Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-03-22 / 11. szám

A főtér, a Bottyán János utca és a Deák Ferenc utca ölelésében, az elmúlt évszázadok jelentős eseményeinek helyszínévé avatott épület áll. A palota Bottyán utcai homlokzatán a „Curia Cottus Strigoniensis", azaz az„Esztergom vármegye székháza" felirat olvasható, amely az elmúlt 150 évre emlékezteti az erre járót.

A

ki a Széchenyi térről közelit a volt Vármegyeházához, az lexum több egységét. Mivel a bevezetőben említett teljes elsőre tán nem egykönnyen különbözteti meg a komp- ház külön építményeinek téglái egymáshoz simulnak, így

illő, hogy ez alkalommal a volt Vármegyeháza teljes históriája is napvilágra kerüljön, amelyet ezúttal is Prokoppné Stengi Marianna Műemléki séta című könyve segítségével készítettünk el.

Az épület felhúzását Terstyánszky János alnádor rendelte meg, a pompás barokk palota építésze pedig a pesti illetőségű Mayerhoffer András volt. A Vármegyeháza elődjéül szolgáló ház első ismert tulajdonosa, a később városbírónak is megválasztott Svár János volt, aki 1701-ben kapta a város szívében lévő telket. Terstyánszky és Svár közötti kapocs utóbbi egyetlen, Borbála nevű lánya volt, akiről 1721-ben már Terstyánszky János feleségeként ir egy korabeli dokumentum. A Vármegyeháza építte- tőjéről érdemes tudnunk, hogy hivatali pályája mellett vagyonát is gyarapította. Egymás után szerezte meg Felső- és Alsó Bélát, Vörösvárt, Szentivánt