Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-03-09 / Különszám

népszavazás 2008 ró! a városházi ellenzék egy része azt mondja, túl nagy adósságba viszi Esztergomot.- Nézzük a konkrét számokat: közel 20 milliárd forintra ter­veztük az idei büdzsét, ebből szerintem reálisan 17 milliárd fog megvalósulni. A 20 milliárdból másfél milliárdot tesz ki a hitel, ezért nem hiszem, hogy aggódni kellene. Idén egyébként összesen 6 milliárd forint hitelt vesz a város, ebből négy és fél milliárdot azonban azonnal befektetünk. Erre az összegre olyan kamatokat kapunk, mint a kötvényeinkre, és ez jó üzlet Esztergomnak. Ez tartalék, amihez csak indokolt esetben nyúlunk hozzá. Ha például a Pázmány egyetem nyer a pályázaton és biztossá válik, hogy informatikai kar költözik Esztergomba, ak­kor érdemes lesz elgondolkozni azon, hogy ebből a tartalékból megépítsünk végre egy normális méretű sportcsarnokot, amely iskolai, egyetemi és városi sportra egyaránt alkalmas. A hitelek mellett mostanában azonban méltatlanul kevés szó esik a vá­ros gyarapodásáról. A Szent Miklós Alapban a városnak jelenleg 600-700 millió forintja van. Ezt az összeget természetesen nem használhatjuk fel más célra, de attól még Esztergomot gyarapít­ja, emellett további egymilliárd forintunk áll vagyongazdálkodási alapban. Mindezzel azt próbálom hangsúlyozni, hogy a városnak jelentős tartalékai vannak. Kaposvár például a 18 milliárdos költ­ségvetéséhez, ha jól tudom közel 20 milliárdos kötvényt és hitelt vett fel idén, miközben kétszer akkora város, mint a miénk.- Az elmúlt években folyamatosan nőtt a város büdzséje. Ön sze­rint meddig lehet-kell még emelni a költségvetési lécet?- Nem hiszem, hogy ennél magasabbra szabadna. Ebben az év­ben hajtjuk végre azokat a telekeladásokat, amelyek már évek óta be voltak tervezve a költségvetésbe, és mivel nem történtek meg, okoztak is likviditási gondokat. Ezek nem rajtunk múlottak, mi be­terveztük, aztán pereskedés lett belőle az ellenérdekelt felek miatt. Ilyen volt például a Dobogókői úti Relabor-ügy, melynek kapcsán Tittmann János üzleti érdekeltsége közel öt évig nem engedte, hogy Esztergom túladjon egy 1 milliárd forint értékű telken. Most sem pont úgy történt minden, ahogy mi akartuk, mert ha úgy tet­szik, finoman megzsaroltak, de nekünk tovább kellett lépnünk, ezért megegyeztünk. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a dorogi pol­gármester egy további, 150 milliós telekeladást is gátolt az elmúlt öt évben, akkor idén ezzel a szükségszerű kompromisszummal kö­zel 1,2 milliárd forintot hozunk Esztergomnak. A Suzukival egy má­sik, három éve húzódó, közel egymilliárdos történet zárul idén. Ez a két ügylet közel 2,2 milliárd forint pluszt hoz a városnak, és ak­kor még nem beszéltünk az egyéb telekeladásokról, mint például a volt nyári napközi helyén magánberuházásként épülő szálloda­projektről, amely év elején 213 millió forint bevételt jelentett.- Ezek a bevételek, most nézzük a kiadásokat!