Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-12 / 20 (1). szám
r esztergom Pedagógus béremelés és esélyegyenlőség, integráció 2008-ban, az igazgató szemével Hangzatos szalagcímek, szlogenek az újságok címlapjain,az oktatási tárca, a kormányzat hírportáljain: „Mit tettünk 2007-ben a közoktatás területén? Inflációt (8,5 % KSH) követő fizetésemeléssel becsüljük meg a pedagógusokat!" és a legfelkapottabb téma: Mit tettünk 2007-ben az esélyegyenlőség területén? ... hallatszik nap mint nap az arra érdemesek szájából, Javaslom, hogy nézzük meg együtt a hétköznapi valóságot, azaz valóban mennyit keres a pedagógus, és mit is tartalmaz az esélyegyenlőség definíciója egy általános iskolában. Kezdjük talán a bérekkel. Európában és a világ más országaiban a legalább 15 éves gyakorlattal rendelkező tanárok fizetése az alsó középiskolai szinten a Lengyelországot jellemző 15.000 amerikai dollártól a németországi, franciaországi, koreai és svájci legalább 48.000-55.000 dolláron keresztül az ausztráliai 60.000 dolláron át, a luxemburgi 80.000 dollárt is meghaladó skálán mozog. A kormány és a szakminisztérium a korábbi (első fizetési fokozat szerinti garantált illetmény, havi legkisebb fokozathoz tartozó összegét) alapilletményt - Pl. kezdő pedagógus (F 114.600,- Ft) 2008-tól 122.000-Ft-ra emelte, de az ehhez tartozó szorzószámokat (életkor, végzettség függvénye) viszont csökkentették! Hogy a laikus olvasó is megértse, egy középkorú tanító (45 éves) F-9- es kategóriájú fizetése a korábbi 157.002,-Ft-ról - 159.514,- Ft-ra emelkedett, azaz bruttó 2.513,- Ft-al növekedett, ami 1,6 %-os fizetésemelést jelent. Figyelembe véve az európai uniós pedagógus fizetési átlagot, kijelenthetjük, hogy ez megalázó. Különösen akkor érzem magam elkeseredettnek, amikor a legutóbbi I. Esztergomi Pedagógus Szakmai Konferencián jelen lévő, közel 400 óvónője és általános iskola pedagógusainak (és a többi 400 közép- és főiskolás kolléga) elkötelezett, optimista gyermekszerető tekintetét látom magam előtt. Nem ezt érdemelték...! Esélyegyenlőség: Sokan sokféleképpen értelmezik. Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjait az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében találhatunk, de a közoktatási törvény korábbi módosításainak eredményeként megjelenik az iskolai szegregáció tilalmaként, meghatározásra kerül a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kategóriájaként is. Lépten-nyomon azt halljuk, hogy azok az iskolák, közoktatási intézmények, ahol ez bizonyítható jól működik az állami normatívában megjelenő többletforrásra számíthat. Örömmel töltött el az ígéret, mert az Arany János Általános Iskola - európai mércével is mérve - megfelel az elvárásoknak. Már 2000-ben az első háromba sorolták Brüsszelben az EU Delegáció kurátorai az iskola és konzorciumának az integrációt célzó pedagógiai és szakmai programját. Kétszer hívott meg a Francia Oktatási Misztérium Párizsba, hogy előadás keretében mutassam be a projektünket. Nos sem 2007-ben, sem 2008-ban egyetlen forinttal sem kapott többet az iskola az integrált és a magas szinten működtetett esélyegyenlőségi programja miatt. Mi több az Oktatási Minisztérium egy korábbi PHARE programból adódó - megállapodás alapján jelentős összeggel (80 mill. Ft) adósa az iskolánknak I És amit kevesen tudnak, a 2008-as állami költségvetési törvény szerint nem ün. fejkvóta szerinti finanszírozás, hozzájárulás szerepel a sorok között, hanem fajlagos összegben számol az állam, azaz szabályozza az osztálylétszámokat (ezzel segít a kistelepülési iskoláknak a tönkremenésben...) és ehhez rendeli a támogatás összegét, mindezt negyedéves bontásban. A többit a helyi önkormányzatoknak kell finanszíroznia. Ettől függetlenül a koalíciós