Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-12 / 20 (1). szám
Lenger Varga Péter Tavaly októberben kezdődött meg a Közel-Kelet legnagyobb várának régészeti feltárása. A Szíriában zajló tudományos munkát - annak ellenére, hogy az ilyen jelentőségű feladatokat mindig hazai szakemberekre bízzák - az esztergomi Major Balázs vezeti. A fiatal tudós - aki egyébként az egyik legaktívabb, Szíriában dolgozó európai szakember - immár hét éve kutatja az egykori keresztes államok területét. Munkájának elismeréseként most felkérést kapott élete eddigi legkomolyabb szakmai feladatára: a legnagyobb keresztes vár, Margat titkainak feltárására. N em szenzációhajhászás végett állítjuk, de valóban egyedülálló, hogy egy ilyen jelentős régészeti feltárást teljes egészében egy külföldi régészre bíznak Szíriában. Major Balázs már 2000 óta dolgozik a közel-keleti országban, ahol eddigi eredményes feltáró munkáinak köszönhetően kapta a Szíriái Régészeti Főigazgatóságtól a felkérést Margat várának tudományos kutatására. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió fő célja a Közel-Kelet egyik legnagyobb és leghíresebb várának feltárása, a műemlék helyreállítási és hasznosítási terveinek előkészítése, teljes építészeti dokumentációja, freskóinak restaurálása, valamint európai és közel-keleti diákok képzésének biztosítása a helyszínen. Emellett természetesen figyelmet kell fordítaniuk a tudományos munkák publikálására, valamint elő kell készíteniük a projektet az UNESCO Világörökség pályázatára. A munkálatokat 2007-ben egy tizenhat fős magyar szakembergárda kezdte, akikhez négy kint tanuló magyar diák és mintegy 40 szíriai szakember, diák és munkás is csatlakozott. Hátizsákkal Szíriában Major Balázst kiskorától a középkor érdekelte, azon belül is a várak és a hadi építészet. „A középkoron belül szerintem a legizgalmasabb időszak az volt, amikor a fejlett európai lovagi kultúránk megérkezett egy hasonlóan fejlett, ha nem fejlettebb civilizációval rendelkező területre. Ez elsősorban a keresztes hadjáratok kora, amikor a Közel-Keleten megtelepedtek az európaiak. Ez a 200 év azonban nemcsak harcokból állt, hanem hosszabb békés periódusokból is, így engem nem annyira a háborúk érdekeltek, hanem az, hogyan éltek itt együtt a latinok és a helybeliek. Gyakorlatilag ezért is választottam ezt a területet” - mesélt pályájának indulásáról az esztergomi régész. Esztergomból Szíriába Balázs az esztergomi ferences gimnáziumban végzett, ezt követően az ELTE-n folytatta tanulmányait arab, történelem és régészet szakon, 2000-től már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab Nyelvi és Iszlámtudományi Tanszékén oktat. Egyetemi évei során arab szakosként került ki két évre ösztöndíjjal Damaszkuszba, ahol az ottani egyetem régészet szakán