-Talán egyszerűbb lesz egy család esetére levetíteni a városi költségvetést. Ha az évi 20 milliárdos városi büdzsét egy család havi 200 ezres költségvetéséhez hasonlítjuk, - és az aránypár a lényeget jól mutatja, akkor ez a család 15 ezer forint hitelt vesz fel a 200 ezerhez, és 11 ezer forint hitelt törleszt. Szerintem az a család, amely ma Magyarországon ennyi pénzből csupán ennyi hitelt fedez, biztonságban tudhatja a költségvetését. Ha ez a csa­lád, maradva a példánál, a 15 ezer forint hitel mellé még felvesz további 45 ezret, amit azonban nem költ el, hanem befektet, ak­kor nem csak ma lehet nyugodt, de a jövőjét is biztosítja. Az ará­nyok helyesek, ezért nem érzem - ahogy az ellenzék néha állítja - túldimenzionáltnak Esztergom 2008-as költségvetését.- Messziről indultunk, de muszáj visszakérdeznem! A negyedik, helyi kérdés kapcsán az elmúlt másfél hétben folyamatosan bizal­mi szavazásról beszél.-Többször elmondtam már a Hídlapban is: arra kérem az esz­tergomiakat, hogy menjenek el szavazni. Akár igent, akár nemet mond a személyemre vagy a városvezetési stratégiára, a fontos, hogy ezt most demokratikus úton tegye. Ne egymásnak mondják az utcán, ha nem szeretnek! Menjenek el és szavazzanak, hogy a sok rosszindulatú pletyka mellett végre mindenki tisztán láthas­son! Ugyanakkor arra is kérem a szavazókat, hogy ha bíznak ab­ban a nagyívű fejlesztési programban, amelynek jelenleg a köze­pén tartunk, és amelynek nyomai már láthatóak a városban, erő­sítsenek meg az igenekkel! V.l. A rendezvény házigazdája, Meggyes Tamás, valamint a fórumon megjelentek előtt Kövér László elmondta: Nem a Ká­dár-rendszert sírjuk vissza, ahogy rólunk hazudják. De tudnunk kell: azért váltot­tunk rendszert, hogy jobban éljünk, hogy elérjük Európát. Amit most velünk csinál a kormányzat, annak semmi köze nincs a demokráciához. A szocialista-szabad de­mokraták megutáltatják az emberekkel a demokráciát azzal, hogy nyomorban hagyják az embereket. Az egzisztenciák, a kis, önálló, önmagukat fenntartani képes egyedekből álló társadal­mi törzs, amely gondol­kodik és dönt, nem kell a baloldali kormányerőknek." A kormány „fideszes riogatásraira" rea­gálva Kövér László így fogalmazott: „Két­ségünk ne legyen: nem 1000 forint lesz a vizitdíj, ha most hagyjuk, hogy meg­maradjon, ha most nem töröljük el. Nem 1000, hanem amennyit kisajtolhatnak. Annyit ki is sajtolnak. Nem csak tandíj lesz, de megszűnik az állami felsőoktatás". A szövetség alelnöke hangsúlyozta: ezen a népszavazáson nem­csak arról döntünk, hogy fi­zessünk e vizitdíjat vagy tandí­jat, hanem véleményt is mon­danak a szavazók a kormány politikájáról. „Európában ha­zánk a legnagyobb adót ki­vető országok közé tartozik, és az egyre növekvő adóter­hek mellett a kormány a vizit­díj, kórházi napidíj és a tandíj bevezetésével újabb terhet rakott az emberek vállára. Mindeközben romlik az egészségügyi ellátás, a közbiz­tonság, a tömegközlekedés, az utak álla­pota, és csökken az állami finanszírozás az oktatásügy területén is. Holott az állam értünk van és feladata, hogy védelmet és biztonságos életet nyújtson az állampol­gároknak, ezért is kell igent mondani a referendumra bocsátott mindhárom kér­désre"- mondta Kövér László. Az állam értünk van A népszavazás kérdése: megragadjuk-e az esélyt, hogy jobb legyen? Minél többen mennek el, annál erősebb a figyelmeztetés azoknak, akik kifosztják az országot. A passzivitást visszamenőleges felha­talmazásként értelmezi majd a baloldali kormány, pedig arra, amit most csinálnak, nincsen felhatalmazásuk - mondta Kövér László a Mindszenty csarnokban tartott politikai fórumon múlt héten. 10 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom