Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-04-12 / 14. szám
ból, Olaszországból, Ciprusból, Németországból, Litvániából és Lengyelországból érkeztek fiatalok a tréningre, amelynek fő témája az általános iskolás korú gyermekekkel való interaktív foglalkozás volt. VERS- ÉS MESEMONDÓ VERSENY Ötödik alkalommal rendezte meg a Féja Géza Közösségi Ház a határokon átnyúló Ister- Granum eurórégiós vers- és mesemondó versenyét, április 5-6-án. Idén 9 felvidéki magyar tannyelvű alapiskolából és 8 magyarországi általános iskolából - alsósok, felsősök - közel száz diák mutatta be tudását. A zsűri minden előadót és produkcióját személyre szólóan értékelt, a kategóriák első három helyezettjei könyvvásárlási utalványokat, a különdíjasok könyveket, sporteszközöket, DVD- ket kaptak jutalmul. ÉPÜL AZ ÚJ BUSZPÁLYAUDVAR A Tesco áruház Áchim András utcai oldalánál munkagépek dolgoznak, markolók és exkavátorok készítik elő a terepet az új buszpályaudvar építkezéséhez. A két hete indult építkezés első szakaszában elsőként az alépítményi munkákat, földmozgatást, ásást, szükséges közmű-kiváltásokat végzi el a kivitelező Strabag Zrt. A beruházás során elbontják az úgynevezett Királyság terme épületet, az előreláthatólag jövő nyárig tartó építkezés miatt forgalomelterelés is várható. A tervek szerint 180 milliós beruházást az angliai központú áruházlánc finanszírozza. NEMZETI SZALON a Fidesz Esztergomi Szervezete rendezésében 2008. április 16-án 18 órakor Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban (a volt Zsinagóga épülete) 18 h: Kalmár Pál „Képek a hazáról” című kiállítása Megnyitja: Bencsik András főszerkesztő 19 h: Politikai-művészeti fórum Előadók: Bencsik András főszerkesztő Nyitray András (Fidesz) képviselő Meggyes Tamás polgármester Győrffy-Villám András szakíró Fellépnek: Pitti Katalin operaénekes Ferenczy Csongor színművész Forró Csengele zongoraművész Műsorvezető: Kalmár Pál M Virágbéke | j/j Legelőször arra gondoltam, hogy olyat, de olyat §• O'* mondok (írok), hogy beleremegnek a falak. Aztán 3 " lecsillapodtam, és gondolkodtam. Az biztos, hogy A a polgármester épülő házának és szolgálati autó- a Q: jának felgyújtása olyan cselekmény, ami átlépett g> |SI egy határt. Eddig és ne tovább. Nem minősítem a tettet, nem akarva halmozni a válogatás nélküli g. csúnya szavakat, minősíti az önmagát. S remélem, | hogy a nyomozóhatóság - akik hitem szerint de- a. rék lányok és fiúk, és teszik a dolgukat, ha hagyják §- elkapja az elkövetőt/elkövetőket, a bíróság pedig "" majd kellően alkalmazza a törvény szigorát. Másodjára azután arra gondoltam, hogy nem félek, hiszen a (viszont-) erőszak a félelem megnyilvánulása. Mert tulajdonképpen félhetnék. Hiszen azt azért ne feledjük, hogy a Meggyes Tamást ért támadás Esztergom szimbolikus első emberét érte - mindenkori polgármester = a mindenkori város -, azaz: mindnyájunkat. Mindegy, konkrétan és személyesen ki milyen érzelmeket táplál Meggyes iránt, szereti-e vagy sem, hogy a házát benzinnel lángba borították, az olyan cselekmény, mintha a saját lakóingatlanunkat gyújtották volna be, mintha minket támadtak volna meg, mintha minket ért volna atrocitás stb. Egyénenként és összességében, értem: közösségünket tekintve. Éppen ezért arra a következtetésre jutottam, hogy most elérkezett a virágok ideje, a virágoknak a békéje. A virágbéke. Azt fogom tenni, hogy a most vasárnapi ebéd után - avagy előtt, ha szép az idő - elsétálok a városháza falán lévő Baross Gábor-emléktáblához, és odateszek egy szál virágot. Azért oda, mert a hivatal épülete a közösségünket (is) jelképezi, és ezzel kifejezem, hogy a) semmilyen körülmények között nem félek, b) az erőszakra nem erőszakkal felelek, c) együtt érzek Meggyes Tamással - és a gyermekeivel, d) pláne, hogy ilyesmit nem szoktunk kifejezni, csak lessük (fejcsóválva), ahogyan a megrögzött, önérdekű hangulatkeltők ténykednek. Na, de szerintem a legfontosabb az, hogy a kicsinyeink biztonsága, jóléte, jelene és jövője biztosított legyen (írom, még ha vérvonalam momentán a homályba is vész). Márpedig amikor a felnőttek erőszakossága miatt - a félelemtől - síró gyereket látok, haraggal meg nagylöttyös indulattal gyűlik meg a szívem (ami nem kis). (Polgármesterünk kislánya aznap zokogva kérdezte, miután a hajnalban otthonról távozó és csak késő éjjel hazatérő apját többször látta a tévében, és a rendőrök is sűrűn kopogtattak napközben náluk:„apa meghalt?". Nem, nem drága, nem halt meg.) De csihadok. S arra kérem a szimpatizáló esztergomiakat, hogy hozzanak bármilyen virágot, akár egy szál tépett mezei növénykét. Érte, értünk, a gyerekekért. hídlap 11