pártok egyik EU parlamenti képviselője Mohácsi Viktória hangzatos kifejezésekkel formál véleményt a szegregációról és az integrált nevelésről, az esélyegyenlőségről, (ami valóban kulcskérdés és fontos!) és mindezért az önkormányzatokat és a pedagógusokat teszi felelőssé. A különbség csupán kettőnk között az, hogy iskolaigazgatóként én másfél évtizede a romák között élek, a Képviselő Asszony pedig időnként hazalátogat kioktatni Brüsszelből. Baranya István Arany János Általános Iskola „Esélyegyenlőségi Miniszter által kitüntetett" igazgató A kódlap 2007. 18.3iíáfiiáa.ák: "értesítő" mellékletében "a már teeslévő esztergomi kerékpárútról* olvashatunk. De miért KBM kerékpárút ez a szóbanforgő út?! 1. Egy hajé kikötésekor a hajósok kb. negyed órára kötelet húztak át erre az útra keresztben... Szezonban meg elakadunk a hajós-turisták tömegeiben... A2 Erzsébet-parki szakaszt a prímáéi kert mellé kellene áttenni! 2* Szén a "kerékpár»»úton rendszeresen, naponta Járnak gépjármüvek! Az Erzsébet parte gondozói, a Fűzfa utca aljánál épülő házhoz soktonnás betonszállítók, a Mitter-üzemhez tartó személy- és tehergépkocsik (olykor darus is) - utóbbiakkal az üzembe bekanyarodni csak a kerékftárútról lehetséges... De még a honvédtemető táján is sűrűn találkozhatunk quadokkal, crossmotorokkal sőt rendszámos nagymotorkerékpárokkal is! (És még csak nem is kerékpártempóban...) 3. Az előírások szerint a kerékpárutat pl. kiemelt szegéllyel kell elkülöníteni, a Mitter-üzemnél az üzemi kapu előtti aszfalt gondosan egy síkba van hozva a kerékpárúttal! 4. A Horváth Géza-soraál 2-2 vaecaő-oszlop szűkíti be a kerékpárutat, teljességgel szabálytalan és balesetveszélyes! (Ugyan kinek a nyugalmát védik?) 5. A kerékpárút kezdetét Jelző tábla a bal oldalon áll, szabálytalanul. Kapcsolódóan: A Kis Duna sétányról miért tiltják ki a kerékpárosokat? Mert az ott lévő tábla... HIÁNYZIK a kiegészítő-tábla. Az "Erzsébet királyné»-nál ismételten elakadnak a lépcsősornál kerékpáros csoportok. HIÁNYZIK egy, a kerékpárút felé irányt mutató tábla. És aszfaltozni kellene az ottani "agyrázót" J A Knézics-utcánál a kerékpárút és a Balassa utca közötti szakasz zúzottkővel van felterítve. Ez eszi a gumit, a gépjárművek pedig kigödröeítik és felszórják a kerékpárútra. 55 m - ennyit kellene aszfaltozni... A partnál évekig lebegnek műanyag flakonok, a kiskertek hulladékát is oda hordják... a túrietahajókról a várhegy á pillantva "mértéket vehetnek" keleteurópai clvilizáltságunk fokáról... Dénárt Zoltán Lapunk továbbra is várja az olvasói leveleket, észrevételeket. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket a Hídiap hasábjain nem közöl, és a leveleket rövidített formában jelentetjük meg. Az olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség és a kiadó véleményét, az abban leírtakért felelősséget nem vállalunk. Fenntartjuk továbbá a jogot arra. hogy a szűkös heiykináiat miatt a leveleket beérkezési sorrendben jelentetjük meg, az Írások ieadasi határideje minden héten kedd 18.00 óra. A leveleket a szerkesztőség postacímére (2500 Esztergom, Deák Ferenc u 4.) vagy eiektronikus formában az info@hidlap.net címre várjuk. Kérjük, hogy minden esetben tüntessék fel: a levélben leírtakat az olvasói levelek rovatban szeretnék megjelentetni. o : Miért szükséges hogy városunk tulajdonában lévő cégek összevont pénzügyi irányítás alatt (holding formában) működjenek? Ahhoz, hogy az önkormányzatok megfeleljenek a velük szemben támasztott számtalan elvárásnak, hatékonyan kell megszervezniük működésüket. A települések figyelme az elmúlt években fordult vállalkozói vagyonuk hatékony irányítása felé. Természetesen nem minden település rendelkezik számottevő vállalkozói vagyonnal, de a 20-30 ezer főt meghaladó