Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-04-26 / 16. szám
címlapon akadt bőven egyéb kihívás is: a hotel valóban meghökkentő, és a sziget zöld környezetében egyedülálló alkotás lehet. Ugyanakkor a túloldali papírgyár meglehetősen elüt ettől a „kompozíciótól"...- A Dunának ez a szakasza különleges táji és építészeti adottsággal bír: hinni kell abban, hogyha megjelennek nagyon jelentős új építések a folyóparton, akkor a terület értéke nő, és a túloldalon is megjelenhetnek hasonló igényességű épületek. Ez hosszú távon akár a gyár eltűnését is hozhatja, de valamilyen formában egy barátságosabb kialakítását biztosan. Számomra fontosabb volt a Bazilika alatti Duna part, illetve a Prímás-sziget összképe, mint a szlovákiai partrész, hiszen ha az arányokat tekintjük, akkor építészeti megjelenés szempontjából arányaiban elhanyagolható a párkányi sziluett. A hotel ráadásul nem törekszik a Duna-partra kerülni, még akkor sem, ha a sziget maga egy nagyon vékony földsáv, mivel a szálloda hangulatát a sziget belső zöld növényzetének világára hangoltuk. Ez any- nyit jelent, hogy az átriumok, az egyes gyógyászati, szabadidő-eltöltést szolgáló egységek, a szálloda magasabb lakórészeit képező tornyok között is intenzíven jelen lesz a zöldfelület. Nyáron ráadásul ebből a hotelből a Duna felől csak a tornyok csúcsait lehet majd látni, ezek a kővel burkolt maszkok épphogy csak kiemelkednek a fák mögül, a szállodában A kőhotel komponistája- Budapesten számtalan ház viseli a keze nyomát, persze a legnagyobb „durranás" a Művészetek Palotája. Azóta idehaza szinte minden létező szakmai elismerést begyűjtött, szép számmal kap ajánlatokat külföldről is, de - látván a Prímás-szigetre tervezett szállodát - itthon is talál magának kihívásokat.- Valóban sok külföldi megkeresés érkezik, de minden építész elsősorban a saját hazájában szeretne alkotni. Az építészet egy ugyanolyan bizalmi műfaj, mint például az orvoslás vagy a pszichológia. Magyarán a legexkluzívabb építészeti alkotásokat nem csak az építészek egymaguk, hanem az építészek és a megbízók közösen hozzák össze. A legérdekesebb házaim azon múltak, kik voltak a megbízóim, és ilyen az esztergomi ügy is, mert Balogh Miklós, aki lehet a környezetbe illeszteni az épületet, hogyan lehet egy ekkora építményt beépíteni a Prímás-sziget közepébe.- Az épület tömegének légiesítése, valamint az árvízvédelem biztosítása mellett Por Architektúra, Prima Primissima és Ybl Miklós-díj, több alkalommal pedig az Év Háza kitüntetés - azaz gyakorlatilag valamennyi rangos hazai elismerés birtokosa a Prímás szigetre megálmodott kőtorony-hotel építésze, Zoboki Gábor. A sokáig a zene és az építészet között ingadozó budapesti szakember, a 70-es évek végi, 80-as évek eleji esztergomi gitárfesztiválok állandó látogatója most építészként tért vissza a városba. A tervezés során az ezekből a tinédzserkori emlékekből is ihletet merítő szakemberrel Bukovics Krisztián beszélgetett. a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója ingatlanfejlesztéssel is foglalkozik. Márpedig egy olyan ingatlanfejlesztés, amit egy ilyen exkluzív cég készít, az építész és a megbízó közös gondolkodásának szüleménye. Nekem az volt a legérdekesebb, hogy Balogh Miklós rajong Esztergomért, ebben a környezetben él, és szerintem ő ezt a területet már jó ideje nézegette. Az építész feladata ilyenkor az, hogy kitalálja: hogyan Zoboki Gábor a Budapest Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Építész Szövetség valamint az Amerikai Építész Szövetség európai tagozatának tagja.1997-ben alapította tervezőirodáját, melyhez 1999-ben csatlakozott jelenlegi cégtársa, Demeter Nóra. Jelentős tervpályázatok díjnyertes tervezője, többször elnyerte az Év Háza díjat. A Művészetek Palotája tervezéséért 2005- ben a Köztársaság Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést valamint a Prima Primissima Díjat is megkapta, 2006-ban Pro Architectura Díjjal, idén pedig Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.
