden esztergomi tanuló ingyenes helyi járat-bérletet, a gyermekes esztergomi családok kedvezményes élményfürdő-belépőt kapnak. A Program minden 1-12 évfolyamos tanulónak szeptemberben 5000 Ft-os tanévkezdési támogatást, a nagycsoportos óvodásoknak és kisiskolásoknak ingyenes úszásoktatást ad. Az iskola- tej-program 16 milliós költségéből 12 milliót vállalt az ön- kormányzat, így az általános iskolák alsó tagozatos tanulói és az óvodások napi 2 deci tejet kapnak. Szintén ingyenesen biztosítja a város a saját kiadásában megjelentetett helytörténeti tankönyvet a nyolcadik és kilencedik évfolyamos nebulóknak. A testvérvárosi kapcsolatokat kihasználva a nyelvtanulás segítésére a középiskolások eljuthatnak a kilenc testvérváros egyikébe egy-egy intenzív nyelvi kurzusra. A Szent Miklós Alap támogatására jogosult minden 2005. január elseje után született esztergomi gyermek, aki 21 éves koráig a város területén I , bejelentett lakcímmel rendelkezik, és -a gyermek 18 éves koráig - leg- I 'Dl "IK alább egyik szülője esztergomi lakos. A támogatás további feltétele, hogy I a jogosult 21. életéve betöltésekor rendelkezzen legalább középfokú vagy szakmai végzettséggel. Az Alap forrásaiból a jogosultak számára nyújtott támogatás azok 21. születésnapján nyílik meg és azt a 31. születésnapjáig veheti igénybe. A jogosult felhasználhatja az összeget a város közigazgatási területén belüli otthonteremtésre, építési telek, új vagy használt lakás, családi ház megvásárlása, új lakás, családi ház építése, vagy kérésére önkormányzati ösztöndíj-támogatásban részesülhet, ha felsőfokú képzést biztosító oktatásban vesz részt. Az Alap vagyonkezelésére irányuló pályázatot az Esztergomi Takarékszövetkezet és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. nyerte meg. Később a vagyonkezelést a Takarék Alapkezelő Zrt. vette át. Integrált városfejlesztési stratégia készül Esztergomban Új típusú reahabilitációs tervekről tartottak fórumot kedden Kedden, május 6-án öt órakor a Zsinagóga nagytermében tartották az Esztergom Integrált Városfejlesztési Stratégia egyeztető fórumát. A 2007-2013 közötti uniós pályázatok kötelező kelléke az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és a fejleszteni kívánt épülethez, épületegyütteshez, közterülethez kapcsolódó akció- területi terv. A két dokumentum új típusú városrehabilitációs szemléletet tükröz: alkalomszerű fejlesztések, „javítgatások’’ helyett az Európai Unió átfogó, stratégiai beruházásokat támogat. Az integrált városfejlesztési politika azt jelenti, hogy a fontos városfejlesztési problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon vesszük tekintetbe. Az integrált városfejlesztési politika kialakítása folyamat, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. Lényeges a gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság bevonása. Az integrált városfejlesztési politika a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele. Megvalósítása európai dimen- ziójú feladat, ahol figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, valamint a szubszidiaritás elvét. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű „középtávot” (7-8 év) átölelő dokumentum. Az IVS célja a városokban a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak érvényesítése. Ezzel hozzásegít közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel a megvalósíthatóság irányába mozdul el, hiszen az IVS-ben a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeit is meg kell adni. Az IVS a város összes fejlesztésének meghatározója. így az IVS-nek a város életében meghatározó erőközpontok partnerségére és kompromisszumára kell épülnie. Ez utóbbi magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túl a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az akcióterületi terv a pályázatok által érintett akcióterületekre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv. Tartalmazza a településrendezési terv alapján megvalósítandó műszaki, és az érintet területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, szociális célú projektek tartalmát és hozzá kapcsolódóan a fejlesztési akció pénzügyi tervét. Esztergomban számos példát idézhetünk a rendszerváltás előtti időszakból a funkciókeveredésre, amikor a lakóövezet közepén (Labor MIM), idegenforgalmi övezetben (Medicor) vagy rekreációs területen (MOFÉM) létesült gyárüzem. A műemléki belváros részbeni lerombolásával és a városképhez nem illő épületek felhúzásával alakult ki a Rákóczi tér környékének korántsem vonzó külleme. Ilyen példákat az egész ország területéről, de Közép-Európa más országaiból is szép számmal említhetnénk. (folytatás a 8. oldalon)