lélekszámú városokban jellemzően már vannak önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások, és ezeket érdemes átgondoltan működtetni. Az alábbiakban e témával foglalkozó szakdolgozatom alapján próbálom bemutatni a holdinggá szervezés előnyeit. Összpontosítás - kül- és belföldi példák A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az önkormányzatok a hagyományos keretek között nem képesek megfelelően irányítani és ellenőrizni cégeiket. A figyelmüket elvonja a számos „alapfeladat", amit el kell látniuk, vagy a gazdasági és az ön- kormányzat egyéb feladatai közötti ellentét. Néhány éve egyre több város, pl. Eger, Miskolc és Esztergom, vonja cégeit közös pénzügyi irányítás alá, jellemzően a jól működő debreceni példa nyomán. Ezért határozta el a képviselő-testület, hogy a vállalkozásokat holdingba tömöríti. Ebben az új rendszerben az önkormányzat megtartja hatásköreit, de a vállalatokkal kapcsolatos irányítási, koordinációs és ellenőrzési feladatokat más szervezeti keretek között valósítja meg, egy kézben összpontosítja, vagyis egyik cégét irányításban a többi fölé emeli. (Erre jó példa a német Stadtwerke, és ismert angolszász modell is.) A holding céljai Egy jól működő egységes irányítási rendszer komoly gazdasági előnyhöz juttathatja városunkat és lakóit. Nő az önkormányzat érdekérvényesítő képessége, átláthatóbbá válik a társaságok működése, javul a hatékonyság, és megtakarításokkal is jár. Egyszerűsödik az önkormányzat feladata: nem tucatnyi, hanem egy gazdasági társaságot kell közvetlenül ellenőrizni. De emellett továbbra is hatékonyan érvényesítheti elvárásait. Egy központ végzi a stratégiai irányítást, míg a cégek szakmai önállósága megmarad. A társaságok közösen szervezik meg a működésükhöz szükséges szolgáltatásokat (pl. könyvelés, irodabérlet, informatika stb.) vagy munkaerő-felvételüket, vagy szerzik be az eszközöket, anyagokat (pl. tisztító- és írószerek, üzemanyag, munkagépek) egy részét. Ezzel piaci előnyhöz is jutnak: az egységes irányítás, közös működés révén megtakarítások érhetőek el. Ennek eredményeként olcsóbban működnek a társaságok. „Belső bank", adóoptimalizálás A holding azt is lehetővé teszi, hogy a bankok kikerülésével a csoport társaságai egymásnak hitelt nyújtsanak, úgy hogy mindkét fél „jól jár". Ez nemcsak a kamatok terén jelent előnyt, de megtakarítással is jár. Nem fordulhat ugyanis elő, hogy az egyik vállalat magas kamatra hitelt vesz fel, miközben a má- siknak„felhasználható" pénze van. Ez a lehetőség most fel is értékelődik: az új törvények miatt a tagi kölcsönök, más juttatások rendkívül nagy többletköltséggel járnak, pedig lehet, hogy csak napi pénzáram-problémát, „múló pénzügyi rosszullétet" kellene orvosolni. Mert a központosítás által jobban átláthatóak a pénzmozgások, amire a régi rendszerben esély sem volt. A holding társaságai megmaradnak önálló jogi személyiségek, de így lehetőség van adó optimalizálására. Vagyis miért fizessenek be egy összeget adóként, ha azt törvényes keretek közt másra is fordíthatják. Jobb feladatellátás, hatékonyabb önkormányzat Az önkormányzati vállalatokat nem kizárólag a profit miatt érdemes holdinggá szervezni. A gazdasági hatékonyság növekedésével, és főleg az átgondolt, összevont irányítással hatékonyabb lesz a feladat-ellátás is: a belső munkamegosztás, lehetővé teszi, hogy az egyes cégek a szolgáltató alapfunkciójukra koncentrálhassanak. Vagyis a hulladékgyűjtésre, utak karbantartására, parképítésre, lakás-bérbeadásra, üzlethelyiségekre, temetkezési szolgáltatásra, városmarketingre stb. Elmondható, hogy ez a jövő, és minél hamarabb lesz ez működő rendszer, annál hamarabb lesz hatékonyabb városunk működése. Mai Dániel a közbeszerzési és ügyrendi bizottság tagja
